Betonkerítés és szögesdrót a menekültközpont új épületszárnya körül
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel négyszáz olyan személyt szállásoltak el az év első felében az Arad melletti Újpanádon működő átmeneti menekültközpontban, akik ellen illegális határátlépési kísérlet miatt indítottak eljárást. A migránsszálló „vendégei” közül a legtöbben bangladesiek és nepáliak, a határsértők zöme pedig „illegális kivándorló”, azaz munkavállalási engedéllyel érkezett Romániába, hogy aztán érvényes vízum nélkül valamelyik nyugat-európai államba próbáljon eljutni. A jelenleg 160 férőhelyes zárt központot 400 férőhelyesre bővítették a közelmúltban.
2024. augusztus 01., 15:202024. augusztus 01., 15:20
A főként ázsiai és kisebb részben afrikai migránsok közül sokan legális úton érkeznek Romániába, de a végső céljuk igazából a schengeni térség valamelyik állama, ahová a jobb életkörülmények reményében próbálnak eljutni. Érvényes okmányok nélkül az embercsempészek által kínált fuvarokat veszik igénybe, és úgy buknak le a román–magyar határon. Idén januártól június 30-ig 393-an kerültek az Aradtól tíz kilométerre északkeletre lévő, az Öthalom (Vladimirescu) községhez tartozó Újpanádon (Horia) működő zárt menekültszállóra, amelynek kapuit nem hagyhatják el, amíg a menekültügyi eljárást le nem folytatják ellenük.
A sajtótájékoztatóra érkező újságírók nem találkoztak a „szállóvendégekkel”, akik nem érintkezhetnek a külvilággal, de mint kiderült, most – a nyári évszakhoz képest – nagyon kevesen, mindössze 33-an vannak a 160 férőhelyes intézményben, azaz csak 21 százalékos a kihasználtság.
A főfelügyelő a statisztikát ismertetve elmondta: az idén eljárás alá vont 393 személy közül 89-en bangladesiek, 75-en nepáliak, 63-an Srí Lanka-i állampolgárok, 55-en származtak Pakisztánból, a többiek pedig főként Afganisztánból, Indiából, Egyiptomból, Etiópiából és Marokkóból érkeztek.
Filimon Pitea rendőr-főfelügyelő ismertette az adatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kérdésünkre Filimon Pitea elmondta: az eljárást a Bukaresti Táblabíróság indítja el és folytatja le – a menekültek legtöbbször videókapcsolaton keresztül értekeznek az ügyésszel, a kirendelt ügyvéddel és tolmáccsal –, az átmeneti menekültközpontban való elhelyezést pedig harminc napra rendelik el, és ha nem zárul le, meghosszabbítható összesen akár hat hónapra. „A legtöbben, közel 130-an tizenegy és harminc nap közötti időt töltöttek nálunk, voltak hatvanan, akiket öt napon belül kiutasítottak az országból, míg egy és hat hónap közötti időszakot kilencvenen töltöttek itt” – mondta a központ vezetője.
Amúgy az elszállásolásnál figyelembe veszik az érintettek nemzetiségét és vallását, hogy ne alakuljanak ki konfliktusok a különböző etnikai vagy felekezeti csoportok között. Ilyenre vagy szökési kísérletre egyébként nem volt példa az elmúlt fél évben – tette hozzá Pitea.
„Migránsjárat” az intézmény udvarán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ha a bíróság kiutasítást rendel el, azt a bevándorlási hivatal munkatársai hajtják végre, az érintetteket repülőre ültetik, hogy elutazzanak a származási országukba. A kiutasítással együtt jár az is, hogy az illetőtől megvonják a munkavállalási engedélyét/menedékjogát, továbbá hat hónaptól öt évig terjedően kitilthatják az Európai Unió, az európai gazdasági térség, illetve Svájc területéről. Ezt egyesek úgy próbálják kiváltani, hogy maguk fizetik a kiutasítási, elszállásolási és perköltségek egy részét – magyarázta a rendőr-főfelügyelő.
Az újpanádi menekültközpontot vissza nem térítendő európai uniós támogatásból bővítették a közelmúltban, két új épületszárnyat építettek 240 férőhellyel (így lett összesen 400 fő a befogadóképesség), ezeket idén fogják használatba adni. Elképzelhető – mondta a parancsnok –, hogy ha a hasonló profilú, Bukaresti melletti otopeni-i szálló túlzsúfolt lesz, az aradi fogja tehermentesíteni alkalomadtán.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
szóljon hozzá!