Kelemen Hunor megadta a jelet a 2024-es szuperválasztási évre való felkészülésre az RMDSZ-ben

Az RMDSZ elnöke megismételte, hogy az alakulat „önhibáján” kívül került ki a bukaresti kormánykoalícióból •  Fotó: Rostás Szabolcs

Az RMDSZ elnöke megismételte, hogy az alakulat „önhibáján” kívül került ki a bukaresti kormánykoalícióból

Fotó: Rostás Szabolcs

Rossz hírt közölt Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjainak a testület pénteki ülésén: 2024-ben sem az RMDSZ fogja adni Románia államelnökét, pedig szerinte ideje lenne. A természetesen poénnak szánt megállapításon túlmenően a szövetségi elnök kezében jelképesen eldördült a startpisztoly: az alakulat máris nekilát a jövőre rendezendő négy választásra való felkészülésre.

Rostás Szabolcs

2023. szeptember 29., 14:072023. szeptember 29., 14:07

2023. szeptember 29., 18:282023. szeptember 29., 18:28

A miniparlamentnek a Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben zajló ülése a politikából ideiglenesen kiszálló Hegedüs Csilla volt ügyvezető alelnök elköszönésével kezdődött. Az alakulat kormányzati tevékenységre idején az Európa Alapok Minisztériumában államtitkári posztot betöltő politikus a nyáron megpályázott, és elnyert egy helyettes vezérigazgatói posztot az Észak-Erdélyi Régióejlesztési Ügynökségnél (ADR), ennek nyomán le kellett mondania valamennyi vezető politikai tisztségéről, miközben RMDSZ-tagságát megőrizhette. „Jó ideig ez az utolsó politikusi megszólalásom, a továbbiakban háttéremberként szeretném segíteni az RMDSZ munkáját” – jelentette ki Hegedüs Csilla.

A 181 tagú SZKT ülésén újraalakultak a szövetség frakciói, szám szerint tíz, ezek a csoportosulások többnyire régiók vagy politikai ideológiák mentén hatrozzák meg magukat, de persze van ifjúsági (Trend) és női frakció (Nők a pályán) is.

Már nem bánja az RMDSZ, hogy egy időre ellenzékbe került

Szokásos politikai helyzetértékelő beszédét Kelemen Hunor azzal kezdte, hogy a nagypolitikát esetleg kevésbé követők tudomásra hozta, miszerint június óta megváltozott az RMDSZ helyzete a romániai politikai életben, „önhibáján” kívül ellenzékbe került. „A román liberálisok és szociáldemokraták közölték velünk, hogy jobb nélkületek. Három hónap elteltével én is azt mondom: jobb nélkülük” – állapította meg a szövetségi elnök. Úgy véli, amióta a szövetség már nincs kormányon rosszra fordultak a dolgok, leálltak a fejlesztések, beruházások, több a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság az országban, szerinte kapkodás jellemzi a valamennyi polgár életére hatással bíró bukaresti döntéshozatalt.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

„Az improvizáció kiváló a jazzben, de a politikában katasztrofális következményekkel jár” – ismételte meg korábban már emlegetett hasonlatát a politikus. Szerinte egy dolog nem változott: az RMDSZ „testtartása”, ami alatt azt értette, hogy az alakulat nem engedte, hogy megalázzák, olyan helyzetbe hozzák, ami méltánytalan ahhoz, amit 33 éve képvisel. „Nem változott meg az elkötelezettségünk a magyar közösség, a magyar ügy iránt, továbbra is a romániai magyarok érdekképviselete marad az RMDSZ” – jelentette ki Kelemen.

Kitért arra, miért nem állt az RMDSZ a bizalmatlansági indítvánnyal kacérkodó román ellenzéki pártok mellé, amikor a Marcel Ciolacu vezette kormány felelősséget vállalt a deficitcsökkentő törvénycsomagért a parlamentben.

Kelemen szerint a szövetség inkább azt választotta, hogy megakadályozza az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálását. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ és a balliberális koalíció vezetői közötti egyeztetés nyomán kikerült a jogszabályból az az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi vagy szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket, vagy felszámolják a betöltetlen posztokat.

„A problémamegoldásra fókuszáltunk, és úgy vélem, helyesen tettük” – húzta alá az RMDSZ elnöke, hozzátéve, a bizalmatlansági indítványnak úgy sem lett volna esélye a 60 százalékos parlamenti többséggel rendelkező PSD–PNL-koalícióval szemben. A deficitcsökkentő intézkedések kapcsán Kelemen bírálta a kisvállalkozások esetében eszközölt adóemelést, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy közben nem róttak többletterhet a szerencsejáték-tevékenységre, a nem banki hitelintézetekre; ráadásul a kormány illetékesei nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, mennyit hoz az államkasszába a törvénycsomag.

