Két gyülekezet és egy lelkész: Csalóka Ernőnek szép tervei vannak Nyárádandrásfalván és Nyárádszentannán

Csalóka Ernő a nyárádszentannai templomban •  Fotó: Haáz Vince

Csalóka Ernő a nyárádszentannai templomban

Fotó: Haáz Vince

Valamikor két különálló település volt Nyárádandrásfalva és Nyárádszentanna, ma azonban mindkettő Nyárádszereda részét képezi, és utcaként van megnevezve a Nyárád menti kisvárosban. Ám a közösség így is ragaszkodik a gyülekezetéhez, a templomához mindkét helyen.

Antal Erika

2022. január 30., 12:402022. január 30., 12:40

Csalóka Ernő református lelkipásztor márciusban érkezett a két gyülekezetbe. Mint mondta, miután befejezte a teológiát, Kolozsváron maradt segédlelkésznek, az Új alsóvárosi egyházközségben szolgált két évet, onnan Székelyabodba került, és onnan hívták Nyárádandrásfalvára, illetve Nyárádszentannára. „Az igazság az, hogy Abodból, bár nem szerettünk volna egészen nyugdíjas korunkig maradni, azért túl hamar se szerettünk volna eljönni. Viszont adódott ez a lehetőség, és úgy éltük meg, hogy tényleg Isten akarata volt, hogy ide kerüljünk, Isten vezetése volt, nem csupán, emberi vonatkozás” – fogalmazott a lelkipásztor.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A lelkészváltás után mozgalmassá vált az élet

Idézet
„Tulajdonképpen Szentanna volt az ősi gyülekezet, és Andrásfalva annak volt a leányegyháza. Tudomásom szerint a szentannai gyülekezet régebbi még a nyárádszeredainál is, a templom a XIV. században épült.

Egy Árpád-kori templomról, műemlékről van szó. Időközben, mivel a két egyházközség egyet képezett, Andrásfalva nagyon kiépült, kinőtte magát, a gyülekezet is meghaladta létszámban a szentannait, és ezért körülbelül 15 éve épült meg ez a parókia, ahol most beszélgetünk, elöl a gyülekezeti ház, hátul parókia, és ide költözött át a lelkész Szentannáról. Az egyházközség pedig jogilag társegyházközségként van nyilvántartva” – foglalta össze röviden a lelkész.

A nyárádszentannai gyülekezet 300 lelket számlál, az andrásfalvi közel 500-at. Csalóka Ernő azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben a lelkészváltást követően eléggé mozgalmassá vált az élet, ami egy általános jelenség ott, ahol lelkészváltás történik, a lelkész személyétől függetlenül megmozdul a közösség.

Érdekes módon Andrásfalva folyamatosan nő, és fiatalodik a gyülekezete, hiszen legalább annyit keresztelnek évente, mint ahányat temetnek.

Ez főleg azzal magyarázható, hogy Nyárádszeredának az a része folyton épül, a város kifelé terjed, egyre több az új ház. Ezzel szemben Szentanna öregedő közösség, az a tipikus erdélyi falu, ahol a fogyás tendenciája követhető nyomon. Tavaly Szentannán nem volt egy keresztelő sem, temetés talán öt, Andrásfalván pedig ez az év volt az, amikor valamivel kevesebb volt a keresztelő, mint a temetés, de általában az jellemző ez utóbbiban, hogy a kettő megegyezik számban.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Gyülekezeti élet

Andrásfalván, mivel sok a fiatal házaspár és a gyerek, a vallásóra beindítása után a vasárnapi iskola bevezetése volt az első lépése a frissen érkezett lelkésznek. Miközben a templomban zajlik az istentisztelet, a gyülekezeti teremben gyerekfoglalkozáson vesznek részt a kicsik.

A rétegalkalmak párhuzamosan történnek: csütörtök este kátéóra van a szentannai és andrásfalvi fiataloknak, pénteken ifi, ahol egyelőre csak andrásfalviak vesznek részt, ugyanis a szentannaiak még nem kapcsolódtak be, szombaton vallásóra, és vasárnap a vasárnapi iskola.

„Tervezünk még mást is beindítani, felnőtt bibliaórát, nőszövetséget, presbiteri alkalmakat is” – sorolja a terveket a lelkész.

Nyárádandrásfalva református temploma •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Nyárádandrásfalva református temploma

Fotó: Haáz Vince

A templomok története

Az andrásfalvi templom viszonylag új, 1929-ben Losonczy Miklós jóvoltából és a hívek adományaiból épült. Volt korábban egy elődje, egy fatemplom. Az új papi széket hálából Máthé Ignác készítette. Az udvarban, az utca felől áll egy műemlék kapu, amelyet ezután szeretnének restauráltatni. A templomban központi fűtés van, ezért télen is használják, jól ki lehet fűteni.

A szentannai istenházáról Csalóka Ernő elmondta, a XIV. században épült gótikus templom, a harangláb a 17. századból való. Valószínűleg a szentély korábban épült, bár erről nincs pontos feljegyzés.

Egyes építészek, régészek szerint látszik, hogy a hajót később illesztették a szentélyhez, kívül támpillérek vannak, és ott, ahol a hajó és a szentély találkozik, a válaszvonalnál két támpillér áll egymás mellett, a fal is vastagabb. Néhány évvel ezelőtt felújították a templomot, amelynek kazettás mennyezete a feljegyzések szerint a gyulakutai származású gróf Lázár János adományából készült, akárcsak a szószékkorona. Mivel dombon áll, a talaj folyamatosan csúszik, a falak repedeznek, és folyamatos karbantartást igényel. A téli időszakban az istentiszteleteket a templom melletti volt felekezeti iskolában tartják, mivel a templomot nem lehet kifűteni.

Csalóka Ernő •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Csalóka Ernő

Fotó: Haáz Vince

Lelki éhség

A március óta Nyárádszentannán és Nyárádandrásfalván szolgáló lelkész úgy érzi, a helyén van, azt látja, hogy az emberek éhesek az igére.

Idézet
„Azt látom, hogy van egyfajta lelki éhség, és úgy érzem, a helyünkön vagyunk. Sokat beszélnek a szekuláris világról, arról, hogy az emberek távolodnak az egyháztól. Mi azt látjuk itt, Európában, hogy az egyházak sorvadoznak, de ez nem igaz. 

Ha globális szinten nézzük, azt láthatjuk, hogy az egyház nagyon markánsan halad előre. Például Afrikában, Dél-Koreában az elmúlt száz évben szinte a nulláról 40–50 százalékra emelkedett a keresztények száma. Ez arról beszél számomra, hogy minden emberben van egy Isten alakú űr, egyfajta szomjúság van a transzcendens világ iránt. Ezt akár meg tudjuk fogalmazni, akár nem, vagy akár tagadjuk is, ott van bennünk egy szomjúság, egy éhség, amit semmi mással nem lehet betölteni vagy kompenzálni, sem testiséggel, sem anyagiakkal, semmi mással” – magyarázta a lelkipásztor.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Nyárádszereda lakosságának 57 százaléka református, 19 százaléka római katolikus, 15 százaléka unitárius. 6 százaléka adventista, 2 százaléka ortodox, 2 százaléka neoprotestáns felekezetű. Három református temploma és gyülekezete van.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében látott napvilágot január 17-én.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei