Betonkerítés és szögesdrót a menekültközpont új épületszárnya körül
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel négyszáz olyan személyt szállásoltak el az év első felében az Arad melletti Újpanádon működő átmeneti menekültközpontban, akik ellen illegális határátlépési kísérlet miatt indítottak eljárást. A migránsszálló „vendégei” közül a legtöbben bangladesiek és nepáliak, a határsértők zöme pedig „illegális kivándorló”, azaz munkavállalási engedéllyel érkezett Romániába, hogy aztán érvényes vízum nélkül valamelyik nyugat-európai államba próbáljon eljutni. A jelenleg 160 férőhelyes zárt központot 400 férőhelyesre bővítették a közelmúltban.
2024. augusztus 01., 15:202024. augusztus 01., 15:20
A főként ázsiai és kisebb részben afrikai migránsok közül sokan legális úton érkeznek Romániába, de a végső céljuk igazából a schengeni térség valamelyik állama, ahová a jobb életkörülmények reményében próbálnak eljutni. Érvényes okmányok nélkül az embercsempészek által kínált fuvarokat veszik igénybe, és úgy buknak le a román–magyar határon. Idén januártól június 30-ig 393-an kerültek az Aradtól tíz kilométerre északkeletre lévő, az Öthalom (Vladimirescu) községhez tartozó Újpanádon (Horia) működő zárt menekültszállóra, amelynek kapuit nem hagyhatják el, amíg a menekültügyi eljárást le nem folytatják ellenük.
A sajtótájékoztatóra érkező újságírók nem találkoztak a „szállóvendégekkel”, akik nem érintkezhetnek a külvilággal, de mint kiderült, most – a nyári évszakhoz képest – nagyon kevesen, mindössze 33-an vannak a 160 férőhelyes intézményben, azaz csak 21 százalékos a kihasználtság.
A főfelügyelő a statisztikát ismertetve elmondta: az idén eljárás alá vont 393 személy közül 89-en bangladesiek, 75-en nepáliak, 63-an Srí Lanka-i állampolgárok, 55-en származtak Pakisztánból, a többiek pedig főként Afganisztánból, Indiából, Egyiptomból, Etiópiából és Marokkóból érkeztek.
Filimon Pitea rendőr-főfelügyelő ismertette az adatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kérdésünkre Filimon Pitea elmondta: az eljárást a Bukaresti Táblabíróság indítja el és folytatja le – a menekültek legtöbbször videókapcsolaton keresztül értekeznek az ügyésszel, a kirendelt ügyvéddel és tolmáccsal –, az átmeneti menekültközpontban való elhelyezést pedig harminc napra rendelik el, és ha nem zárul le, meghosszabbítható összesen akár hat hónapra. „A legtöbben, közel 130-an tizenegy és harminc nap közötti időt töltöttek nálunk, voltak hatvanan, akiket öt napon belül kiutasítottak az országból, míg egy és hat hónap közötti időszakot kilencvenen töltöttek itt” – mondta a központ vezetője.
Amúgy az elszállásolásnál figyelembe veszik az érintettek nemzetiségét és vallását, hogy ne alakuljanak ki konfliktusok a különböző etnikai vagy felekezeti csoportok között. Ilyenre vagy szökési kísérletre egyébként nem volt példa az elmúlt fél évben – tette hozzá Pitea.
„Migránsjárat” az intézmény udvarán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ha a bíróság kiutasítást rendel el, azt a bevándorlási hivatal munkatársai hajtják végre, az érintetteket repülőre ültetik, hogy elutazzanak a származási országukba. A kiutasítással együtt jár az is, hogy az illetőtől megvonják a munkavállalási engedélyét/menedékjogát, továbbá hat hónaptól öt évig terjedően kitilthatják az Európai Unió, az európai gazdasági térség, illetve Svájc területéről. Ezt egyesek úgy próbálják kiváltani, hogy maguk fizetik a kiutasítási, elszállásolási és perköltségek egy részét – magyarázta a rendőr-főfelügyelő.
Az újpanádi menekültközpontot vissza nem térítendő európai uniós támogatásból bővítették a közelmúltban, két új épületszárnyat építettek 240 férőhellyel (így lett összesen 400 fő a befogadóképesség), ezeket idén fogják használatba adni. Elképzelhető – mondta a parancsnok –, hogy ha a hasonló profilú, Bukaresti melletti otopeni-i szálló túlzsúfolt lesz, az aradi fogja tehermentesíteni alkalomadtán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!