Bukarestben nem sürgős: késik a beavatkozás a medvetámadások ügyében

A Krónika keddi megkeresésére a minisztérium sajtóirodája emlékeztetett, hogy a rendelettervezetet július 5-én közzétették a szaktárca honlapján, 30 nap lejárta után pedig – amely időszak során közvitát is szerveztek – összesítették és kielemezték a hozzászólásokat, megjegyzéseket.

Jelenleg folyamatban van a rendelettervezet belső véleményezése

– közölte lapunkkal a környezetvédelmi minisztérium, hozzátéve, hogy amint Graţiela Gavrilescu szakminiszter, kormányfőhelyettes ellátja kézjegyével a rendeletet, közlik azt a sajtóval is.

Graţiela Gavrilescu egyébként a múlt csütörtöki, brassói sajtótájékoztatóján azt mondta, a környezetvédelmi minisztérium 350 nagyvad kilövésére vonatkozó évi intervenciós kvótát hagyott jóvá, de mivel a rendelet augusztus 15-től lépne életbe,

a hátralévő szűk öt hónapra 140 nagyvad kilövését engedélyezik.

A miniszter hangsúlyozta, ez nem az úgynevezett kilövési kvóta visszaállítását jelenti, és csak a veszélyes, kárt okozó medvékre vonatkozik.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke egyébként a jelenlegi formájában végrehajthatatlannak nevezte a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő miniszteri rendeletet. A székelyföldi elöljáró lapunknak elmondta, a korábban közvitára bocsátott dokumentum

nincs összhangban a közigazgatási döntések átláthatóságáról szóló 52-es törvénnyel, amelynek értelmében sürgős esetekben – amikor súlyosan sérülhet a közérdek – nem kell közvita.

Borboly szerint tisztázni kellene a rendeletben, hogy mikor minősül egy medve veszélyesnek, mekkora kárt kell okoznia például a termésben, vagy hányszor és hány haszonállatot kell elpusztítson ahhoz, hogy a minisztérium jóváhagyja a beavatkozást.

Az sem egyértelmű a tanácselnök szerint, hogy elfogadja-e a minisztérium a polgármesteri hivatalok bejelentéseit, a kárfelmérő bizottság jegyzőkönyveit vagy az egyesületek fotóval is megerősített jelentéseit.

Nincs világos jogszabály arra sem, hogy ha a medvetámadás során valaki megsérül, milyen kártérítésre jogosult

– mutatott rá Borboly.

„Csepp a tengerben a mostani beavatkozási kvóta, nem oldja meg a problémát. Bukarestben is meg kell értetnünk, hogy nem a medvék kilövése a cél, nem a puska az egyetlen megoldás, hanem a populáció megóvása. Legyen meg a természetes egyensúly, ami kizárólag tudatos vadgazdálkodás révén érhető el” – szögezte le Borboly Csaba.

Szerinte ki kell építeni a megelőző intézkedések rendszerét, felelős vadgazdálkodásra van szükség, mert a terület nem tudja eltartani azt az 1575 medvét, amely a környezetvédelmi ügynökség szerint Hargita megyében él. A túlszaporodott medveállomány a többi vadat is veszélyezteti. A tanácselnök szerint, félő, hogy a vadásztársulatok, ha már nem éri meg nekik, nem foglalkoznak többé vadgazdálkodással, így ez a terület lefedetlen marad. A bejelentések szerint egyébként

csak Hargita megyében több mint 50 medve okozott eddig kárt, és sürgős beavatkozásra lenne szükség.

Hargita megyében egyébként már a rendelet megjelenése előtt a Nimród Vadászegyesület megkapta a minisztériumtól a kilövési engedélyt egy veszélyes medvére. Csíkdánfalva és Csíkmadaras határában idén nyáron két medve garázdálkodott, három juhászra támadtak rá, és tucatnyi juhot elpusztítottak. Végül az elmúlt hétvégén az egyik vadat kilőtték, bár a helyiek nehezményezik, hogy a két veszélyes medve közül csak az egyik kilövésére adott engedélyt a minisztérium.

Egyébként csak a hét eleje óta három medvét ütöttek el a háromszéki utakon. Dálnok és Maksa között egy anyamedvét és a bocsát, Mikóújfalunál pedig egy másik nagyvadat gázolt el egy jármű.
Fodor István bodoki polgármester, az érintett vadásztársaság elnöke lapunknak arra mutatott rá, hogy az ilyen esetekből is csak kár származik. Áprilisban egyébként a bodoki vasútállomáson a vonat ütött el egy medvét, és az elöljáró szerint

csak idén legalább nyolc nagyvad pusztult el ilyen módon.

„Az önkormányzatok kénytelenek eltakarítani a tetemeket, kiadással jár az elszállítás és az elhamvasztás. Ha a medve védett állat, és a minisztérium valamilyen formában szabályozza a kilövésüket, akkor ezeket a költségeket is meg kellene téríteni” – szögezte le Fodor István.

Mint mondta, a háromszéki falvakban már tarthatatlan a helyzet, hiszen érik a kukorica, egyre több nagyvad merészkedik be a települések közelébe. Példaként említette, a kézdiszéki Csernáton községbe minden éjszaka bejár a medve,

az emberek villanypásztort szereltek a kerítésre, a kapukra, de a medve a kerítés alatt is beásott.

Így van ez több székelyföldi településen is, egyre több helyről jelentenek vadkárokat. Fodor István polgármester azt is nehezményezi, hogy nem szabályozzák a legeltetést, a pásztorok behajtják az erdőbe az állataikat, feletetik a makkot, az erdei gyümölcsöt, így a medve nem talál táplálékot, és a termőföldeken vagy lakott területen kell ételt keresnie.

A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete egyébként levelet küldött Petre Daea mezőgazdasági miniszternek, melyben arra kérik a tárcavezetőt, a legközelebbi kormányülésen tájékoztassa a kabinetet a témáról. Az érdekvédelmi szervezet levelében rámutatott:

Kovászna megyében már nincs olyan település, ahol ne okoznának kárt a medvék,

tönkreteszik a kukoricaföldeket, háziállatokat pusztítanak el, és rettegésben tartják a lakosságot. Figyelmeztetnek, hogy az általános elégedetlenség oda vezethet, hogy a gazdák ellenőrizetlenül fellépnek a vadak ellen. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a bürokrácia miatt egyre kevesebben igénylik a kártérítést.