Napokon belül a búzát is aratják már Arad megyében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szokásosnál valamivel korábban kezdődött az aratás Arad megyében. A korai csapadék, majd a nyáriasan meleg tavasz miatt hamarabb értek be a kalászosok, így a repcét és az árpát már vágják a kombájnok, de napokon belül a búza betakarításának is nekifognak. Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke szerint az elmúlt évek átlagának megfelelő az idei termés, viszont a felvásárlói árak alig követik az inflációt, és nemhogy nőttek volna, hanem stagnálnak, sőt némely esetben csökkentek is.
2024. június 24., 18:402024. június 24., 18:40
Hagyományosan Péter-Pálkor kezdődik az aratás, de idén korábban beálltak az arató-cséplőgépek a gabonatáblákba. Most is az árpa és a repce betakarításával kezdődött a munka, de hamarosan a búza is aratható lesz. „Amint lemegy a nedvességtartalma tizennégy százalék alá, már vágható, mert akkor lehet tárolni” – fejtette ki lapunknak Nagy Zsolt.
Arad határában már dolgoznak a gépek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Repcéből néhol kevesebbet aratnak, mert rossz volt a kelés, ezért ősszel sok gazda visszaforgatta a vetést, és más kultúrákkal próbálkozott, így a tavalyinál kevesebb lesz a repce. A gazdák két és négy tonna közötti repcetermésről, illetve öt-hat, vagy akár nyolc tonna árpáról számoltak be hektáronként. A mennyiség nagyban függ a talajtípustól és az egyes tájegységek időjárási viszonyaitól” – magyarázta az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke, aki maga is földműveléssel foglalkozik.
A romániai gazdák elégedetlensége a múlt év eleje óta nőtt, idén januárban pedig már tiltakozó megmozdulásokba csapott át, amiért az Európai Unió megnyitotta az ukrajnai gabonaexport előtt a kelet-közép-európai tranzitútvonalakat, mert az orosz–ukrán háború miatt a régi szállítási útvonalak bezárultak. Az ukrajnai gabona felborította a romániai piacot is, a termelők – azon belül az erdélyi magyar gazdatársadalom tagjai – nagy hátrányba kerültek az olcsón előállított és értékesített ukrajnai gabona miatt.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Két-három hete felugrottak az árak, a tőzsdén is emelkedett, a kikötőben 230 eurót adtak a búza tonnájáért, de mire megkezdtük az aratást, leesett az ár kétszáz euróra. Nálunk meg 80-85 banit kínálnak kilójáért, ami nagyon gyenge. Ez a termelési költségeket fedezi éppen, de a haszon minimális” – vázolta a helyzetet a falugazdász.
Olykor megéri „lábon” eladni a gabonát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Évekkel ezelőtt az „kaszált”, aki rendelkezett tárolási lehetőséggel és kapacitással, mert a következő év elején jobb áron értékesíthette a termést, mintha „lábon” adta volna el. Az utóbbi két-három esztendőben azonban annyira átrendeződött a piac, illetve egyre több siló épült, hogy nem minden esetben éri meg raktározni. Nagy Zsolt szerint olyan alacsonyan álltak az árak, hogy gyakran a tárolási költségeket is alig fedezték, így sok gazda inkább egyenesen a földről adja el a terményt. A vevők pedig nagybani felvásárlók, akik a feldolgozóiparnak adják tovább vagy exportra, esetleg a bécsi tőzsdére viszik a gabonát, és a falugazdász megfogalmazása szerint ők húzzák a legnagyobb hasznot az üzleten.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!