Gagyi József, Ármeán Otília előadók, Jakab Albert Zsolt moderátor
Fotó: Simó Helga
Járvány-lét-helyzetek. A Covid-19 világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra című vándorkonferenciát pénteken rendezte meg a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) a Sapientia EMTE alkalmazott társadalomtudományok tanszékével közösen. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílt online és élőben, a társaság kolozsvári székházában is követni az eseményt.
2021. október 15., 20:332021. október 15., 20:33
2021. október 15., 21:082021. október 15., 21:08
Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy másfél éve a koronavírus-járvány alapjaiban forgatta fel mindennapjainkat, sajátos fordulópontot eredményezett az egyéni és kollektív életvezetési gyakorlatokban egyaránt.
Gondoljunk csak a maszkviselésre vagy a fizikai távolságtartásra” – emelte ki a társaság elnöke.
A vándorkonferencia keretében a társadalomtudományok különböző területein dolgozó oktatókat, kutatókat kívánták megszólítani. Olyan kutatókat, akik az elmúlt másfél évben terepmunkáik során, akarva vagy akaratlanul is olyan helyzetekbe kerültek, amikor a járványnak, az egyénnek és közösségnek vagy a társadalom egészére gyakorolt hatásáról is el kellett gondolkodniuk, vagy célirányosan, ennek a kutatásával kellett foglalkozniuk.
A konferencia második paneljében Ármeán Otília, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának adjunktusa mutatta be kutatási eredményeit, mely során azt vizsgálta, hogy a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok hogyan jelennek meg, milyen új eszközök használatát hozzák számunkra a mindennapokban. Valamint azt, hogy vajon ezek az eszközök a távolság hangsúlyozását fogják-e szolgálni, vagy megpróbálják más szinteken – mentálisan, kulturálisan – csökkenteni a távolságot, valamit téve ellene.
Kutatása során számos olyan kreatív ötletet talált, melyek célja láthatóvá tenni ezt a relatívan érzékelhető távolságot.
Azonban úgy véli, hogy ezek nem eltávolítanak egymástól, hanem arra ösztönöznek, hogy jobban odafigyeljünk egymásra.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy mindenhol, ahol a távolságtartás megszületik, oda a technológia nyomul be: fizikailag távol vagyunk, de szociálisan kapcsolódunk egymáshoz. Ezáltal a virtuális találkozások képesek társas kapcsolatainkat fenntartani.
Pál Emese, a BBTE hungarológiai doktori iskolája doktoranduszának vizsgálódásából kiderült, hogy a szentegyházi huszárok hagyományőrző csoportja a koronavírus-járvány előtt nagyon aktív életet élt, megannyi eseményen, ünnepen részt vettek, rengeteg médiaszereplésük volt.
A kutatás fontos részét képezte a huszárok szerepének bemutatása a történelmi járványok idején.
Később a tífusz, kolera, spanyolnátha terjedését is segítettek meggátolni. Hajdan konkrét feladataik voltak, a koronavírus idején azonban ezek megszűntek. Az egykori hivatásból hobbi lett. A csoporton belüli interakciók csökkentek, napjainkban a hétköznapok során alig nyilvánul meg, hogy ők huszárok.
A kutató felhívja a figyelmet arra, hogy a generációs átörökítési folyamat meg fog szakadni, ha tovább folytatódik ez az állapot, ugyanis a fiatalok eddig ellesték a viselkedést az idősebbektől, ha azonban erre nem lesz példa, nem lesz kitől átvenni ezt az életmódot.
Kreatív válasz a járványhelyzetre a társadalmi távolságtartás elősegítésére
Fotó: Facebook/ Rron Beqiri
Püsök Imola, a PTE interdiszciplináris doktori iskola néprajz-kulturális antropológia doktori programjának doktorandusza a pandémia kutatására gyakorolt hatásáról beszélt. A Verespatakon történő terepmunkája során azt tapasztalta, hogy olyan volt, mintha sose lett volna járvány a faluban, ahol a lakosok nincsenekek beoltva, de bizalmatlansággal kezelik azokat, akik igen. Emiatt gyakran elutasításba ütközött, amely megnehezítette a munkáját.
Gagyi József, a Sapientia EMTE alkalmazott társadalomtudományok tanszékének professzora elmondta, hogy a maszk a modern világban egyre fontosabb szerepet kapott.
Kutatóként úgy véli, hogy
Hipotézise, hogy a maszkot tanulmányozva a vírusról kialakított meggyőződésekhez lehet közelebb kerülni.
Készülő kutatása során diákokkal beszélgetett a maszkviselési szokásaikról, a maszk és álarc szerepéről, azok közötti különbségekről, illetve arról, hogy miként látják a maszk funkcióját. A diákok szerint az egyik alapvető különbség a maszk és álarc között az, hogy míg az előbbi szerepe az, hogy megvédjen, a másodiké az, hogy eltakarjon. Másik különbség, hogy az egyiket kényszerből, folyamatosan, a másikat kedvtelésből, időnként hordják.
Hogy milyen funkciót tulajdonítanak a maszknak, az alapján állapította meg, hogy hol tartják azt. Eszerint
Mások számára ruhadarabként funkcionál, az önkifejezés eszköze, a fogason vagy a többi ruha között tartják, míg egy harmadik csoport higiéniai tárgyként tekintenek a maszkokra, megfelelő, védett körülmények között tárolják azokat.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!