A lakosságnak még palackozott vizet szállítanak, de állatitatásra már használható a folyóból származó vezetékes víz
Fotó: Maros megyei prefektusi hivatal
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen – jelentette be Barabási Antal Szabolcs Maros megyei prefektus szerdai sajtótájékoztatóján.
2025. június 11., 21:002025. június 11., 21:00
A kedden és szerdán végzett tesztek eredményei szerint emberi fogyasztásra még nem alkalmas, de az állatok számára biztonságos a víz fogyasztása, ezért már nem osztanak ki többé vizet a gazdáknak itatásra – fogalmazott a megye kormánymegbízottja. Barabási szerint a helyzet elemzése után úgy döntöttek: függetlenül attól, hogy mikor oldódik meg a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult helyzet,
Sípos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat igazgatója arról számolt be, hogy a 16 településen szolgáltatott vezetékes víz klorid- és nátriumszintje csökkent a múlt hét eleje óta, és közel áll a határértékhez, de még mindig nem alkalmas az emberi fogyasztásra, emiatt továbbra is szállítják az ivóvizet az érintett lakosságnak. Emlékeztetett, hogy a múlt hét eleje óta naponta mérik mind a folyó, mind a vezetékes víz klorid- és nátriumszintjét.
Iuliu Moldovan, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője elmondta: az intézmény szakértői hetente ellenőrzik minden forrás és közkút vizét a Kis-Küküllő mentén található településeken, Szovátától Ádámosig. A hatóságok biztosították ugyanakkor a lakosságot, hogy a víz megemelkedett sótartalma nem károsítja a vezetéket és a háztartási gépeket sem.
Mint köztudott, május 5-én ismét nagy mennyiségű víz jutott be a parajdi sóbányába, 6-án pedig lezárták a turisták előtt azt a két szintet, amelyet évente akár 500 ezer látogató is felkeres. A bányavállalat munkásai nem tudták megfékezni a szivárgást, a múlt hónap végén bekövetkezett heves esőzések okozta árvíz – a Korond-patak vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert – pedig teljesen elöntötte a bányát,
Mindez ökológiai, gazdasági és társadalmi katasztrófával fenyeget, a Krónika helyszíni riportjában megszólaló helyi vállalkozók a csődtől tartanak, emellett több tucat házból kellett kitelepíteni a lakókat a bányaomlás veszélye miatt. A bánya elárasztása az egész Sóvidéken érezteti hatását, a közeli Maros megyében – a Kis-Küküllő vize sókoncentrációjának megnövekedése miatt – 16 település mintegy 40 ezer lakója maradt ivóvíz nélkül.
„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!