Kelemen Hunor megadta a jelet a 2024-es szuperválasztási évre való felkészülésre az RMDSZ-ben

Kelemen Hunor megadta a jelet a 2024-es szuperválasztási évre való felkészülésre az RMDSZ-ben

Az RMDSZ elnöke megismételte, hogy az alakulat „önhibáján” kívül került ki a bukaresti kormánykoalícióból

Fotó: Rostás Szabolcs

Rossz hírt közölt Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjainak a testület pénteki ülésén: 2024-ben sem az RMDSZ fogja adni Románia államelnökét, pedig szerinte ideje lenne. A természetesen poénnak szánt megállapításon túlmenően a szövetségi elnök kezében jelképesen eldördült a startpisztoly: az alakulat máris nekilát a jövőre rendezendő négy választásra való felkészülésre.

Rostás Szabolcs

2023. szeptember 29., 14:072023. szeptember 29., 14:07

2023. szeptember 29., 18:282023. szeptember 29., 18:28

A miniparlamentnek a Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben zajló ülése a politikából ideiglenesen kiszálló Hegedüs Csilla volt ügyvezető alelnök elköszönésével kezdődött. Az alakulat kormányzati tevékenységre idején az Európa Alapok Minisztériumában államtitkári posztot betöltő politikus a nyáron megpályázott, és elnyert egy helyettes vezérigazgatói posztot az Észak-Erdélyi Régióejlesztési Ügynökségnél (ADR), ennek nyomán le kellett mondania valamennyi vezető politikai tisztségéről, miközben RMDSZ-tagságát megőrizhette. „Jó ideig ez az utolsó politikusi megszólalásom, a továbbiakban háttéremberként szeretném segíteni az RMDSZ munkáját” – jelentette ki Hegedüs Csilla.

A 181 tagú SZKT ülésén újraalakultak a szövetség frakciói, szám szerint tíz, ezek a csoportosulások többnyire régiók vagy politikai ideológiák mentén hatrozzák meg magukat, de persze van ifjúsági (Trend) és női frakció (Nők a pályán) is.

Már nem bánja az RMDSZ, hogy egy időre ellenzékbe került

Szokásos politikai helyzetértékelő beszédét Kelemen Hunor azzal kezdte, hogy a nagypolitikát esetleg kevésbé követők tudomásra hozta, miszerint június óta megváltozott az RMDSZ helyzete a romániai politikai életben, „önhibáján” kívül ellenzékbe került. „A román liberálisok és szociáldemokraták közölték velünk, hogy jobb nélkületek. Három hónap elteltével én is azt mondom: jobb nélkülük” – állapította meg a szövetségi elnök. Úgy véli, amióta a szövetség már nincs kormányon rosszra fordultak a dolgok, leálltak a fejlesztések, beruházások, több a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság az országban, szerinte kapkodás jellemzi a valamennyi polgár életére hatással bíró bukaresti döntéshozatalt.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

„Az improvizáció kiváló a jazzben, de a politikában katasztrofális következményekkel jár” – ismételte meg korábban már emlegetett hasonlatát a politikus. Szerinte egy dolog nem változott: az RMDSZ „testtartása”, ami alatt azt értette, hogy az alakulat nem engedte, hogy megalázzák, olyan helyzetbe hozzák, ami méltánytalan ahhoz, amit 33 éve képvisel. „Nem változott meg az elkötelezettségünk a magyar közösség, a magyar ügy iránt, továbbra is a romániai magyarok érdekképviselete marad az RMDSZ” – jelentette ki Kelemen.

Kitért arra, miért nem állt az RMDSZ a bizalmatlansági indítvánnyal kacérkodó román ellenzéki pártok mellé, amikor a Marcel Ciolacu vezette kormány felelősséget vállalt a deficitcsökkentő törvénycsomagért a parlamentben.

Kelemen szerint a szövetség inkább azt választotta, hogy megakadályozza az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálását. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ és a balliberális koalíció vezetői közötti egyeztetés nyomán kikerült a jogszabályból az az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi vagy szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket, vagy felszámolják a betöltetlen posztokat.

„A problémamegoldásra fókuszáltunk, és úgy vélem, helyesen tettük” – húzta alá az RMDSZ elnöke, hozzátéve, a bizalmatlansági indítványnak úgy sem lett volna esélye a 60 százalékos parlamenti többséggel rendelkező PSD–PNL-koalícióval szemben. A deficitcsökkentő intézkedések kapcsán Kelemen bírálta a kisvállalkozások esetében eszközölt adóemelést, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy közben nem róttak többletterhet a szerencsejáték-tevékenységre, a nem banki hitelintézetekre; ráadásul a kormány illetékesei nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, mennyit hoz az államkasszába a törvénycsomag.

