Ilona-völgyi csoda védettség nélkül

Ilona-völgyi csoda védettség nélkül

Fotó: Thomas Campean

Egy alig több, mint tíz kilométeres szakaszon annyi védett állat- és növényfaj található a Nagy-Homoród mentén, hogy a teljes Székelyföld dicsőségére válik a kiemelkedő gazdagságú és minőségű élőhelyet nyújtó Ilona völgye – csakhogy a terület nemhogy európai, de még országos szintű védettséget sem élvez. A lenyűgözően gazdag biodiverzitású élőhely így nagyon sérülékeny.

Széchely István

2015. május 31., 11:212015. május 31., 11:21

Mesébe illően gazdag a Nagy-Homoród mentén fekvő Ilona völgyének élővilága: biodiverzitás szempontjából egy igazi tündérkert a meredek dombok és szelíd lankák közt kígyózó patakvölgy.

A Homoród hűs vizében Petényi-márnák, kőfúró csíkok és ördöghalak élnek, hódok és vidrák osztoznak az égeres ligeterdők árnyékolta vizes élettéren, a part mentén pedig jégkorszakból fennmaradt virágfaj nő. A fenyvesek és lomberdők fái közt barna medvék és farkasok járnak, felettük védett ragadozómadár-fajok vadásznak. A patak azonban egyre több sebből vérzik.

Imecs István biológus tanulmányt készített a Homoród Ilona-völgyi szakaszának élővilágáról. Ebből az is kiderül, hogy a hód és a vidra is állandó lakójává vált a keskeny völgyben csobogó vizeknek. A kutató szerint kiemelkedő az élőhely minősége. „Talán egész Hargita megyében nincs még egy ilyen érintetlen állapotban megmaradt patakvölgy, mármint a halpopuláció és a parti növényzet szempontjából, egy tízes skálán elérné a nyolc, kilenc pontot” – fogalmazott a biológus, de megemlítette azt is, hogy a patakba valószínűleg sok helyen belefolyik a szennyvíz, értékelése pedig a víz minőségére nem is terjed ki.

Part menti kincsek

Meglepő, de a völgy egyik legnagyobb természeti értékét a part mentén fellelhető égeres ligeterdők képezik. Imecs István elmondása szerint ezek Natura 2000 prioritású élőhelyek, Európa-szerte nagyon ritkának számítanak, ezért az EU annyira kiemelt figyelemmel kezeli védelmüket, hogy egy égerfás ligeterdő kivágásának ügye az Európai Bizottságig is eljuthat.

A biológus szerint egyébként a vizsgált terület biodiverzitása annyira gazdag, hogy ha most zajlana Romániában a Natura 2000-es területek kijelölése, probléma nélkül védelem alá kerülhetne az Ilona völgye is, hiszen nagyon sok olyan Natura 2000-es terület van, amelyen negyedannyi védett állat- vagy növényfaj sincs.

A kutatás során – ami elsősorban a patak élővilágára koncentrált – az alig több, mint tíz kilométeres szakaszon tíz halfaj jelenlétét dokumentálták, ezek közül három is védett: az ördöghalnak is nevezett botos kölönte, a Petényi-márna és a kőfúró csík. Ezek mellett megtalálható két keszegféle – a sujtásos, valamint a szélhajtó küsz –, a fejes domolykó, a kövi csík, a paduc, a fürge cselle és a fenékjáró küllő is.

Állandó lakói már a pataknak a hódok és a vidrák is, a megfigyelések alkalmával a kutatók egyértelmű nyomokat találtak mindkét faj jelenlétéről. Valószínűleg csak egy hódcsalád él az Ilona völgyében, ami átlagban hat egyedet jelent: az életük végéig egy párt alkotó szülőket, valamint egy- és kétéves utódaikat.

A hódok a völgy alsó szakaszán telepedtek meg, de életterüket egyre inkább kiterjesztik a felsőbb szakasz irányába. Vidrát egyelőre a hódnál is ritkábban látni a vízmosta kövek közt alázúgó patak medrében, a nyomok alapján mindössze egy-két példány élhet belőlük az Ilona völgyében. Pontos számukat nehéz felbecsülni, mert a vidra egyetlen éjszaka alatt is nagy távolságokat képes megtenni – mondta el Imecs István.

