Jogi dilemma: kötelezhető-e oltakozásra az alkalmazott?

Az alkalmazottak forduljanak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), ha a munkaadó oltásra kötelezi őket – tanácsolja az Avocatnet.ro jogi portál. Az oldal szakértői szerint

nincs olyan törvény az országban, amely lehetővé tenné a munkaadónak, hogy oltakozásra kötelezze az alkalmazottait,

törvénytelen, ha mégis ezzel próbálkozik, büntetéseket vagy éppen elbocsátást helyezve kilátásba. A munkavállaló ilyen esetben az igazságszolgáltatáshoz is fordulhat, ám ez általában költséges és hosszadalmas eljárás, így kézenfekvőbb, ha petíciót nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, javasolják a portálon. Arra is kitérnek, hogy ha a CNCD megállapítja a hátrányos megkülönböztetést, 1000–30 000 lej közötti bírságot róhat ki a magánszemély, és 2000–100 000 lej közötti bírságot egy csoport, közösség megkülönböztetése esetén.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács egyelőre egyetlen döntést hozott a témában, amelyben kimondták, hogy nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ha nem alapvető szolgáltatás igénybevételét bizonyos feltételekhez – például oltáshoz vagy negatív teszteredményhez – kötik – nyilatkozta csütörtökön a Krónika megkeresésére Asztalos Csaba, a CNCD elnöke. Hozzátette azonban, hogy a munkáltató és munkavállaló közötti viszony esetében teljesen más az elbírálás.

Hasonló döntés még nem született, vannak ugyan megkeresések, kérdések, de folyamatban van ezek elemzése.

– szögezte le a testület elnöke. Elmondta, egyetlen konkrét panasz van kivizsgálás alatt, ami arról szól, hogy egy nagy ügyvédi iroda feltételként szabta meg, hogy a munkatársai oltakozzanak vagy háromnaponta saját költségükön végeztessenek PCR-tesztet, és mutassák be annak negatív eredményét. A többi megkeresés nem konkrét ügy, hanem többnyire azt kérik, hogy a tanács indítson hivatalból eljárást közhivatalnokok, politikusok bizonyos nyilatkozatai miatt, például amiatt, hogy elhangzott, tegyék kötelezővé az egészségügyi alkalmazottak oltakozását, vagy hogy különböző nem alapvető szolgáltatások – üzletek, mozi – igénybevételét kössék a járvány megelőzését célzó feltételekhez.

„Ezek a nyilatkozatok még nem döntések, csak általában lehetséges forgatókönyveket, megoldásokat vázolnak fel, a megkeresések elemzése folyamatban van, döntések nem születtek” – mondta Asztalos Csaba.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata szerint csak abban az esetben szabhatja feltételként az oltást a munkaadó, ha erre van törvényes alapja, a kötelezettséget észszerűen és jogszerűen meg kell indokolni – mutatott rá Asztalos Csaba. Romániában sincs ilyen „expressis verbis”, tehát félreérthetetlenül arra vonatkozó törvény, amely kimondja, hogy bizonyos esetekben a munkaadó a koronavírus elleni oltás felvételére kötelezheti az alkalmazottait, viszont a munkatörvénykönyvben vannak olyan előírások, amelyek arra kötelezik a munkaadót, hogy a munkahelyen biztosítsa az egészség védelmére vonatkozó feltételeket, biztosítsa a munkatársak, ügyfelek, partnerek egészségének védelmét, sőt ez alkotmányos kötelezettség is.

„Jogi megközelítésben az a kérdés, hogy ez a törvényes előírás elégséges-e ahhoz, hogy a munkaadó oltásra kötelezze az alkalmazottait. Ebben a kérdésben megoszlik a jogászok véleménye, nemcsak Romániában, hanem például Magyarországon is felvetődött ez a dilemma” – részletezte a tanács elnöke.

Felmerült ugyanakkor, hogy a munkaadók azzal próbálhatják rávenni az oltakozásra a vonakodó alkalmazottakat, hogy ellenkező esetben időszakosan saját költségre elvégzett PCR-tesztet kérnek.

A teszt elég drága ahhoz, hogy háromnaponta ne lehessen kifizetni, tehát ezzel közvetve oltásra kötelezik a munkavállalót.

Ebben a kérdésben viszont Asztalos Csaba elmondása szerint a munkatörvénykönyv egyértelműen fogalmaz: a munkaadó az egészség védelmében sem hozhat olyan döntést, amely a munkavállaló költségét feltételezi, vagyis nem kötelezheti arra, hogy fizessen.

A diszkriminációellenes tanács elnöke azonban azt mondja, ha a döntéshozók elfogadnak egy olyan jogszabályt, amely a koronavírusra vonatkozóan ezt az előírást módosítja, akkor ez lehetővé válik, azonban egyelőre a munkatörvénykönyv ezt kifejezetten tiltja.

– jelentette ki a CNCD elnöke.

Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a tiltás csak a munkaviszonyra vonatkozik, tehát ha bármilyen más, nem alapvető szolgáltatás esetében tesztet kérnek az ügyfél saját költségén, azt megtehetik.

Az Európa-szerte elfogadott igazolás három lehetőséget biztosít: az oltást, a 72 órás PCR- vagy 24 órás antigén gyors­tesztet, illetve országonként változóan igazolást arról, hogy három vagy hat hónapos időintervallumon belül a személy átesett a betegségen. „Ezt most próbálják leszorítani az oltásra, ezzel növelve az oltakozási hajlandóságot, a franciaországi vendéglátóiparban már csak az oltási igazolást fogadják el, és ezt a feltételt a francia alkotmánybíróság alkotmányosnak minősítette” – mutatott rá Asztalos Csaba. Leszögezte, ha létezik méltányosan és helyesen megfogalmazott törvényes keret, akkor nincs alkotmányjogi kifogás arra, hogy feltételként szabják meg az oltást.