Delia Filip, a ROMEPS ügyvezető igazgatója rámutatott: a bemutatósorozatot azért kezdték a háromszéki megyeszékhelyen, mert a város úttörő volt, 2008-ban ugyanis az országban elsőként egy egész lakónegyedet hőszigeteltek. Delia Filip hangsúlyozta: az egyesület célja, hogy a hazai gyártók minőségi anyagokat állítsanak elő, ugyanakkor a fogyasztók érdekeit is védik. A bemutatón kiderült, hogy a szigeteléssel a lakásra fordított kiadásoknak akár 30–70 százalékát is meg lehet spórolni, a befektetés pedig átlagosan hat év alatt térül meg. A beruházás javítja az ingatlan energiahatékonyságát és a lakók életminőségét.

Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere arról számolt be: a városban mintegy 24 ezer tömbházlakás van, ezek 5 százalékát, vagyis 35 tömbházban 1257 lakrészt sikerült az évek során hőszigetelni. Az elöljáró emlékeztetett: Sepsiszentgyörgyön egy erős kezdés után teljesen leállt az akkor még a kormány által finanszírozott hőszigetelési projekt, a lakók egy része ugyanis nem fizette ki az önrészt, ennek nyomán az önkormányzat később már előre kérte a lakástulajdonosoktól a rájuk eső összeget. Mindez az ingatlan méretétől függően 2000–5000 lej is lehetett, amit azonban csak kevesen tudtak kifizetni. A városvezetés 2013-ban hitelt adott a lakótársulásoknak, hogy kifizethessék a kivitelezőnek az elmaradást, majd a nem fizető adósokat egyenként beperelték.

Az önkormányzat végül tavaly októberben indította újra az immár európai uniós forrásokból is finanszírozott hőszigetelési programot. A városvezetők korábban elmondták: bíznak benne, hogy sikerül túllépni a korábbi nézeteltéréseken, ebben segíthet, hogy az EU-s pályázat felté­telei eltérnek a kormányprogram kritériumaitól. A tulajdonosoknak például ingatlanonként 300 lejes előleget kell fizetniük, majd a terv alapján kiszámolt összeget részletekben a munkálatok befejezéséig kell törleszteniük. Jelenleg a költségek 34 százalékát finanszírozza az állam, az önkormányzat és a lakástulajdonos pedig 33-33 százalékot vállal. Tóth-Birtan hangsúlyozta: a programnak nincs pénzügyi akadálya, rendelkeznek a szükséges összeggel, tíz lakótársulás pedig már elkészítette az előzetes terveket.

Mihai Mereuţă, a lakótársulásokat tömörítő Habitat Liga munkatársa eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes minden lakásban külön felmérést végezni, hiszen ha például már korábban is spóroltak a fűtéssel, akkor a befektetés kevesebb megtakarítást eredményez. Az is előfordul, hogy a hőszigetelés után bátrabban fűtenek, ilyenkor a költségek nem csökkennek ugyan, de kevesebb a hőveszteség. Mereuţă emlékeztetett: 2018 februárja után a fűtéstámogatás odaítélésének egyik feltétele lesz az energetikai hatékonyság, ezért is fontos szigetelni.

A bemutatón jelen lévő lakótársulási képviselők aggályaira válaszolva a szakértők arra is kitértek: a már egyénileg szigetelt lakásokat bele lehet foglalni az új munkálatba, de ha az nem felel meg a paramétereknek, le kell bontani a szigetelést. Az is kiderült, hogy a tető és a pince szigetelésének költsége a törvény szerint oszlik a lakók között, a rászorulók költségeit pedig szociális esettanulmány elkészítése után átvállalhatja az önkormányzat.