Hogyan lesz a turistából zarándok? – A vallási turizmus lehetőségeiről értekeztek Kolozsváron

Holott szemléletmód kellene legyen, mely által képesek legyünk az Isten és ember által teremtett világot úgy szemlélni, hogy lelkünk felemelkedjen.

Magyarországon a vallási turizmus az államalapítás óta jelen van, Szent István nyitotta meg a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokutat.

Szontágh Szabolcs, a magyarországi Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy régen az emberek mindig lelki ihletődésből indultak útnak. A református lelkész szerint Magyarországon és a Kárpát-medencében hatalmas értékkincs van, melyben kiemelkedők az egyházi értékkincsek.

Elmondta, Magyarországon elkészítették a nemzeti vallásturizmus intézkedési tervét, melyet a jövőben a Kárpát-medencére is ki akarnak terjeszteni. Ez arra készíti fel az embereket, hogyan kell ezekre a helyekre belépni (el kell fedni a fejet, vagy épp ellenkezőleg stb.), tehát edukációs folyamat is egyben. Hozzátette, hogy Budapesten igyekeztek összehangolni a különböző vallások értékkincseinek a bemutatását, ami máshol is hasznos lehet.

Nagyváradi „pisilőturizmus”

Lakatos Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség gyűjteményvezetője a székesegyház és püspöki palota bemutatására létrehozott 8 fős látogatóközpont kialakulásáról mesélt. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után Nagyváradra a „pisilőturizmus” volt a jellemző, a magyarországi turisták csak a mellékhelyiség miatt álltak meg a városban, így a kihívás számukra abban rejlett, hogy egy látogatás erejéig ott tartsák őket. Mint mondta,

Hiszen miután befejeződött a püspöki palota felújítása, már egy 2500 négyzetméteres kiállítóterület áll a rendelkezésükre, és a várba is sikerült „visszahozni” a Szent László-kultuszt.

Arra is rámutatott, hogy az erdélyi Mária-úton az ismert értékek mellett olyan eldugott kincsek is vannak, mint az egyházi levéltárak – a Szent Mihály plébániájáé például Mohács előtti iratokat is tartalmaz – és úgy vélte, ideje lenne ezeket nemzeti jelentőségű intézményekké nyilvánítani.

A diplomata olaszországi tapasztalatairól is beszámolt, elmondva, hogy az olaszok szeretnek otthon turistáskodni és zarándokolni is. A legfontosabb desztináció Róma és a Vatikán, melyet egyfajta pápai marketingfogásként főleg szent években ajánlatos felkeresni. A Szent Péter-bazilika a tömegturizmus áldozata lett, akárcsak a Sixtus-kápolna is, melyről sokan nem is tudják, hogy templom. „A lelki tartalom sokszor elsikkad” – ismerte el.