A bő vizű borvízforrásokat rejtő, erdőkkel borított, meredek dombok közt kígyózó szűk völgy egy ökológiai folyosót képez, amit a szigorúan védett nagyvadak, barna medvék és farkasok egyaránt használnak egyelőre viszonylag zavartalanul, hiszen a völgyben nincs aszfaltút, a patakkal párhuzamosan futó erdei úton gyér a forgalom. Noha a kutatás elsősorban a patak élővilágára irányult, több védett madarat is feljegyeztek a kutatók a terepszemlék során.

A völgy titokzatos erdeiben uráli baglyok is élnek. A méltóságteljes ragadozó a legnagyobb baglyok egyike, hossza a fél métert is meghaladhatja, szárnyfesztávolsága pedig az egy métert. Két másik védett madár, a hegyi billegető és a fehértorkú vízirigó jelenlétét is feljegyezte a tanulmányban a biológus, de a Natura 2000-es madárvédelmi terület közelsége miatt valószínűleg más védett madárfajok is feltűnnek időnként a patakparti fák ágain.

Nem kevésbé izgalmas a völgy növényvilága sem. Ki gondolná például, hogy a patakparti virágok némelyike a jégkorszak óta itt él? Ilyen a szibériai hamuvirág, amely egy jégkorszaki maradványnövény. „Nagyon érdekes, hogy van egy olyan folt a patak mentén, ami a megfelelő mikroklímának köszönhetően egy ritka, jégkorszakbeli növénynek biztosít élőhelyet” – magyarázta a biológus, aki szerint valószínűleg több helyen is megtalálható a védett növényfaj a patak mentén.

Felhők gyülekeznek a völgy fölött

Csakhogy az emberi tevékenység, a civilizációs beavatkozások szinte pillanatok alatt véget vethetnek a természet által ősidők óta dajkált paradicsomi állapotnak: a tanulmány készítője több veszélyforrást is azonosított, ezek némelyike eltűnéssel fenyeget egyes halfajokat, a patakot pedig kiszáradással.

A patakba engedett szennyvíz mellett a nyaralótulajdonosok által elvégzett mederátalakítások jelentik a legnagyobb veszélyt a vízi élővilágra. Mederlépcsőket építenek, kibetonozzák, kikövezik a patakpart falait, ez felgyorsítja a víz folyását, eltűnnek a kövek, megszakad a kapcsolat egyes patakszakaszok között, emiatt pedig a halak nem tudnak felúszni a felsőbb szakaszokra – vázolta az összefüggések láncolatát a szakember, hozzáfűzve, nem lát bele abba a kérdésbe, hogy ki ad engedélyt a patakparti építkezésekre, de arra jogi háttér biztosan nincs.

Egyébként a völgy alsó szakaszán elvégzett medermunkálatok miatt már most tapasztalható az Ilona völgyében, hogy felgyorsult a patak. Emiatt a víz szintje a megfelelő mérték alatt van, mintha szárazság lenne – mondta el Imecs István. Ha ebből a vízhozamból a homoródfürdői törpe vízi erőművel még kivennének 70-80 százalékot, amennyiről a helybéliek beszéltek, teljesen eltűnne a patak – tette hozzá.

A megépítése miatt korábban nagy civil felháborodást keltő vízi erőmű még akkor is gondot okoz, ha be sem indítják: az oldalába épített hallépcső a rendeltetése szerinti használatra alkalmatlan, így a biológus szerint számolni kell azzal, hogy a gát fölött egy-két éven belül eltűnhetnek egyes halfajok, mert ha lesodródnak a vízzel, többé már nem tudnak felúszni. Az már csak ráadás, hogy az erőmű jobb oldalán fogják be a patak vizét, és az a gát alatt ugyanazon az oldalon folyik tovább, a hallépcső viszont a bal oldalon van, így a sodrást követő halak meg sem találják az amúgy is használhatatlan vízlépcsőt – fűzte hozzá a szakember.

