Fotó: Facebook/Jandarmeria Bihor
Naponta több mint 100 kilométert kénytelenek kerülni mindazok, akik a magyar–román határ két oldala között ingáznak, és mostanáig az Ártánd–Bors-határátkelőt használták, utóbbi ugyanis csütörtök hajnaltól bezárt előttük.
2020. április 09., 09:482020. április 09., 09:48
2020. április 09., 15:332020. április 09., 15:33
A határőrök csütörtök hajnaltól azt mondják az ingázóknak, hogy
Ezeket – amint arról korábban beszámoltunk – kimondottan az ingázók számára nyitották meg újra március közepén a Magyarország és Románia külügyminisztere közötti megállapodás értelmében, és csak a határtól legtöbb 30 kilométerre élő, a másik államban dolgozók vehetik igénybe.
Tény, hogy akik csütörtökön reggel biharkeresztesi vagy ártándi otthonukból elindultak Váradra dolgozni, Borsnál is beléphettek volna Romániába,
A korán reggel kezdők életét tovább nehezíti ugyanakkor, hogy amíg a szalontai határátkelőnél 24 órából 24-ben biztosított az átkelés, a székelyhídi átkelő reggel 7 órakor nyit, és 23 órakor lezárják a sorompót. Értesüléseink szerint ugyanakkor még a kialakult új helyzetben is késve nyitottak meg, és rendkívül lassan engedték át az ingázókat Romániába.
A Bihar és Hajdú-Bihar megye között ingázók pedig csak a szalontai és a székelyhídi átkelőt használhatják.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke csütörtökön azzal a kéréssel fordult Magyarország külügyminisztériumához, hogy Borsnál továbbra is lehessen közlekedni, hiszen a legtöbben Váradról vagy Váradra ingáznak, ugyanakkor nyissák meg az érmihályfalvi határátkelőt is. „Érthetetlen, hogy azt mondják, Bors nem volt eddig sem a listán, mégis jól működött az ingázók átkelése. Mi változott?” – fogalmazott lapunk érdeklődésére a politikus.
Pásztor Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke eközben nyílt levélben kérte Marcel Vela belügyminisztertől, fontolják meg egy, az ingázóknak fenntartott sáv biztosítását a borsi átkelőnél. Amennyiben ez nem lehetséges, a nagyszalontaihoz és székelyhídihoz hasonló körülmények között nyissák meg a körösszegi átkelőt is a két ország között ingázók előtt, és ha ez sem megvalósítható, növeljék a személyzetet a székelyhídi átkelőnél.
Vasárnap délután úgy tűnt, hogy – a pénteki rövidzárlatot követően – a szükséges iratok birtokában újra zökkenőmentesen közlekedhetnek a magyar–román határ egyik oldalán élő, de a másikban dolgozó polgárok. De a lázukat megmérik.
Amint arról beszámoltunk, nemrég újabb lezárt átkelő megnyitását kérték a magyar–román határon, Pete–Csengersimánál. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke levélben fordult ez ügyben Marcel Vela belügyminiszterhez, illetve Kiss-Parciu Péterhez, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának helyettes államtitkárához, ugyanis a járvány miatti megszorítások Szatmár térségében is lehetetlen helyzetbe hozták azokat, akik Romániában élnek és Magyarországon dolgoznak, vagy fordítva.
Pataki Csaba a napokban arról tájékoztatott, hogy többszöri egyeztetés után tisztázódott egy eljárásrend, amely világossá teszi a román–magyar határon az ingázók közlekedését.
A rendelkezés értelmében külön határátkelőhelyet kell biztosítani az áruszállításnak is, amelyre a román belügyminisztérium és az országos határrendészeti főfelügyelőség (IGPF) Szatmár megyében a Pete–Csengersima-határátkelőhelyet határozta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!