Egy Árpád-kori templomról, műemlékről van szó. Időközben, mivel a két egyházközség egyet képezett, Andrásfalva nagyon kiépült, kinőtte magát, a gyülekezet is meghaladta létszámban a szentannait, és ezért körülbelül 15 éve épült meg ez a parókia, ahol most beszélgetünk, elöl a gyülekezeti ház, hátul parókia, és ide költözött át a lelkész Szentannáról. Az egyházközség pedig jogilag társegyházközségként van nyilvántartva” – foglalta össze röviden a lelkész.

A nyárádszentannai gyülekezet 300 lelket számlál, az andrásfalvi közel 500-at. Csalóka Ernő azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben a lelkészváltást követően eléggé mozgalmassá vált az élet, ami egy általános jelenség ott, ahol lelkészváltás történik, a lelkész személyétől függetlenül megmozdul a közösség.

Ez főleg azzal magyarázható, hogy Nyárádszeredának az a része folyton épül, a város kifelé terjed, egyre több az új ház. Ezzel szemben Szentanna öregedő közösség, az a tipikus erdélyi falu, ahol a fogyás tendenciája követhető nyomon. Tavaly Szentannán nem volt egy keresztelő sem, temetés talán öt, Andrásfalván pedig ez az év volt az, amikor valamivel kevesebb volt a keresztelő, mint a temetés, de általában az jellemző ez utóbbiban, hogy a kettő megegyezik számban.

„Tervezünk még mást is beindítani, felnőtt bibliaórát, nőszövetséget, presbiteri alkalmakat is” – sorolja a terveket a lelkész.

Egyes építészek, régészek szerint látszik, hogy a hajót később illesztették a szentélyhez, kívül támpillérek vannak, és ott, ahol a hajó és a szentély találkozik, a válaszvonalnál két támpillér áll egymás mellett, a fal is vastagabb. Néhány évvel ezelőtt felújították a templomot, amelynek kazettás mennyezete a feljegyzések szerint a gyulakutai származású gróf Lázár János adományából készült, akárcsak a szószékkorona. Mivel dombon áll, a talaj folyamatosan csúszik, a falak repedeznek, és folyamatos karbantartást igényel. A téli időszakban az istentiszteleteket a templom melletti volt felekezeti iskolában tartják, mivel a templomot nem lehet kifűteni.

Ha globális szinten nézzük, azt láthatjuk, hogy az egyház nagyon markánsan halad előre. Például Afrikában, Dél-Koreában az elmúlt száz évben szinte a nulláról 40–50 százalékra emelkedett a keresztények száma. Ez arról beszél számomra, hogy minden emberben van egy Isten alakú űr, egyfajta szomjúság van a transzcendens világ iránt. Ezt akár meg tudjuk fogalmazni, akár nem, vagy akár tagadjuk is, ott van bennünk egy szomjúság, egy éhség, amit semmi mással nem lehet betölteni vagy kompenzálni, sem testiséggel, sem anyagiakkal, semmi mással” – magyarázta a lelkipásztor.