Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretekről, alkotmánymódosításról és az önrendelkezés kivívásának lehetséges eszközeiről esett szó többek közt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett szerdán Kolozsváron szakértők bevonásával.
2015. november 25., 19:402015. november 25., 19:40
2015. november 25., 22:232015. november 25., 22:23
A City Plaza Szálloda konferenciatermében megtartott eseményen Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta: a beszélgetést azért épp mostanra időzítették, mert közeleg december elseje, és a gyulafehérvári nyilatkozatban a magyar közösségnek tett ígéreteit Románia mai napig nem teljesítette. Egyébként épp ezekre a lassan százéves ígéretekre alapozta az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagját.
„Sajnos aktualitása van ennek a kérdésnek. Figyelmeztetni kell román honfitársainkat és az ország vezetőit arra, hogy a közel 100 éve tett ígéretek a mai napig nem valósultak meg. Akkor lehetünk lojális állampolgárai ennek az országnak, hogyha nem másodrendű polgároknak érezzük magunkat, és ahhoz, hogy ez megtörténjen, az alaptörvényben kell garantálni a magyar közösség jogait\" – magyarázta Biró Zsolt. A beszélgetésen az alkotmány első cikkelyének módosítása mellett – amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam – a régiósítás, a decentralizáció és az autonómia kérdése is terítékre került.
Bakk Miklós kolozsvári politológus kifejtette: politikai kreativitásra van szükség az alkotmánymódosítás kivitelezéséhez. „Le kell fordítani a szépen hangzó, nagy ívű gondolatokat apró, konkrét javaslatokra, amelyeket meg kell magyarázni, nem látok más lehetséges stratégiát\" – magyarázta.
Sabin Gherman kolozsvári újságíró ugyanakkor leszögezte: az ország régiósítása nem önmagában való cél, hanem eszköz, amellyel javítható az élet minősége. „Nálunk az alapvető gond az, hogy az alkotmány úgy van megszerkesztve, hogy a legerősebb érv legyen arra, hogy ne tegyünk semmit. Nem tudunk sem földet művelni, sem kultúrát ápolni, de az oktatást és az egészségügyi ellátórendszert sem tudjuk működtetni, mert vannak a törvényekben olyan cikkelyek, amelyek meggátolnak ebben\" – fejtette ki Sabin Gherman.
Az Elegem van Romániából kiáltvány szerzője ugyanakkor elmondta, egy olyan erdélyi ernyőszervezetre lenne szükség, amelyhez az autonomista civil szervezetek, pártok csatlakozhatnak, ugyanis ha ez legalább félmillió embert tömörít, akkor az igényeiket sem tudná könnyen lesöpörni az asztalról a bukaresti hatalom.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!