Növelni akarják az RMDSZ állóképességét

Kelemen Hunor óriási kihívásnak nevezte az RMDSZ, valamint az 1,1 milliós lélekszámú romániai magyarság szempontjából egyaránt a 2024-es „szuperválasztások évét”, hiszen precedens, hogy egy esztendő leforgása alatt négy megmérettetést rendezzenek Romániában. Felhívta a figyelmet, hogy az alakulat gyakorlatilag egy éven keresztül választási kampányban lesz, és mivel ilyet még nem csinált, már most el kell kezdeni a felkészülést, novemberben neki kell látni a választási stratégia kidolgozásának. A júniusi európai parlamenti választásokra tekintettel már áprilisban végre kell hajtani a jelöltállítást, ezután várhatóan szeptemberben kerül sor a helyhatósági megmérettetést, majd novemberben vagy decemberben a parlamenti, illetve az államfőválasztásra.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az RMDSZ elnöke szerint az erőltetett menetre tekintettel meg kell növelni az alakulat állóképességét, a szövetség célja pedig a négy választáson az, hogy versenyképessé váljon a romániai magyar közösséget a szülőföldjén. „Már az első választást jól kell kezdeni, hogy jól folytassuk. Bármit teszünk, nem tudunk 10-20 százalékos eredmény elérni, mert etnikai szavazás van Romániában, ezért a magyarság etnikai arányának megfelelő választási eredményt érhetünk el. A 2024-es szuperválasztási év nem két EP-képviselőről, 200 polgármesterről, kétezer önkormányzati képviselőről szól, hanem tíz esztendőről és arról a több mint egymillió emberről, aki itthon maradt” – jelentette ki az SZKT-n Kelemen. A politikus ugyanakkor jócskán előreszaladva elmondta: bízik benne, hogy a négy választáson elért jó eredmények birtokában az RMDSZ 2024 végén sikeres tárgyalásokat tud majd folytatni a majdani kormánykoalíciós egyeztetéseken. Ami azt jelenti, hogy a szövetség nem akarja a 2025-ös évet is ellenzékben eltölteni.

Az SZKT napirendjén a továbbiakban a képviselők hozzászólásai, a miniparlament elnökének, továbbá az RMDSZ ügyvezető elnökének, alelnökeinek megválasztása szerepel.

Az RMDSZ-es politikusok felszólalásai közül a legérdekesebb Vass Levente nevéhez fűződik. A volt egészségügyi államtitkár külön üdvözölte az SZKT-n Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert az RMDSZ tagjaként, és reményét fejezte ki, hogy közösen tudnak majd részt venni a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésein. A két marosvásárhelyi politikus viszonya köztudottan nem felhőtlen.

Galéria

Szavaznak az RMDSZ miniparlamentjének tagjai

Fotó: Rostás Szabolcs

Az SZKT egyébként azért esett át belső választáson, mert az RMDSZ alapszabálya szerint hat hónappal a kongresszust követően újra kell alakítani a testületet. (Az RMDSZ 16. kongresszusát áprilisban tartották Temesváron). A pénteki ülésen megtartott belső választáson Biró Rozáliának nem akadt kihívója, így a továbbiakban is a Bihar megyei parlamenti képviselő látja el a miniparlament elnöki teendőit. Balázs Attilának is bizalmat szavazott a testület, a korábbi gazdasági igazgató Kelemen Hunor javaslatára 2021-ben lett ideiglenesen ügyvezető elnök, majd tavaly egyszer már megválasztotta az SZKT.

Az SZKT bizalmat szavazott egy újabb mandátum erejéig Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöknek, Szilágyi Dóra ifjúságért felelős alelnöknek, valamint Székely István társadalomszervezésért felelős alelnöknek. A megüresedett ügyvezető alelnöki tisztségek közül Jakab Adorján felel ezután a területi szervezetekért (ő Kelemen Hunor kabinetfőnöke volt miniszterelnök-helyettesként), Magyari Tivadar helyett Mihályfalvi Katalin kolozsvári pedagógus lett az oktatásért felelős alelnök, a kultúrát pedig ezentúl Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, író, műfordító, színházkritikus, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője koordinálja az RMDSZ-ben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 07., kedd

Rosszul áll az észak-erdélyi autópálya szénája, lassan vagy egyáltalán nem haladnak a munkálatok

Továbbra is elátkozottnak tűnik az észak-erdélyi autópálya: még azokon a szakaszokon sem igazán halad a munka, amelyeken – egyes esetekben már sokadszor – győztest hirdettek a kivitelezésre kiírt pályázaton.

