Tavaly novemberben ugyanis az Európai Bizottság megkezdte a kötelezettségszegési eljáráshoz vezető intézkedéssorozatot többek között Románia ellen az energiahatékonyság terén tapasztalt jelentős lemaradások miatt. A rendelettervezettel a 2014/121-es energetikai törvényt módosítanák. Az intézkedések a nagy kereskedelmi szolgáltatókat is érintik: a vállalatokat többek között arra köteleznék, hogy négyévente felmérjék a teljes hálózatuk energiahatékonyságát.

A szomszédoktól is függ a fogyasztás

Reisz Attila, a csíkszeredai távhőszolgáltató igazgatója szerint több tényező is befolyásolhatja az egyéni költségmegosztók hatékonyságát. Mint a Goscom Rt. vezetője érdeklődésünkre elmondta, sokat nyom a latban az a kérdés, hogy a szomszédok mennyire fűtenek egy lakást. Ugyanis

A baj csak az, hogy így a szomszédok kiadásai nőnek meg, a rendszer pedig emiatt nem lenne igazságos. Ezért ahhoz, hogy az egyéni fogyasztásmérők jól működjenek, szerinte a németországi példát kellene követni. Ott a lakók órái által mért mennyiséget „beleteszik” egy úgynevezett kosárba, onnan pedig ennek fele visszaosztódik a lakók között, a másik felét pedig a fogyasztás alapján fizetik a háztartások. Tehát ennek értelmében az is fizet valamennyit, aki egyáltalán nem fűtött, de csak felét annak, mint aki rendszeresen fűtötte a lakását.

Több ezer lejes kiadások

Egyébként Csíkszeredában 100–200 lakás rendelkezik már egyéni költségmegosztókkal, ez azonban csak töredéke a mintegy 2000 fogyasztónak. Az újítás beszerelése az igazgató elmondása szerint 1000–2000 lejbe kerülne a fogyasztóknak családonként (a saját lakásban szükséges munkálatok elvégzésére), de véleménye szerint nem biztos, hogy ez hosszú távon megtérülne a jelenlegi körülmények között. A teljes rendszer kiépítése azonban a szolgáltatónak (vagy annak, akinek ezt a költséget állnia kell) még ennél is jóval többe kerülne, mintegy 5000 lejbe lakásonként.

Hasznos, ha használják is

Az egyéni költségmegosztók felszerelésének ösztönzése jó dolog lehet, de csak akkor, ha kötelezik a lakókat, hogy használják a fűtést – jelentette ki lapunknak Erős János, a gyergyószentmiklósi távhőszolgáltató vállalat vezetője. Ugyanis elmondása szerint

Ezzel azonban a szomszédokat károsítják meg: ha ugyanis valaki kikapcsolja a fűtést – mert elég neki, ha a lakásában mondjuk 12–15 fokos a hőmérséklet –, akkor ahhoz, hogy a szomszédnál 19 fokos legyen a levegő, az illető szomszédnak annyit kell fűtenie, amennyi ideális esetben 23 fokos hőmérséklethez kell. A hőkülönbség a fűtetlen lakást melegíti a közfalakon keresztül. Ezt pedig nyilván az a lakó fizeti, aki fűt. Ezért Erős János szerint a tervezett intézkedésnek akkor lenne értelme, és akkor lenne igazságos, ha a fűtést lezáró lakástulajdonosoknak is fizetnie kellene egy akkora összeget, amely nagyságrendileg megegyezne azzal a költséggel, amennyi az ő lakásában a 12-15 fokos hőmérséklet biztosításához elég. Ebben az esetben nem volna értelme a fűtés kikapcsolásának, és így a szomszédoknak sem kellene a szükségesnél többet fűtenie – állapította meg Erős János.

Rendkívül költséges a vízszintes elosztású fűtésrendszer

Az egyéni fogyasztásmérők hozadéka az lenne, hogy minden háztartásban pontosan annyit fizetnének a távhőenergiáért, amennyit a lakás bejáratánál felszerelt műszer mutat – fejtette ki megkeresésünkre a székelyudvarhelyi távhőszolgáltató vállalat igazgatója. Hadnagy Gábor ugyanakkor a tervezettel kapcsolatban hangsúlyozta,

Jelenleg ugyanis ez meglehetősen körülményes és költséges is: az országban mindössze három központban végeznek hasonlót, ezért a fogyasztásmérőket le kell szerelni, el kell küldeni egy ilyen szakcéghez, majd az ellenőrzés után vissza kell szerelni. Az órákat azonban nem lehet felszerelni az évtizedekkel ezelőtt kiépített hálózatokra csatlakoztatva, így előbb ki kellene építeni az úgynevezett vízszintes elosztású fűtésrendszert azokban a tömbházakban, ahol ez még nem valósult meg, ami összességében óriási volumenű munkálatot jelent – magyarázta az Urbana Rt. vezetője. Ő egyébként a jelenlegi körülmények között nem tartja kivitelezhetőnek azt, hogy a lakástulajdonosok egyénileg vizsgáltassák be négyévente a mérőórákat.

Székelyudvarhelyen minden távfűtött tömbházban a legkorszerűbb mérőórák vannak felszerelve a hálózatra, de ezek az adott épület összfogyasztását mérik, nem egyéni költségmegosztók. Azonban a csaknem kétezer, távfűtést használó háztartásnak közel fele egyéni fogyasztásmérővel is rendelkezik, ugyanis az Urbana Rt. az elmúlt években 60 tömbházban kiépítette a vízszintes elosztású fűtésrendszert. A beruházás költségeit a távhőszolgáltató finanszírozta a lakások bejáratáig, a lakóknak csak a mérőórákat kellett megvásárolniuk, illetve a lakáson belüli munkálatok költségeit kellett kifizetniük. A vállalathoz már idén is beérkezett három-négy, ilyen jellegű korszerűsítésre vonatkozó kérés, ám ezeket egyelőre nem tudják elbírálni, ugyanis ha az említett tervezet érvénybe lép, az kihatással lesz a vízszintes elosztású fűtésrendszerek kiépítésének az eljárására is – tudtuk meg a vállalat vezetőjétől.

Váradon „leszerelés” folyik

Nagyváradon eközben fordított tendencia érvényesül: az elmúlt években megszaporodott azoknak a tömbházaknak a száma, amelyekben lakószövetségi döntés nyomán leszereltették az egyéni költségmegosztókat. Több olvasónk is tapasztalta, hogy azóta sokkal melegebbek a lakások, mivel mindenki rendesen fűt, a számlák értéke viszont – a félelmek ellenére – nem ugrott meg jelentős mértékben.