Betonkerítés és szögesdrót a menekültközpont új épületszárnya körül
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel négyszáz olyan személyt szállásoltak el az év első felében az Arad melletti Újpanádon működő átmeneti menekültközpontban, akik ellen illegális határátlépési kísérlet miatt indítottak eljárást. A migránsszálló „vendégei” közül a legtöbben bangladesiek és nepáliak, a határsértők zöme pedig „illegális kivándorló”, azaz munkavállalási engedéllyel érkezett Romániába, hogy aztán érvényes vízum nélkül valamelyik nyugat-európai államba próbáljon eljutni. A jelenleg 160 férőhelyes zárt központot 400 férőhelyesre bővítették a közelmúltban.
2024. augusztus 01., 15:202024. augusztus 01., 15:20
A főként ázsiai és kisebb részben afrikai migránsok közül sokan legális úton érkeznek Romániába, de a végső céljuk igazából a schengeni térség valamelyik állama, ahová a jobb életkörülmények reményében próbálnak eljutni. Érvényes okmányok nélkül az embercsempészek által kínált fuvarokat veszik igénybe, és úgy buknak le a román–magyar határon. Idén januártól június 30-ig 393-an kerültek az Aradtól tíz kilométerre északkeletre lévő, az Öthalom (Vladimirescu) községhez tartozó Újpanádon (Horia) működő zárt menekültszállóra, amelynek kapuit nem hagyhatják el, amíg a menekültügyi eljárást le nem folytatják ellenük.
A sajtótájékoztatóra érkező újságírók nem találkoztak a „szállóvendégekkel”, akik nem érintkezhetnek a külvilággal, de mint kiderült, most – a nyári évszakhoz képest – nagyon kevesen, mindössze 33-an vannak a 160 férőhelyes intézményben, azaz csak 21 százalékos a kihasználtság.
A főfelügyelő a statisztikát ismertetve elmondta: az idén eljárás alá vont 393 személy közül 89-en bangladesiek, 75-en nepáliak, 63-an Srí Lanka-i állampolgárok, 55-en származtak Pakisztánból, a többiek pedig főként Afganisztánból, Indiából, Egyiptomból, Etiópiából és Marokkóból érkeztek.
Filimon Pitea rendőr-főfelügyelő ismertette az adatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kérdésünkre Filimon Pitea elmondta: az eljárást a Bukaresti Táblabíróság indítja el és folytatja le – a menekültek legtöbbször videókapcsolaton keresztül értekeznek az ügyésszel, a kirendelt ügyvéddel és tolmáccsal –, az átmeneti menekültközpontban való elhelyezést pedig harminc napra rendelik el, és ha nem zárul le, meghosszabbítható összesen akár hat hónapra. „A legtöbben, közel 130-an tizenegy és harminc nap közötti időt töltöttek nálunk, voltak hatvanan, akiket öt napon belül kiutasítottak az országból, míg egy és hat hónap közötti időszakot kilencvenen töltöttek itt” – mondta a központ vezetője.
Amúgy az elszállásolásnál figyelembe veszik az érintettek nemzetiségét és vallását, hogy ne alakuljanak ki konfliktusok a különböző etnikai vagy felekezeti csoportok között. Ilyenre vagy szökési kísérletre egyébként nem volt példa az elmúlt fél évben – tette hozzá Pitea.
„Migránsjárat” az intézmény udvarán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ha a bíróság kiutasítást rendel el, azt a bevándorlási hivatal munkatársai hajtják végre, az érintetteket repülőre ültetik, hogy elutazzanak a származási országukba. A kiutasítással együtt jár az is, hogy az illetőtől megvonják a munkavállalási engedélyét/menedékjogát, továbbá hat hónaptól öt évig terjedően kitilthatják az Európai Unió, az európai gazdasági térség, illetve Svájc területéről. Ezt egyesek úgy próbálják kiváltani, hogy maguk fizetik a kiutasítási, elszállásolási és perköltségek egy részét – magyarázta a rendőr-főfelügyelő.
Az újpanádi menekültközpontot vissza nem térítendő európai uniós támogatásból bővítették a közelmúltban, két új épületszárnyat építettek 240 férőhellyel (így lett összesen 400 fő a befogadóképesség), ezeket idén fogják használatba adni. Elképzelhető – mondta a parancsnok –, hogy ha a hasonló profilú, Bukaresti melletti otopeni-i szálló túlzsúfolt lesz, az aradi fogja tehermentesíteni alkalomadtán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!