Kérdőjelekkel lép új szakaszába az oltási kampány – A felmérések szerint nem várható nagy érdeklődés

Gőzerőre kapcsol péntektől a koronavírus elleni oltási kampány Romániában, legalábbis be kellene robbannia a regisztrációnak, miután 15 órától megnyílik a jelentkezés a hatvanöt év fölöttiek és kortól függetlenül a krónikus betegek, illetve a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók számára.

A második szakasz mintegy ötmillió személyt érint, erre az időszakra 750 oltási központot alakítanak ki, amelyekben összesen 1766 oltópont működik majd.

A lakosság további részét a tervek szerint áprilistól oltják.

A hivatalos bejelentések értelmében a 65 évnél idősebb személyek és a krónikus betegek a háziorvosukon, az erre a célra létrehozott call centeren keresztül – a 0214-144425-ös számon –, az önkormányzatok szociális osztályain vagy hozzátartozóikon keresztül jelentkezhetnek. A második körben a következő krónikus betegségekben szenvedők vesznek részt: cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, túlsúly, anyagcsere-betegségek, vesebetegségek, rákos megbetegedések, tüdőbetegségek, neurológiai rendellenességek (a Down-kór is), májbetegségek, autoimmun betegségek, AIDS.

A stratégiai ágazatok dolgozóit a munkáltatójuk regisztrálja, ők pedig megválaszthatják, hogy mely napon és melyik oltóponton kívánják fölvenni az oltást.

Amúgy elvileg mindenkire érvényes az, hogy bármelyik központba be lehet jelentkezni. Általában mindenki a lakhelyéhez közel szeretné immunizáltatni magát, viszont oda tud regisztrálni, ahol van hely – mutatott rá csütörtökön a Krónika megkeresésére Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Példaként felhozta: Hargita megyében a 14 jóváhagyott oltópontból mindössze négy indul hétfőtől, kettő Csíkszeredában, egy-egy Gyergyószentmiklóson és Székelykeresztúron. „Nem minden önkormányzat haladt egyforma ütemben az oltópontok berendezésével, a többi a jövő hét folyamán kezdi meg a tevékenységet” – vázolta a helyzetet a szakember. 

Elmondása szerint a már induló oltóközpontokba sikeresen verbuváltak szakembereket, az egészségügyi asszisztensek körében nagyobb volt az érdeklődés,

a  nyugdíjas orvosokra számítanak, abban bízva, hogy a nettó 65 lejes órabér megfelelő vonzerőt jelent.

Az immunizálás második fordulójában vakcinára jogosultak online, telefonon vagy a háziorvos segítségével regisztrálhatnak, abba az oltóközpontba, melyet kiválasztanak, vagy ahol szabad helyet találnak.
Az oltásra minimum 48 órával előtte lehet bejelentkezni. Tar Gyöngyi úgy véli, az elején lesznek kisebb csúszások. Az oltóközpontoknak a regisztrálások alapján kell három-négy napra előre megbecsülniük az oltóanyag-szükségletet, azonban még utólag is futhatnak be igénylések, így korrigálniuk kell.

Az oltási kampány második szakaszában is a  Pfizer–BioNTech vakcinával immunizálnak, a Moderna készítményéből mindössze 15 ezer dózist kapott Románia – válaszolta kérdésünkre Tar Gyöngyi. A járványtani szakember már beoltatta magát, elmondta, nem jelentkezett semmilyen mellékhatás, még a szúrás helyén sem érzett fájdalmat.

Aki be van oltva, nem terjeszti a vírust, így az nem talál széles körben fogékony gazdára. Ez természetes úton is kialakul, de csak évek során, azt pedig senkinek sincs türelme kivárni” – húzta alá a szakértő.  Hozzátette, teljes mértékben megbízhatónak tartja a Pfizer–BioNTech vakcinát, általában kiváló eredmények születnek a nemzetközi tudományos együttműködésekből, hiszen összeadódik a tudás, az anyagi források, és nagyobb az átláthatóság.

