Számítanak. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható
Fotó: Barabás Ákos
Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya nem éri el a magyarság részarányát, ezért hiánypótló IT-szakoktatás indul a MOGYTTE-n – jelentette ki a Krónikának Szilágyi Sándor Miklós. A marosvásárhelyi egyetemi oktató szerint a világjárvány nem csökkentette a szakemberhiányt, inkább új lehetőségeket teremtett.
2020. szeptember 04., 09:212020. szeptember 04., 09:21
2020. szeptember 04., 09:382020. szeptember 04., 09:38
Idén először indít magyar nyelvű informatikai képzést a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE). Az őszi felvételi vizsgára szeptember 4–9. között lehet jelentkezni. Szilágyi Sándor Miklós egyetemi tanár, az induló szak felelőse és a képzési rendszer egyik mentora a Krónikának elmondta,
„Az informatikusképzés indításának nagyon szigorú feltételei vannak. Az országban az évenkénti pár ezer végzett informatikus jóval kevesebb a szükségesnél, Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya pedig nem éri el a magyarság részarányát. Úgy gondoljuk, hogy hiánypótló szakoktatás indul az egyetemen” – mutatott rá az oktató.
Elmondása szerint a járvány első hullámában világviszonylatban jelentkező leépítések nem mérsékelték az IT-szakértők hiányát, inkább újabb igényeket, lehetőségeket és szakirányokat teremtettek. Nélkülözhetetlenné vált többek között az online munkakörnyezetek, a digitalizált és robotizált rendszerek kiépítése vagy azok használata, karbantartása és fejlesztése, amelyek informatikus szakemberek millióit igénylik. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható, aminek következtében a jól képzett informatikusok a legjobban kereső és legkeresettebb szakemberek közé tartoznak.
Magyar nyelvet beszélő hallgatók jelentkezését várják, ez valamilyen szinten behatárolja a potenciális jelentkezők körét, de nem szűkíti le – mondta az egyetemi oktató. „Elsősorban azokból a térségekből számítunk hallgatókra, amelyekben a magyarság részaránya viszonylag magas. Azokat a tehetséges, motivált, informatika mellett elkötelezett hallgatókat várjuk, akik az IT területén terveznek karriert építeni, és akiket vonzanak az új technológiák, a külföldi tanulás és tapasztalatszerzés lehetősége” – fejtette ki Szilágyi Sándor Miklós. Hangsúlyozta,
A hatékony fogalomalkotás anyanyelven sajátítható el leginkább, továbbá a gyors és hatékony fejlődés feltétele a szakma fogásainak alapos elsajátítása, az alappillérek kiépítése.
Az egyetemi képzésben 17 magyar anyanyelvű, alapállású oktató vagy doktorandusz vesz részt, és az előadások, valamint a laborgyakorlatok egyaránt magyar nyelven zajlanak. Az oktatók közül Gyenge Béla professzor, Szilágyi Sándor Miklós professzor informatika habilitációs oklevéllel is rendelkezik, Iantovics Barna előadótanár szintén megvédte informatika habilitációs tézisét. A képzésből részt vállal Haller Piroska és Lefkovits Szidónia IT-előadótanár, valamint Finta Béla és Horváth Sándor matematikus előadótanár is. A szak felelőse kifejtette,
Ugyanakkor a magyar nyelvű informatikaképzésre vállalkozó oktatók számos nemzetközi kutatási projektben vesznek részt (Horizon 2020, Horizon Europe, Chist-Era), megvalósítva és tovább erősítve ezáltal a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködéseket. Az informatika teljes tanulmányi programja (BSC, MSC, PhD) a Mérnöki és Információtechnológiai Karon valósul meg.
A hároméves alapképzés (BSC) diplomavizsgával zárul, amely után a hallgatók megszerzik az informatikus oklevelet. Az informatikusképzés mesteri programokon keresztül folytatható (MSC). A magiszteri diploma megszerzésével lehetővé válik az informatika doktori képzésben való részvétel (PhD), amelynek abszolválása révén a hallgató megszerzi a doktorátusi oklevelet. A képzésről, a jelentkezésről, a felvételiről az egyetem honlapján szerezhető bővebb információ.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
szóljon hozzá!