Gagyi József, Ármeán Otília előadók, Jakab Albert Zsolt moderátor
Fotó: Simó Helga
Járvány-lét-helyzetek. A Covid-19 világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra című vándorkonferenciát pénteken rendezte meg a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) a Sapientia EMTE alkalmazott társadalomtudományok tanszékével közösen. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílt online és élőben, a társaság kolozsvári székházában is követni az eseményt.
2021. október 15., 20:332021. október 15., 20:33
2021. október 15., 21:082021. október 15., 21:08
Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy másfél éve a koronavírus-járvány alapjaiban forgatta fel mindennapjainkat, sajátos fordulópontot eredményezett az egyéni és kollektív életvezetési gyakorlatokban egyaránt.
Gondoljunk csak a maszkviselésre vagy a fizikai távolságtartásra” – emelte ki a társaság elnöke.
A vándorkonferencia keretében a társadalomtudományok különböző területein dolgozó oktatókat, kutatókat kívánták megszólítani. Olyan kutatókat, akik az elmúlt másfél évben terepmunkáik során, akarva vagy akaratlanul is olyan helyzetekbe kerültek, amikor a járványnak, az egyénnek és közösségnek vagy a társadalom egészére gyakorolt hatásáról is el kellett gondolkodniuk, vagy célirányosan, ennek a kutatásával kellett foglalkozniuk.
A konferencia második paneljében Ármeán Otília, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának adjunktusa mutatta be kutatási eredményeit, mely során azt vizsgálta, hogy a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok hogyan jelennek meg, milyen új eszközök használatát hozzák számunkra a mindennapokban. Valamint azt, hogy vajon ezek az eszközök a távolság hangsúlyozását fogják-e szolgálni, vagy megpróbálják más szinteken – mentálisan, kulturálisan – csökkenteni a távolságot, valamit téve ellene.
Kutatása során számos olyan kreatív ötletet talált, melyek célja láthatóvá tenni ezt a relatívan érzékelhető távolságot.
Azonban úgy véli, hogy ezek nem eltávolítanak egymástól, hanem arra ösztönöznek, hogy jobban odafigyeljünk egymásra.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy mindenhol, ahol a távolságtartás megszületik, oda a technológia nyomul be: fizikailag távol vagyunk, de szociálisan kapcsolódunk egymáshoz. Ezáltal a virtuális találkozások képesek társas kapcsolatainkat fenntartani.
Pál Emese, a BBTE hungarológiai doktori iskolája doktoranduszának vizsgálódásából kiderült, hogy a szentegyházi huszárok hagyományőrző csoportja a koronavírus-járvány előtt nagyon aktív életet élt, megannyi eseményen, ünnepen részt vettek, rengeteg médiaszereplésük volt.
A kutatás fontos részét képezte a huszárok szerepének bemutatása a történelmi járványok idején.
Később a tífusz, kolera, spanyolnátha terjedését is segítettek meggátolni. Hajdan konkrét feladataik voltak, a koronavírus idején azonban ezek megszűntek. Az egykori hivatásból hobbi lett. A csoporton belüli interakciók csökkentek, napjainkban a hétköznapok során alig nyilvánul meg, hogy ők huszárok.
A kutató felhívja a figyelmet arra, hogy a generációs átörökítési folyamat meg fog szakadni, ha tovább folytatódik ez az állapot, ugyanis a fiatalok eddig ellesték a viselkedést az idősebbektől, ha azonban erre nem lesz példa, nem lesz kitől átvenni ezt az életmódot.
Kreatív válasz a járványhelyzetre a társadalmi távolságtartás elősegítésére
Fotó: Facebook/ Rron Beqiri
Püsök Imola, a PTE interdiszciplináris doktori iskola néprajz-kulturális antropológia doktori programjának doktorandusza a pandémia kutatására gyakorolt hatásáról beszélt. A Verespatakon történő terepmunkája során azt tapasztalta, hogy olyan volt, mintha sose lett volna járvány a faluban, ahol a lakosok nincsenekek beoltva, de bizalmatlansággal kezelik azokat, akik igen. Emiatt gyakran elutasításba ütközött, amely megnehezítette a munkáját.
Gagyi József, a Sapientia EMTE alkalmazott társadalomtudományok tanszékének professzora elmondta, hogy a maszk a modern világban egyre fontosabb szerepet kapott.
Kutatóként úgy véli, hogy
Hipotézise, hogy a maszkot tanulmányozva a vírusról kialakított meggyőződésekhez lehet közelebb kerülni.
Készülő kutatása során diákokkal beszélgetett a maszkviselési szokásaikról, a maszk és álarc szerepéről, azok közötti különbségekről, illetve arról, hogy miként látják a maszk funkcióját. A diákok szerint az egyik alapvető különbség a maszk és álarc között az, hogy míg az előbbi szerepe az, hogy megvédjen, a másodiké az, hogy eltakarjon. Másik különbség, hogy az egyiket kényszerből, folyamatosan, a másikat kedvtelésből, időnként hordják.
Hogy milyen funkciót tulajdonítanak a maszknak, az alapján állapította meg, hogy hol tartják azt. Eszerint
Mások számára ruhadarabként funkcionál, az önkifejezés eszköze, a fogason vagy a többi ruha között tartják, míg egy harmadik csoport higiéniai tárgyként tekintenek a maszkokra, megfelelő, védett körülmények között tárolják azokat.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
A rendkívüli helyzeteket kezelő megyei koordinációs bizottság is összeült, miután kiderült: a vízügyi vállalat több tucatnyi településen, Kolozsvár egyes részein, a Szamosújvár és Dés felé vezető vonalon, illetve a Mezőség egy részén elzárja a csapokat.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
szóljon hozzá!