Nincs cicázás. Ludovic Orban személyes élettörténete azt támasztja alá, hogy a kisebbségi kérdés „megoldható”, mégpedig teljes asszimilációval
Fotó: Facebook/Ludovic Orban
Ludovic Orbant azok közé a magyar gyökerekkel rendelkező politikusok közé lehet sorolni, akik származásuk miatt minden eszközzel azt igyekeznek bizonyítani, hogy „jó románok” – fogalmazott lapunknak Illyés Gergely. A politológustól arra próbáltunk választ kapni, milyen kormányfő lehet, s mire számíthatnak az erdélyi magyarok a PNL elnökétől.
2019. október 24., 12:062019. október 24., 12:06
2019. október 24., 12:082019. október 24., 12:08
Egyáltalán nem új arc a román politikában a kormányalakítással megbízott Ludovic Orban, aki a 2000-es években többször volt főpolgármester-jelölt és miniszteri tárcát is vezetett. Illyés Gergely politikai elemző úgy véli, az 56 éves politikus eddigi tevékenysége szorosan összefügg a Nemzeti Liberális Pártéval (PNL), de semmiképpen sem nevezhető karizmatikus, a választók körében népszerű vezetőnek, aki növelni tudná pártja támogatottságát. A szakértő szerint Klaus Johannis miniszterelnök-jelöltje inkább végrehajtó típusú ember, aki az utóbbi időben
Hozzátette: a PNL számára nagy feladatot jelentett a Traian Băsescu korábbi pártjaként jellemezhető Demokrata Liberális Párttal (PDL) való fúzió, és úgy tűnik, ezt a folyamatot sikeresen zárta le Ludovic Orban.
Fotó: Facebook/Ludovic Orban
Félig magyar származása befolyásolhatja-e a magyarokat érintő ügyek kezelésében? – kérdeztük Illyést. Mint mondta, Ludovic Orbant azok közé a magyar gyökerekkel rendelkező politikusok közé lehet sorolni, akik származásuk miatt minden eszközzel azt igyekeznek bizonyítani, hogy „jó románok”.
– hangsúlyozta a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Az elemző úgy vélte, a személyes élettörténetük azt támasztja alá, hogy a kisebbségi kérdés megoldható, mégpedig teljes asszimilációval. Illyés Gergely hozzátette, ez a romániai magyar közösség szempontjából nyilván elfogadhatatlan „megoldás”.
Várhatóan nem tud fajsúlyos intézkedést hozni a következő egy évben az Orban-kormány
Fotó: presidency.ro
Sokan már most azon viccelődnek, hogyha eddig Európa nyugati felében számtalanszor összetévesztették Bukarestet és Budapestet, akkor ezután – ha valóban kormányfő lesz a PNL vezére – két, egyetlen ékezet híján azonos családnevű miniszterelnök összetévesztése okozhat majd gondot a brüsszeli bürokrácia a sajtó számára. Azt kérdeztük Illyés Gergelytől, lehetnek-e közös pontjaik az „Orbánoknak”.
„Ludovic Orbant – Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan – nem tartom olyan politikusnak, akinek határozott saját víziója lenne Románia jövőbeni helyéről, szerepéről a világban és az EU-ban. Ők inkább annak a bukaresti politikának a képviselői, amely a román nemzeti érdeket mindig a Romániára bizonyos mértékben szövetségesként tekintő nagyhatalmak, jelenleg elsősorban az Egyesült Államok érdekeinek kiszolgálásából vezeti le. Ebből a szempontból sokkal nagyobb befolyással lesz Románia EU-n belüli pozíciójára például Bogdan Aurescu jelenlegi államfői tanácsadónak, a külügyminiszteri tisztség várományosának szemlélete, mint Ludovic Orbané” – véli a politikai elemző.
Fotó: Mihai Poziumischi/Agerpres
Szerinte
Még akkor is, ha sok esetben erre a fajta közeledésre nincs is nagy igény.
Azon kérdésünkre, hogy melyek lehetnek Ludovic Orban erősségei, illetve gyengéi miniszterelnökként, Illyés Gergely az erősség kategóriában a Johannisszal való érdekegyezést nevezte, amivel véget érhet a kormány és az államfői hivatal közötti állandósult feszültség, adok-kapok. Mindez természetesen abban az esetben, ha Klaus Johannis elnyeri a második államfői mandátumát.