Növelni akarják az RMDSZ állóképességét

Kelemen Hunor óriási kihívásnak nevezte az RMDSZ, valamint az 1,1 milliós lélekszámú romániai magyarság szempontjából egyaránt a 2024-es „szuperválasztások évét”, hiszen precedens, hogy egy esztendő leforgása alatt négy megmérettetést rendezzenek Romániában. Felhívta a figyelmet, hogy az alakulat gyakorlatilag egy éven keresztül választási kampányban lesz, és mivel ilyet még nem csinált, már most el kell kezdeni a felkészülést, novemberben neki kell látni a választási stratégia kidolgozásának. A júniusi európai parlamenti választásokra tekintettel már áprilisban végre kell hajtani a jelöltállítást, ezután várhatóan szeptemberben kerül sor a helyhatósági megmérettetést, majd novemberben vagy decemberben a parlamenti, illetve az államfőválasztásra.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az RMDSZ elnöke szerint az erőltetett menetre tekintettel meg kell növelni az alakulat állóképességét, a szövetség célja pedig a négy választáson az, hogy versenyképessé váljon a romániai magyar közösséget a szülőföldjén. „Már az első választást jól kell kezdeni, hogy jól folytassuk. Bármit teszünk, nem tudunk 10-20 százalékos eredmény elérni, mert etnikai szavazás van Romániában, ezért a magyarság etnikai arányának megfelelő választási eredményt érhetünk el. A 2024-es szuperválasztási év nem két EP-képviselőről, 200 polgármesterről, kétezer önkormányzati képviselőről szól, hanem tíz esztendőről és arról a több mint egymillió emberről, aki itthon maradt” – jelentette ki az SZKT-n Kelemen. A politikus ugyanakkor jócskán előreszaladva elmondta: bízik benne, hogy a négy választáson elért jó eredmények birtokában az RMDSZ 2024 végén sikeres tárgyalásokat tud majd folytatni a majdani kormánykoalíciós egyeztetéseken. Ami azt jelenti, hogy a szövetség nem akarja a 2025-ös évet is ellenzékben eltölteni.

Az SZKT napirendjén a továbbiakban a képviselők hozzászólásai, a miniparlament elnökének, továbbá az RMDSZ ügyvezető elnökének, alelnökeinek megválasztása szerepel.

Az RMDSZ-es politikusok felszólalásai közül a legérdekesebb Vass Levente nevéhez fűződik. A volt egészségügyi államtitkár külön üdvözölte az SZKT-n Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert az RMDSZ tagjaként, és reményét fejezte ki, hogy közösen tudnak majd részt venni a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésein. A két marosvásárhelyi politikus viszonya köztudottan nem felhőtlen.

Szavaznak az RMDSZ miniparlamentjének tagjai •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Szavaznak az RMDSZ miniparlamentjének tagjai

Fotó: Rostás Szabolcs

Az SZKT egyébként azért esett át belső választáson, mert az RMDSZ alapszabálya szerint hat hónappal a kongresszust követően újra kell alakítani a testületet. (Az RMDSZ 16. kongresszusát áprilisban tartották Temesváron). A pénteki ülésen megtartott belső választáson Biró Rozáliának nem akadt kihívója, így a továbbiakban is a Bihar megyei parlamenti képviselő látja el a miniparlament elnöki teendőit. Balázs Attilának is bizalmat szavazott a testület, a korábbi gazdasági igazgató Kelemen Hunor javaslatára 2021-ben lett ideiglenesen ügyvezető elnök, majd tavaly egyszer már megválasztotta az SZKT.

Az SZKT bizalmat szavazott egy újabb mandátum erejéig Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöknek, Szilágyi Dóra ifjúságért felelős alelnöknek, valamint Székely István társadalomszervezésért felelős alelnöknek. A megüresedett ügyvezető alelnöki tisztségek közül Jakab Adorján felel ezután a területi szervezetekért (ő Kelemen Hunor kabinetfőnöke volt miniszterelnök-helyettesként), Magyari Tivadar helyett Mihályfalvi Katalin kolozsvári pedagógus lett az oktatásért felelős alelnök, a kultúrát pedig ezentúl Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, író, műfordító, színházkritikus, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője koordinálja az RMDSZ-ben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 17., vasárnap

Vonat elé hajtott egy óvatlan sofőr Dél-Erdélyben, tragédia lett a vége

Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.

Vonat elé hajtott egy óvatlan sofőr Dél-Erdélyben, tragédia lett a vége
2024. november 17., vasárnap

Batthyáneum: csak román és angol felirat hirdeti, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára

Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.

Batthyáneum: csak román és angol felirat hirdeti, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára
2024. november 17., vasárnap

Fűtésre is használják majd a termálvizet a partiumi városban

A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.

Fűtésre is használják majd a termálvizet a partiumi városban
2024. november 16., szombat

Nagyvárad mellett már a körgyűrűnek is körgyűrűje van: felavatták az agglomerációs elkerülő út első szakaszát

Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.

Nagyvárad mellett már a körgyűrűnek is körgyűrűje van: felavatták az agglomerációs elkerülő út első szakaszát
2024. november 16., szombat

Kelemen Hunor: Romániában a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást

Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.

Kelemen Hunor: Romániában a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást
2024. november 16., szombat

Leszállópályának nézte a lucernaföldet a pilóta, ezért állt fejre a repülőgép Dél-Erdélyben

Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.

Leszállópályának nézte a lucernaföldet a pilóta, ezért állt fejre a repülőgép Dél-Erdélyben
2024. november 16., szombat

Civil szervezet próbálja megakadályozni a veszélyes medvék kilövését az egyik székelyföldi megyében

Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.

Civil szervezet próbálja megakadályozni a veszélyes medvék kilövését az egyik székelyföldi megyében
2024. november 16., szombat

Ezúttal az egészségügyi miniszter példálózott Nagyváraddal

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.

Ezúttal az egészségügyi miniszter példálózott Nagyváraddal
2024. november 15., péntek

Erdélyi bányabezárások román állami finanszírozását hagyta jóvá Brüsszel

Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.

Erdélyi bányabezárások román állami finanszírozását hagyta jóvá Brüsszel
2024. november 15., péntek

Nagy várakozásokkal tekint a magyar kormány a romániai választások elé

Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.

Nagy várakozásokkal tekint a magyar kormány a romániai választások elé