Rosszul áll az észak-erdélyi autópálya szénája, lassan vagy egyáltalán nem haladnak a munkálatok
2024. május 07., kedd

Felmérés: közös nevező az erdélyi magyarok és az AUR esetében az ukránellenesség, magas a szavazókedv

Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében.

Felmérés: közös nevező az erdélyi magyarok és az AUR esetében az ukránellenesség, magas a szavazókedv
2024. május 07., kedd

Árvízkészültséget rendeltek el több folyóra, a Székelyföld egy része is érintett

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 12 megye folyóvizeire.

Árvízkészültséget rendeltek el több folyóra, a Székelyföld egy része is érintett
2024. május 07., kedd

Viharos időjárás várható, több erdélyi megyére is riasztást adtak ki, a Székelyföld is érintett

Sárga szintű viharriasztást adott ki keddre huszonnégy megyére és Bukarestre az Országos Meteorológiai Igazgatóság.

Viharos időjárás várható, több erdélyi megyére is riasztást adtak ki, a Székelyföld is érintett
2024. május 07., kedd

Több mint egytucatnyi ázsiai vendégmunkást zsuppoltak haza Arad megyéből, miután megpróbáltak átszökni a határon

Tizenhat ázsiai vendégmunkást toloncoltak ki a román idegenrendészeti szervek az ország területéről, miután megpróbáltak illegálisan Magyarországra jutni – közölte kedden a bukaresti belügyminisztérium.

Több mint egytucatnyi ázsiai vendégmunkást zsuppoltak haza Arad megyéből, miután megpróbáltak átszökni a határon
2024. május 07., kedd

Milliomossá nem tesz a lekvárfőzés Torockón, de milliárdokat érnek a visszatérő vendégek

Közel húsz éve foglalkozik ízkészítéssel Czupor Nárcisz Ildikó, aki az édesanyjától átvett vállalkozást fiával közösen működteti, torockószentgyörgyi üzemükben pedig a hagyományokat az új, cukor- és tartósítószermentes igényekkel ötvözik.

Milliomossá nem tesz a lekvárfőzés Torockón, de milliárdokat érnek a visszatérő vendégek
2024. május 07., kedd

Megújult a marosvásárhelyi Plaza M, nemzetközi bérlők is helyet kaptak a bevásárlóközpontban

Jelentős felújítást követően hivatalosan is átadta marosvásárhelyi Plaza M bevásárlóközpontját az Indotek Group ingatlanbefektető vállalat. A 16 millió euróból korszerűsített üzletközpont új márkákkal és megújult közösségi térrel várja a látogatókat.

Megújult a marosvásárhelyi Plaza M, nemzetközi bérlők is helyet kaptak a bevásárlóközpontban
2024. május 07., kedd

Elrajtolt a jegyértékesítés a brassói reptér nyáron induló járataira, Barcelona a legdrágább célpont

Az eredetileg bejelentett időponthoz képest kissé megkésve, de hétfő este végre meghirdette a jegyértékesítést a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtérről induló járataira a Fly Lili légitársaság.

Elrajtolt a jegyértékesítés a brassói reptér nyáron induló járataira, Barcelona a legdrágább célpont
2024. május 06., hétfő

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik

A 2020. óta Szilágy, Maros és főként Szatmár megyében megszervezett eddigi hét, Picnic in the Vineyard nevet viselő borpiknik idei első kiadására Avasújvárosban kerül sor május 11-én 11 órától.

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik
2024. május 06., hétfő

A határ a csillagos ég a kolozsvári lakásáraknál, egyes negyedekben már meghaladta a 3000 eurót négyzetméterenként

Lassan eléri a 2600 eurós átlagárat a kolozsvári lakások négyzetmétere, a Compariimobiliare.ro statisztikája szerint idén áprilisban 2594 euróba került egy négyzetméter, ami 28 euróval volt már több, mint februárban.

A határ a csillagos ég a kolozsvári lakásáraknál, egyes negyedekben már meghaladta a 3000 eurót négyzetméterenként