A szaporodó veszélyforrások miatt a vizes élőhelyek megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent Hargita megyében is: a patakok szemétlerakóként és szennyvízcsatornaként történő használata, gátakkal felfogása, betonmedrekbe terelése, az illegális kőkitermelések, kotrások miatt a károk halmozódnak, hatásuk pedig néha nemcsak összeadódik, hanem többszöröződik. Az átgondolatlan mederszabályozások, de néha még a szakhatóság által végzett árvízvédelmi munkák során is jelentős környezeti károk keletkeznek, a környezetvédelmi szervek pedig gyakran már csak nyugtázni tudják a romlást, megakadályozni nem.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 19., szerda

Közel százmillió eurót költöttek a franciák az erdélyi NATO-támaszpont fejlesztésére

Nem fukarkodtak a franciák a Brassó megyei Nagysink katonai támaszpontjának fejlesztése során: mindössze két év alatt 80 millió eurót költöttek a létesítmény infrastruktúrájának fejlesztésére.

Közel százmillió eurót költöttek a franciák az erdélyi NATO-támaszpont fejlesztésére
2024. június 19., szerda

Itt a csobbanás szezonja, de a strandolás nem olcsó mulatság, számos fürdőhelyen magasabbak hétvégén az árak

Nyakunkon a kánikula, ilyen időben felnőttek és gyerekek is szeretnek strandra, uszodába menni. Kolozs megyében több fürdőhely is kínálkozik a tikkasztó hőségben, egyes strandokon azonban meglehetősen borsosak a belépők árai.

Itt a csobbanás szezonja, de a strandolás nem olcsó mulatság, számos fürdőhelyen magasabbak hétvégén az árak
2024. június 19., szerda

Elgörbült a sín, a Székelyföldön vesztegel a Marosvásárhelyre tartó gyorsvonat

A málnásfürdői állomáson vesztegel szerda délután a Bukarest és Marosvásárhely között közlekedő IR 1645-ös vonatjárat a Tusnádfürdő és Sepsibükszád közötti vasúti infrastruktúrával kapcsolatos problémák miatt - tájékoztatott a Román Vasúttársaság.

Elgörbült a sín, a Székelyföldön vesztegel a Marosvásárhelyre tartó gyorsvonat
2024. június 19., szerda

Tovább csökken az amúgy is csigalassú romániai vonatok sebessége a hőség miatt

A rendkívüli hőség miatt a közlekedés biztonsága érdekében a Román Vasúttársaság (CFR) bizonyos vasúti pályaszakaszokon elrendelte szerdán a szerelvények sebességének korlátozását.

Tovább csökken az amúgy is csigalassú romániai vonatok sebessége a hőség miatt
2024. június 19., szerda

Több mint egy tucat megyében csütörtökön is marad a kamionstop, Erdély és a Bánság is érintett

A hőség miatt az ország 15 megyéjében csütörtökön is korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik forgalmát.

Több mint egy tucat megyében csütörtökön is marad a kamionstop, Erdély és a Bánság is érintett
2024. június 19., szerda

Egy család három tagját találták holtan az udvarukon az egyik erdélyi városban

Holtan találták a házuk udvarán egy kolozsvári család három tagját.

Egy család három tagját találták holtan az udvarukon az egyik erdélyi városban
2024. június 19., szerda

Egy brit rangsor szerint Kolozsvár Románia legjobb egyetemi városa

Kolozsvár Románia legjobb egyetemi városa a brit Quacquarelli Symonds (QS) kedden közzétett idei rangsora szerint – számolt be a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).

Egy brit rangsor szerint Kolozsvár Románia legjobb egyetemi városa
2024. június 19., szerda

Hőségriasztást adtak ki az ország nagy részére, 37 fok is lehet

Az ország egész területére kiterjedő hőségriasztások lesznek érvényben szerdán Romániában, a hőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot.

Hőségriasztást adtak ki az ország nagy részére, 37 fok is lehet
2024. június 19., szerda

Ipartörténeti múzeum és közösségépítés a nagyvarjasi Borzák-malomban

Ipartörténeti múzeumot és közösségi teret hozott létre a nagyvarjasi Borzák-malom jelenlegi tulajdonosa, Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök. Az apósa által alapított egykori parasztmalmot a rendszerváltás után visszaigényelte, múzeummá alakította.

Ipartörténeti múzeum és közösségépítés a nagyvarjasi Borzák-malomban
2024. június 19., szerda

Ismét több mint 600 kanyarós esetet jelentettek, 18 személy halálát okozta a kór a tavaly január óta

A múlt héten 646 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden este az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP). A múlt év elejétől mostanig tizennyolcan haltak meg kanyaróban.

Ismét több mint 600 kanyarós esetet jelentettek, 18 személy halálát okozta a kór a tavaly január óta