Több mint 20 ezer lakos maradt fűtés és meleg víz nélkül Déván a hőerőmű leállása miatt
Fotó: Wikipédia/Déva
Végleg bezárják a marosnémeti hőerőművet, ami nem csupán szociális problémát okoz Hunyad megyében, hanem a leállás miatt több mint húszezer lakos, továbbá számos közintézmény, köztük iskola maradt fűtés és meleg víz nélkül. Pogocsán Ferdinánd Zoltán, a megyeszékhely alpolgármestere lapunknak elmondta, az önkormányzat azon dolgozik, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják, emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni.
2021. április 08., 12:042021. április 08., 12:04
Többszöri leállás után minden bizonnyal nem fogják újraindítani a marosnémeti hőerőművet, aminek következtében távfűtés és meleg víz nélkül marad csaknem 4000 lakás és közintézmény Déván. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt, a hunyadi megyeszékhely RMDSZ-es alpolgármesterét arról faggattuk, mi vezetett a hőerőmű végleges leállításához, és hogy miként reagál az önkormányzat a jelentős problémára. Az alpolgármester felidézte, közel egy hónappal ezelőtt bejelentették, hogy
„Tudomásunk szerint nincs is sok esély arra, hogy beinduljon a hőerőmű. Mert nem tudják a szén előállítását, annak szállítását fedezni, és nincs meg a környezetvédelmi engedélyük sem. Én is ott dolgoztam, és nagyon jól tudom, hogy ha egyszer leállították, akkor nem lehet újraindítani” – közölte Pogocsán Ferdinánd Zoltán. Egyébként így vélekedett Florin Oancea liberális polgármester is, aki kijelentette:
A leálláshoz elsősorban az vezetett, hogy a meglévő szén minősége nagyon gyenge. Pogocsán Ferdinánd Zoltán elmondása szerint az erőműnek naponta 1700 tonna szénre lenne szüksége, ami körülbelül 33-34 vasúti kocsit jelenthet, ám ezt a hőerőmű nem tudta biztosítani. Így megszakadt a villanyáram- és a távfűtés-szolgáltatás is.
A dévai polgármesteri hivatalban most azon dolgoznak, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják. Emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni. Határozatot készülnek előterjeszteni a városi tanácsban, hogy a rászoruló családokat 2500 lej értékű utalványok formájában tudják segíteni – így kerülnék el, hogy jövő télen fűtés és meleg víz nélkül maradjon Déva lakossága.
Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy a hőerőműben dolgozó 700 alkalmazottnak körülbelül a fele dévai lakos. A fizetésüket jelenleg állami támogatásból fedezik három hónapig. Illetve ha ezeknek az embereknek ebben a fázisban megszüntetik a munkaviszonyukat, akkor végkielégítést kapnak. Körülbelül 3500–4000 lakást érint a hőerőmű által szolgáltatott fűtés levágása, emellett 10 iskolát, amelyek közül kettő helyzete már megoldódott. Emellett még számos közintézményt érintett, beleértve a megyei kórházat is, de utóbbi abban a szerencsés helyzetben van, hogy gázfűtésű kazánnal is rendelkeznek. „Ott nem volt nagy probléma, csak rákapcsolódtak a gázkazánra. Ebben a vírushelyzetben volt olyan szerencséjük, hogy nem maradtak fűtés- és melegvíz-ellátás nélkül. Ezt évekkel ezelőtt megoldották már” – számolt be Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Fotó: Wikipédia/Oguszt
Az alpolgármester egyébként az egyetlen magyar helyi tanácsos a 21 fős dévai önkormányzatban, ám a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) ápolt jó helyi és megyei viszonynak hála, az RMDSZ a tavalyi választások után is alpolgármestert adhatott. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt arról is faggattuk, melyek a helyi magyar közösség legégetőbb problémái, milyen célok megvalósítása érhető el az alpolgármesteri tisztség révén. Kifejtette, 2018 óta tölti be a tisztséget, és véleménye szerint a dévai lakosok legnagyobb érdeke az, hogy a magyarok és románok egyforma bánásmódban részesüljenek.
„Ha templomot javítanak, akkor a magyaroknál is legyen javítva, ha temetőt rendeznek, úgyszintén” – fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette, hogy az egyik legfontosabb prioritásuk a magyar nyelvű iskola volt, a Téglás Gábor Gimnázium, melyet 2018 óta sokat fejlesztettek. „Prioritások maradnak továbbra is a magyarok számára az egyházak és a magyar nyelvű iskolák” – összegzett Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
szóljon hozzá!