Fotó: Facebook/Partidul National Liberal
„Gyengéje meglátásom szerint az, hogy az előttünk álló egy évben ez a kabinet semmilyen fajsúlyos intézkedést nem fog tudni elfogadni, mivel nincs parlamenti többsége, minden egyes intézkedés támogatásához több párttal kell tárgyalásokat folytatnia” – mondta az elemző, aki szerint inkább egy választásokkal tarkított „kampánykormányzás” jöhet Ludovic Orban vezetésével, érdemi szakpolitikai intézkedések elfogadása nélkül.
Nem ért egyet a kisebbségi jogok szélesítésével az apja révén magyar származású politikus
Ludovic Orban brassói magyar–román vegyes családból származik és alapszinten magyarul is beszél. A politikus apja, a néhai Orbán Imre Székelyudvarhelyen született, és 1948 és 1956 között a Szekuritáté kommunista politikai rendőrség tisztje volt. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) honlapján megtalálható adatlapjából kiderül, Orbán Imrét 1956 februárjában, hét évvel idősebbik fia születése előtt századosi rangban helyezték tartalékos állományba.
Ludovic Orban Brassóban szerzett gépészmérnöki diplomát 1988-ban, a román forradalom Kézdivásárhelyen érte, ahol a szigetelőgyár gyakornok-mérnökeként dolgozott. 1993-ban posztgraduális tanulmányok után a Bukaresti Tudományegyetemen szerzett politikatudományi és közigazgatási diplomát. A 90-es években két ciklusban is egy-egy bukaresti kerületi önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot, aztán kormányhivatalok vezetésével bízták meg. 2004 és 2007 között Bukarest alpolgármestere volt, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a szállításügyi tárcát vezette a Tăriceanu-kormányban.
2009-ben a PNL első alelnökévé, 2017 júniusától a párt elnökévé választották. 2016-ban lemondott pártja bukaresti főpolgármester-jelöltségéről, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított ellene. Egy lehallgatott telefonbeszélgetés alapján ugyanis befolyással való üzérkedéssel vádolták meg: ötvenezer eurót kért egy üzletembertől a választási kampánya finanszírozására. A legfelsőbb bíróság azonban 2018 márciusában jogerősen felmentette a vád alól.
A román anyanyelve mellett angolul és franciául folyékonyan, magyarul és németül alapfokon beszél. Ludovic Orban elutasítóan nyilatkozott a kisebbségi anyanyelvhasználati jogok kiszélesítését kezdeményező RMDSZ-javaslatról. Idén áprilisban a Hotnews.ro portálnak adott interjúban kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy az etnikai kritérium is szerepeljen a közigazgatási egységek létrehozásának a kritériumai között. Ugyanakkor azt is elmondta: azzal sem ért egyet, hogy csökkentsék a 20 százalékos küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a nemzeti kisebbségeket.
Új törvény írja elő, hogy jogerős ítélet alapján a börtönbüntetés letöltését megtagadó személyeket szökésért is elítéli a bíróság, a kézre kerített őrizetes mindkét büntetési tételt le kell töltse.
Elutasította hétfői ülésén az alkotmánybíróság a Diana Șoșoacát a májusi elnökválasztásról kizáró BEC-döntés elleni fellebbezést. A testület elutasította a George Simion elnökjelöltsége elleni óvásokat is.
A nyomozó hatóságokhoz fordult a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora, Remus Pricopie a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, George Simion támogatói aláírásainak ügyében.
Ilie Bolojan ügyvivő elnök az elnökválasztás megszervezésének logisztikai elemeit vitatta meg hétfőn az illetékes intézmények képviselőivel – közölte a találkozó után az elnöki hivatal.
Március 20-án éjfélig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a május 4-i elnökválasztáson.
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő tanácsadója.
Hiába zárták ki a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescut a megismételt elnökválasztásból, egy friss felmérés szerint a szuverenista oldal jelöltjének áll a zászló.
Hétfőn kezdődik a nyolcadik osztályosok képességfelmérő próbavizsgája.
Vasárnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a Victor Ponta és George Simion jelöltsége elleni óvásokat, így a volt kormányfő és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke is indulhat a májusi elnökválasztáson.
A romániaiak bevásárlóközpontokban tett látogatási szokásai 2025-ben jelentős változásokon mentek keresztül az előző évhez képest egy friss felmérés szerint.
szóljon hozzá!