Egy hónap alatt kialakul a védettség, amellett, hogy a beoltottak megvédik magukat a fertőzéstől, nem terjesztik a vírust, más előnyöket is élveznek,

például ha kapcsolatba kerülnek fertőzöttekkel nem kell lakhelyi elkülönítésbe vonulniuk, valószínű a külföldi utazások során sem vonatkozik rájuk karanténkötelezettség. 

Tar Gyöngyi ugyanakkor lapunknak arról is beszámolt, hogy kérte, magyar nyelven is tájékoztassanak az oltáskampányról, erre azt az ígéretet kapta, hogy ezt megoldják. Erre egyelőre még nem került sor. A /vaccinare-covid.gov.ro/ oldalon minden megyéhez rendeltek egy telefonszámot, ahol tájékozódni lehet. A Kovászna megyei számot hívtuk, a nyelv kiválasztására nincs lehetőség, több opció megjelölése után személyesen beszélhettünk a tudakozó egyik munkatársával, aki nagyon segítőkésznek bizonyult. Megérdeklődte a kollégáitól, hogy tudnak-e magyarul, majd sajnálkozva közölte, hogy nem beszélnek magyar nyelven, majd azt tanácsolta, hogy

aki nem érti a román nyelvű tájékoztatást, forduljon a háziorvosához.

Az oltópontok berendezésének és működtetésének finanszírozása sem rendeződött péntekig – a hivatalos bejelentés szerint a nap folyamán születhet meg a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet –, de Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem is ezen fog múlni a folyamat. Mint mondta, ők fel vannak készülve az oltási kampány második szakaszára, de kérdés, hogy milyen ütemben érkezik majd az oltóanyag.

– fogalmazott a polgármester.

Közben a felmérések továbbra is azt vetítik előre, hogy nem várható nagy tolongás, még mindig nem túl magas ugyanis azoknak a romániai lakosoknak az aránya, akik azt mondják, rögtön fogják kérni a vakcinát, amint az számukra elérhetővé válik. A Reveal Marketing Research legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint

36 százalékos azoknak az aránya, akik azonnal kérik az oltást, amint az elérhető, 26 százalék kéri a vakcinát, de nem 2021-ben, 38 százalék viszont azt mondta, hogy sem most, sem máskor nem kíván élni az oltás lehetőségével.

Az oltást kérők 53 százaléka azért döntött így, hogy megelőzze a megbetegedést, 47 százalék másokat szeretne ezáltal óvni, 42 százalék szeretne visszatérni a normális életvitelhez, szeretne utazni. Az oltást megtagadók körében 54 százalékos azok aránya, akik szerint nem végeztek elég tesztet, 48 százalék a mellékhatásoktól tart, 41 százalék pedig nem hiszi, hogy a vakcina hatékony lenne a Covid–19 ellen.

A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy óriási az eltérés a romániai vidéki és a városi lakosság között az oltási hajlandóság tekintetében:

a vidékiek alig 24 százaléka nyitott az immunizációra, amint az lehetővé válik számára, miközben a városi lakosok 45 százaléka mondta azt, hogy kész beoltatni magát.

Még lesújtóbb adat, hogy a vidékiek több mint fele (51 százalék) úgy nyilatkozott, egyáltalán nem fogja beoltatni magát, sem most, sem később.

Eközben a nyugdíjasok és az egyedül élő felnőttek a leginkább nyitottak az oltásra, a fiatalok inkább kivárnak.

A felmérés készítői ugyanakkor összefüggést találtak a végzettség és az oltási hajlandóság között. Azok körében, akik azonnal kérni fogják a vakcinát, amint az számukra elérhetővé válik, 50 százalékra rúg a felsőfokú diplomával rendelkezők aránya, 40 százaléknak van érettségije, és alig 10 százalékos azok aránya, akik csak az elemi osztályokat járták ki. Ugyanakkor a férfiak körében magasabb az oltási hajlandóság: azok körében, akik azt mondták, azonnal fogják igényleni a vakcinát 59 százalékos a férfiak, 41 százalékos a nők aránya. Ezzel szemben az oltást elutasítók körében 66 százalékos a nők és 34 százalékos a férfiak aránya.