A nyereség nem növekedett ilyen mértékben, de nem elhanyagolható: tíz évvel ezelőtt még 505 millió lej volt a nettó profit, két évvel ezelőtt pedig 811,6 millió lej. A tanácsadó cég a jelentős forgalomnövekedést azzal magyarázza, hogy egyre inkább terjed az öngyógyítás gyakorlata. A lakosság megpróbál önállóan megoldást találni az egészségi problémákra: az elmúlt években az orvos helyett egyre gyakrabban fordulnak a gyógyszertárakhoz. A jelenséget a gyógyszerpiacon nagy játékosnak számító cégek agresszív reklámkampányai ösztönzik – vélik az elemzők.

A felmérésből kiderül, hogy 2010-hez képest ezerrel növekedett a patikák száma, ám az utóbbi időben visszaesés tapasztalható.

A patikák az alkalmazottaik számát is növelték, közel 40 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Megvizsgálták a cégek eloszlását megyékre lebontva is. Kiderül, hogy Bukarestben van a legtöbb (384), ezt követi Bihar megye (239), Kolozs megye csak az ötödik a rangsorban 187 patikával. A lista végén Giurgiu és Tulcea megye áll mindössze 36-36 gyógyszertárral, Krassó-Szörény megyében 41, Hargita megyében 60 patika működik.

A forgalom az elmúlt években valóban növekedett, ám nem lehet általánosítani, hiszen ebből csak a nagy láncok nyertek, a kis patikák éppen csak szinten tudtak maradni – szögezte le megkeresésünkre Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Kifejtette, a gyógyszerárakat folyamatosan csökkentette a kormány, hogy minél kisebb összegeket kelljen elszámolnia az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek után. A költségek viszont folyamatosan növekedtek, így a nagy cégek helyzete javult, a kisebbek pedig csak azt érték el, hogy nem romlott a helyzetük.

Szabó Péter szerint a láncok megállapodásokat kötnek a gyártókkal, és „a szóbeszéd szerint” kötelezik az alkalmazottakat, hogy bizonyos termékeket ajánljanak. Amúgy is a gyógyszereknél nagyon kicsi árrés, a vitaminoknál, étrend kiegészítőknél sokkal nagyobb. Ám mindezekre nincs bizonyíték, nem lehet lépni a kivédése érdekében.