Fotó: Ilusztráció
2012. június 05., 08:582012. június 05., 08:58
A tanügyi törvény tartalmazza ugyan a differenciált érettségit, de az a jogszabály értelmében csak 2016-tól lép érvénybe, amikor azok a diákok vizsgáznak, akik a 2012–2013-as tanévben kezdik a 9. osztályt, emlékeztetnek az érdekvédelmi szervezetek. „Az idei érettségire már nem lehet bevezetni a módosítást, hiszen játék közben nem változtathatunk a szabályokon, de reméljük, jövő évtől már érvénybe léphet” – olvasható a nyílt levélben. A tanügyi törvény értelmében 2016-tól az érettségi tárgyak száma nem változna, vagyis a román, a magyar, az idegen nyelv és a számítógépes ismereteken kívül a végzősök a szak függvényében még két tantárgyból vizsgáznak. A szakszervezetek ezt a módosítást hoznák előre 2013-ra, ugyanakkor javasolják, hogy románnyelv- és az anyanyelvvizsga is a szaktól függően differenciált legyen.
Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter elmondta, elfogadhatónak tartja a szakszervezetek javaslatát, szerinte a záróvizsga a jelenlegi formájában már nem felel meg. A többszintű érettségi vizsga előrehozását megvitatják a kormányban és a diákokkal is, ígérte a tárcavezető. Ugyanakkor kifejtette, hogy az idei érettségin sem számít a tavalyinál jobb eredményekre, hiszen a vizsgatételeket nem a tanórákon elsajátított anyag alapján állítják össze. Mint ismertes, tavaly a záróvizsgán országosan 45,72 század százalékos volt az átmenési arány, ez volt az elmúlt két évtized legrosszabb eredménye.
Liviu Pop ugyanakkor azt is eldöntötte, hogy a pedagógusok fizetéséből levonják a szakszervezeti tagsági díjat. A miniszter elmondta, a tanügyi szakszervezetek jelezték, hogy a közszférában minden területen levonják a tagsági díjat a bérekből, csupán a tanügyben nem, és mint mondta, ezt a hátrányos megkülönböztetést akarta orvosolni. A tárcavezető az Országos Diszkriminációellenes Tanács erre vonatkozó döntésére hivatkozott, Asztalos Csaba, a testület elnöke azonban a Hotnews.ro portálnak azt nyilatkozta, a miniszter félreértelmezte határozatukat, hiszen ebben az esetben nem állapítottak meg diszkriminációt.
| Nem mond le a szolidaritási adó bevezetéséről a közszférában, azonban a 4500 lej feletti keresettel rendelkező egyetemi tanárok mentesülnének ez alól – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök. Mint arról beszámoltunk, a kormány a jelenlegi adón kívül újabb 16 százalékos adó bevezetését tervezi azok számára, akiknek havi fizetése meghaladja a 4500 lejt, az új illetéket jövő évtől alkalmaznák a közszférában. |
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő évek óta szorgalmazza a többszintű érettségi bevezetését. A Krónika megkeresésére kifejtette, a szaktárgyból nem is kellene érettségizni, hiszen az uniós munkaerőpiacon elismert szakmai bizonylat megszerzése feltételezi a szakvizsgát. Az érettséginek az általános műveltséget kellene tükröznie, a főtanfelügyelő szerint az emelt szintű érettségi vizsga abszolválása után bármilyen egyetemre jelentkezhetne a diák, míg a középszintű érettségivel csak bizonyos szakokon folytathatná tanulmányait. Például, ha mezőgazdasági szakiskolát végzett, a középszintű érettségivel az agrártudományi egyetemen tanulhatna tovább. Mindenképpen biztosítani kell az átjárhatóságot, úgy kell szabályozni a vizsgát, hogy a normál szintű érettségi oklevéllel rendelkező diák bármikor megszerezhesse az emelt szintűt is. A különbségeknek nemcsak a tételek nehézségi szintjében, hanem a tantervben is tükröződniük kell, szögezte le a főtanfelügyelő.
Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont igazgatója szerint feltétlenül szükség van az érettségi módosítására, hiszen a jelenlegi forma nem méltányos. Például román nyelv és irodalomból nem lehet ugyanazt a szintet elvárni az elméleti és a szakiskolákban tanuló diákoktól, mondta lapunknak a pedagógus. Az igazgató egy harmadik szint bevezetését is javasolja, amely csak posztlíceális tanulmányok folytatására jogosít fel, ám igazolja a 12 osztályos tanulmányok lezárását. „A szaklíceumokban is motiváltabbak lennének a diákok, ha nagyobb esélylyel indulnának a vizsgán. Komolyabban tanulnának ahelyett, hogy a segédeszközök használatára keressék a megoldást” – szögezte le Kiss Imre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok