Járvány-lét-helyzetek – Vándorkonferencia a koronavírus társadalomkutatásra kifejtett hatásairól

Gagyi József, Ármeán Otília előadók, Jakab Albert Zsolt moderátor •  Fotó: Simó Helga

Gagyi József, Ármeán Otília előadók, Jakab Albert Zsolt moderátor

Fotó: Simó Helga

Járvány-lét-helyzetek. A Covid-19 világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra című vándorkonferenciát pénteken rendezte meg a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) a Sapientia EMTE alkalmazott társadalomtudományok tanszékével közösen. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílt online és élőben, a társaság kolozsvári székházában ­is követni az eseményt.

Simó Helga

2021. október 15., 20:332021. október 15., 20:33

2021. október 15., 21:082021. október 15., 21:08

Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy másfél éve a koronavírus-járvány alapjaiban forgatta fel mindennapjainkat, sajátos fordulópontot eredményezett az egyéni és kollektív életvezetési gyakorlatokban egyaránt.

Idézet
A járvány részévé válik a mindennapok rutinjainak, egyben ki is kezdi a helyi közösségek szimbólumait és világképét. Relativizálja vagy leváltja az addigi életvezetési rutinokat, és ezzel együtt sajátos konfliktusokat gerjeszt.

Gondoljunk csak a maszkviselésre vagy a fizikai távolságtartásra” – emelte ki a társaság elnöke.

A vándorkonferencia keretében a társadalomtudományok különböző területein dolgozó oktatókat, kutatókat kívánták megszólítani. Olyan kutatókat, akik az elmúlt másfél évben terepmunkáik során, akarva vagy akaratlanul is olyan helyzetekbe kerültek, amikor a járványnak, az egyénnek és közösségnek vagy a társadalom egészére gyakorolt hatásáról is el kellett gondolkodniuk, vagy célirányosan, ennek a kutatásával kellett foglalkozniuk.

 A konferencia második paneljében Ármeán Otília, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának adjunktusa mutatta be kutatási eredményeit, mely során azt vizsgálta, hogy a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok hogyan jelennek meg, milyen új eszközök használatát hozzák számunkra a mindennapokban. Valamint azt, hogy vajon ezek az eszközök a távolság hangsúlyozását fogják-e szolgálni, vagy megpróbálják más szinteken – mentálisan, kulturálisan – csökkenteni a távolságot, valamit téve ellene.

Kutatása során számos olyan kreatív ötletet talált, melyek célja láthatóvá tenni ezt a relatívan érzékelhető távolságot.

Szokatlan öltözeteket, vagy olyan városi berendezéseket mutatott be, amelyek lehetővé teszik a távolságtartást, az embereket is arra ösztönzik, hogy tartsák a távolságot a köztereken.

Azonban úgy véli, hogy ezek nem eltávolítanak egymástól, hanem arra ösztönöznek, hogy jobban odafigyeljünk egymásra.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy mindenhol, ahol a távolságtartás megszületik, oda a technológia nyomul be: fizikailag távol vagyunk, de szociálisan kapcsolódunk egymáshoz. Ezáltal a virtuális találkozások képesek társas kapcsolatainkat fenntartani.

Pál Emese, a BBTE hungarológiai doktori iskolája doktoranduszának vizsgálódásából kiderült, hogy a szentegyházi huszárok hagyományőrző csoportja a koronavírus-járvány előtt nagyon aktív életet élt, megannyi eseményen, ünnepen részt vettek, rengeteg médiaszereplésük volt.

A kutatás fontos részét képezte a huszárok szerepének bemutatása a történelmi járványok idején.

A határőrség felállításának okai között az is szerepelt, hogy a pestis behatolását meggátolják, különböző járványkaranténokat szerveztek, illetve a határokat is felügyelték.

Később a tífusz, kolera, spanyolnátha terjedését is segítettek meggátolni. Hajdan konkrét feladataik voltak, a koronavírus idején azonban ezek megszűntek. Az egykori hivatásból hobbi lett. A csoporton belüli interakciók csökkentek, napjainkban a hétköznapok során alig nyilvánul meg, hogy ők huszárok.

A kutató felhívja a figyelmet arra, hogy a generációs átörökítési folyamat meg fog szakadni, ha tovább folytatódik ez az állapot, ugyanis a fiatalok eddig ellesték a viselkedést az idősebbektől, ha azonban erre nem lesz példa, nem lesz kitől átvenni ezt az életmódot.

Kreatív válasz a járványhelyzetre a társadalmi távolságtartás elősegítésére •  Fotó: Facebook/ Rron Beqiri Galéria

Kreatív válasz a járványhelyzetre a társadalmi távolságtartás elősegítésére

Fotó: Facebook/ Rron Beqiri

Püsök Imola, a PTE interdiszciplináris doktori iskola néprajz-kulturális antropológia doktori programjának doktorandusza a pandémia kutatására gyakorolt hatásáról beszélt. A Verespatakon történő terepmunkája során azt tapasztalta, hogy olyan volt, mintha sose lett volna járvány a faluban, ahol a lakosok nincsenekek beoltva, de bizalmatlansággal kezelik azokat, akik igen. Emiatt gyakran elutasításba ütközött, amely megnehezítette a munkáját.

Gagyi József, a Sapientia EMTE alkalmazott társadalomtudományok tanszékének professzora elmondta, hogy a maszk a modern világban egyre fontosabb szerepet kapott.

Kutatóként úgy véli, hogy

a maszk kutatható, mert látszik. Egy tárgy, ami a legfontosabb információs felületünket, az arcunkat eltakarja.

Hipotézise, hogy a maszkot tanulmányozva a vírusról kialakított meggyőződésekhez lehet közelebb kerülni.

Készülő kutatása során diákokkal beszélgetett a maszkviselési szokásaikról, a maszk és álarc szerepéről, azok közötti különbségekről, illetve arról, hogy miként látják a maszk funkcióját. A diákok szerint az egyik alapvető különbség a maszk és álarc között az, hogy míg az előbbi szerepe az, hogy megvédjen, a másodiké az, hogy eltakarjon. Másik különbség, hogy az egyiket kényszerből, folyamatosan, a másikat kedvtelésből, időnként hordják.

Hogy milyen funkciót tulajdonítanak a maszknak, az alapján állapította meg, hogy hol tartják azt. Eszerint

a maszk egyeseknél a zsebkendő funkciót tölti, egy eszköz, ami mindig kéznél van.

Mások számára ruhadarabként funkcionál, az önkifejezés eszköze, a fogason vagy a többi ruha között tartják, míg egy harmadik csoport higiéniai tárgyként tekintenek a maszkokra, megfelelő, védett körülmények között tárolják azokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Bűnhalmozás: jogosítvány nélkül, részegen vezetett forgalomba be nem írt járművet

Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.

Bűnhalmozás: jogosítvány nélkül, részegen vezetett forgalomba be nem írt járművet
2025. május 19., hétfő

Ismét megnőtt a vízszint, a parajdi sóbánya kérésére be kellett indítani a szivattyút

A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.

Ismét megnőtt a vízszint, a parajdi sóbánya kérésére be kellett indítani a szivattyút
2025. május 19., hétfő

Kelemen Hunor: az erdélyi magyarok büszkék lehetnek a közösségi összefogásra

Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.

Kelemen Hunor: az erdélyi magyarok büszkék lehetnek a közösségi összefogásra
2025. május 19., hétfő

Bihar megyei razzia: több száz személyt bírságoltak meg a hétvégén a rendőrök

Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.

Bihar megyei razzia: több száz személyt bírságoltak meg a hétvégén a rendőrök
2025. május 19., hétfő

Több ezer háztartás marad napokig víz nélkül a két erdélyi megyét érintő gigafejlesztések miatt

A rendkívüli helyzeteket kezelő megyei koordinációs bizottság is összeült, miután kiderült: a vízügyi vállalat több tucatnyi településen, Kolozsvár egyes részein, a Szamosújvár és Dés felé vezető vonalon, illetve a Mezőség egy részén elzárja a csapokat.

Több ezer háztartás marad napokig víz nélkül a két erdélyi megyét érintő gigafejlesztések miatt
2025. május 19., hétfő

Újabb ukrán fiatalok szorultak a Máramaros megyei hegyimentők segítségére

A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Újabb ukrán fiatalok szorultak a Máramaros megyei hegyimentők segítségére
2025. május 19., hétfő

Várat magára a nyár, a hegyekben havazhat is

Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.

Várat magára a nyár, a hegyekben havazhat is
2025. május 18., vasárnap

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében

A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében
2025. május 18., vasárnap

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése

Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése
2025. május 18., vasárnap

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó

Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó