Corina Martin ANAT-elnök szerint arra is volt példa, hogy az utazási irodáknak hordozható vécéfülkéket kellett bérelniük, melyeket vendégeik tervezett útvonalán állítottak fel. Mint elmondta, a turistákat gyakorta a legközelebbi szállodáig kell szállítani, így történt ez akkor is, amikor egy külföldi csoportot kalauzoltak a parlament épületében, ahol egyetlen vécé sem volt nyitva. A kirándulást szervezők négy autóbusznyi turistával siettek a közeli luxushotelbe, ahol meg kellett értetni az alkalmazottakkal, hogy „vészhelyzetről” van szó.
„Nagyon helyes, épp ideje volt” – értékelte az ANAT döntését a nagyváradi Oasis Tours utazási iroda igazgatója, Mariana Negru, aki szerint valóban nagy probléma a nyilvános vécék hiánya Biharban éppúgy, mint az egész országban. „Ha például egy negyvenfős turistacsoporttal buszozunk keresztül az országon, a benzinkutakon kívül nincs, hol megállnunk, ha a szükség úgy kívánja” – mesélte.
Mint mondta, a töltőállomásokon található toalettek általában tiszták, de ez a megoldás eléggé hosszadalmas, ha nagyobb számú turistacsoportról van szó. „Sok helyen a temetőben is építettek nyilvános vécét, akkor a kirándulóhelyeken miért nincs?” – tette fel a kérdést. A városokban általában a bevásárlóközpontokba viszik a turistákat, ha mosdóba szeretnének menni, ami az igazgató szerint „szégyenletes”.
Nagyváradon a Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat tíz nyilvános vécét működtet, amelyek közül egyetlen, a nagyállomás aluljárójában található egység üzemel folyamatosan. A többi 16 vagy 19 órakor zár be, és hétvégén sem használható. A belépő mindenhol 50 bani, kivéve egyet, amely ingyenes. Bimbó-Szuhai Tibor igazgató szerint a nyilvános vécék állapota elfogadható, naponta takarítják, fertőtlenítik őket.
Szatmárnémetiben számos, a kommunizmus idején épült nyilvános vécé maradt meg, de többségük állapota minősíthetetlen. A központi parkban lévőt a közelmúltban felújították, de csak egyik része üzemel. Egy lejt kell fizetnie annak, akinek sürgős dolga akad. „Ez elfogadható, de a régi kórházzal szembeni már rég be van zárva, és a környékén is áldatlan állapotok uralkodnak” – mesélte egy járókelő. Cristian Bozai, a közterület-fenntartó vállalat igazgatója szerint jelenleg csak a központi parki nyilvános vécé van a birtokukban. „A többit nem adta át nekünk az önkormányzat” – közölte az igazgató.
Marosvásárhelyen ’89 után több nyilvános vécét számoltak fel, némelyiket szórakozóhellyé alakították át. Így lett például a kövesdombi aluljáróból sokak számára budibárnak becézett kocsma. A központban viszont olyan illemhelyek is vannak, melyeknek az önkormányzat nem talált más rendeltetést, mégsem működteti ezeket. „Kollégáim is, jómagam is többször interpelláltunk, arra kérve a polgármestert, tetesse rendbe a belvárosi nyilvános vécéket. A turista nem tudja, hova menjen, a városlakók közül pedig sokan az esti órákban a kapualjakban végzik dolgukat” – panaszolta lapunknak Benedek István, az RMDSZ tanácsosa, aki orvosként is nehezményezi a jelenlegi helyzetet, hisz a vizelet visszatartása hosszú távon megbosszulja magát.
A probléma mielőbbi orvoslása mellett foglalt állást Újváry Jenő is. A turisztikai szakfelügyelő szerint azonban nem feltétlenül nyilvános vécék létrehozásával kell megoldani a kérdést. Az évtizedekig Kanadában élő idegenforgalmi szakember elmondta: sem Nyugat-Európában, sem az óceánon túl nincsenek nyilvános vécék. „Csak a nagy népünnepélyekkor helyeznek ki nyilvános vécéket, amúgy a turisták ahhoz szoktak, hogy bármelyik étterembe vagy kávézóba beléphetnek, anélkül, hogy fogyasztanának, vagy valaki csúnyán nézne rájuk. Sajnos a mi vendéglőseink vagy rászólnak az illemhely felé siető látogatóra, vagy egyszerűen megtiltják a mosdó használatát” – fejtette ki Újváry. Mint mesélte, a külföldi vendégek gyakran kérnek segítséget az általa vezetett idegenforgalmi információs irodától. „Ilyenkor nem tehetünk mást, betessékeljük őket a Kultúrpalota illemhelyére” – mondta.
„Hargita megyében helyi szinten próbálják megoldani a nyilvános vécék problémáját, ám ez korántsem jelenti azt, hogy kielégítő számú illemhely állna a turisták rendelkezésére” – közölte lapunkkal Borboly Csaba megyei tanácselnök, aki üdvözli az ANAT kezdeményezését. A székelyföldi megyében általános gond a nyilvános vécék hiánya. Csíkszeredában a zöldségpiac közelében lévő virágüzlet alagsorában működik nyilvános vécé, Antal Attila alpolgármester szerint az épületet azzal a feltétellel adták használatba a vállalkozónak, hogy az illemhelyet is üzemelteti. A múzeumban és a csíksomlyói ferences kegytemplom közelében intézményi szinten oldották meg az illemhely problémáját. „Rendezvények alkalmával, mint a pünkösdi búcsú, a szervezők több száz EU-konform mobilvécét helyeznek el” – mondta az alpolgármester.
Gyergyószentmiklóson mobilvécékkel oldották meg a problémát – tájékoztatott Lázár Zoltán alpolgármester. A Gyilkos-tónál azonban csak a szállodákban és panziókban végezhetik el kisebb-nagyobb dolgaikat a turisták, hasonló a helyzet a 4-es kilométernél is. Borszéken a sétálóutcában működik nyilvános vécé, de Mik József polgármester szerint a Jégbarlang és Medvebarlang közelében nincsenek illemhelyek. „Tanulmány készül a barlangok környékének rendezéséről, ebben mobilvécékkel orvosolnánk a problémát” – fejtette ki az elöljáró.
Kovászna megyében is gondot okoz a nyilvános vécék hiánya, mondta László Endre, a sepsiszentgyörgyi Transylvanian Tourist Service utazási iroda vezetője. Például a gelencei templomnál sincs, turisták érkezésekor szaladni kell a plébánosért vagy harangozóért, akik kénytelenek a saját otthonukba beterelni a vendégeket. De hiányoznak a nyilvános vécék a Szent Anna-tó környékéről, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely központjából is.
„Pozitív változás, hogy az elmúlt években a vendéglők, kocsmák civilizált illemhelyek nélkül nem kapnak működési engedélyt” – mondta a cégvezető. Sepsiszentgyörgy központjában egyetlen nyilvános vécé van, de itt sem megfelelőek a körülmények. Az önkormányzat az integrált városfejlesztési tervbe föld alatti, korszerű nyilvános vécék kialakítását is belefoglalta.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta: ha Háromszéken minden turisták által látogatott hely mellé nyilvános vécét állítanának, az egész megyét le kellene fedni vécékkel. Úgy vélte, szakembereknek kellene azonosítaniuk a megfelelő helyeket. Ezt tovább kell gondolni, pihenőket, tűzhelyeket is ki kell alakítani, vélte az alelnök.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.