Több mint 20 ezer lakos maradt fűtés és meleg víz nélkül Déván a hőerőmű leállása miatt
Fotó: Wikipédia/Déva
Végleg bezárják a marosnémeti hőerőművet, ami nem csupán szociális problémát okoz Hunyad megyében, hanem a leállás miatt több mint húszezer lakos, továbbá számos közintézmény, köztük iskola maradt fűtés és meleg víz nélkül. Pogocsán Ferdinánd Zoltán, a megyeszékhely alpolgármestere lapunknak elmondta, az önkormányzat azon dolgozik, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják, emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni.
2021. április 08., 12:042021. április 08., 12:04
Többszöri leállás után minden bizonnyal nem fogják újraindítani a marosnémeti hőerőművet, aminek következtében távfűtés és meleg víz nélkül marad csaknem 4000 lakás és közintézmény Déván. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt, a hunyadi megyeszékhely RMDSZ-es alpolgármesterét arról faggattuk, mi vezetett a hőerőmű végleges leállításához, és hogy miként reagál az önkormányzat a jelentős problémára. Az alpolgármester felidézte, közel egy hónappal ezelőtt bejelentették, hogy
„Tudomásunk szerint nincs is sok esély arra, hogy beinduljon a hőerőmű. Mert nem tudják a szén előállítását, annak szállítását fedezni, és nincs meg a környezetvédelmi engedélyük sem. Én is ott dolgoztam, és nagyon jól tudom, hogy ha egyszer leállították, akkor nem lehet újraindítani” – közölte Pogocsán Ferdinánd Zoltán. Egyébként így vélekedett Florin Oancea liberális polgármester is, aki kijelentette:
A leálláshoz elsősorban az vezetett, hogy a meglévő szén minősége nagyon gyenge. Pogocsán Ferdinánd Zoltán elmondása szerint az erőműnek naponta 1700 tonna szénre lenne szüksége, ami körülbelül 33-34 vasúti kocsit jelenthet, ám ezt a hőerőmű nem tudta biztosítani. Így megszakadt a villanyáram- és a távfűtés-szolgáltatás is.
A dévai polgármesteri hivatalban most azon dolgoznak, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják. Emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni. Határozatot készülnek előterjeszteni a városi tanácsban, hogy a rászoruló családokat 2500 lej értékű utalványok formájában tudják segíteni – így kerülnék el, hogy jövő télen fűtés és meleg víz nélkül maradjon Déva lakossága.
Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy a hőerőműben dolgozó 700 alkalmazottnak körülbelül a fele dévai lakos. A fizetésüket jelenleg állami támogatásból fedezik három hónapig. Illetve ha ezeknek az embereknek ebben a fázisban megszüntetik a munkaviszonyukat, akkor végkielégítést kapnak. Körülbelül 3500–4000 lakást érint a hőerőmű által szolgáltatott fűtés levágása, emellett 10 iskolát, amelyek közül kettő helyzete már megoldódott. Emellett még számos közintézményt érintett, beleértve a megyei kórházat is, de utóbbi abban a szerencsés helyzetben van, hogy gázfűtésű kazánnal is rendelkeznek. „Ott nem volt nagy probléma, csak rákapcsolódtak a gázkazánra. Ebben a vírushelyzetben volt olyan szerencséjük, hogy nem maradtak fűtés- és melegvíz-ellátás nélkül. Ezt évekkel ezelőtt megoldották már” – számolt be Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Fotó: Wikipédia/Oguszt
Az alpolgármester egyébként az egyetlen magyar helyi tanácsos a 21 fős dévai önkormányzatban, ám a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) ápolt jó helyi és megyei viszonynak hála, az RMDSZ a tavalyi választások után is alpolgármestert adhatott. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt arról is faggattuk, melyek a helyi magyar közösség legégetőbb problémái, milyen célok megvalósítása érhető el az alpolgármesteri tisztség révén. Kifejtette, 2018 óta tölti be a tisztséget, és véleménye szerint a dévai lakosok legnagyobb érdeke az, hogy a magyarok és románok egyforma bánásmódban részesüljenek.
„Ha templomot javítanak, akkor a magyaroknál is legyen javítva, ha temetőt rendeznek, úgyszintén” – fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette, hogy az egyik legfontosabb prioritásuk a magyar nyelvű iskola volt, a Téglás Gábor Gimnázium, melyet 2018 óta sokat fejlesztettek. „Prioritások maradnak továbbra is a magyarok számára az egyházak és a magyar nyelvű iskolák” – összegzett Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.
A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.
Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.
Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.
szóljon hozzá!