„Székelyföld létezett, létezik, és létezni fog, úgy, ahogy van Barcaság, van Mócvidék, ahogy van más olyan területe Romániának, ahol a hagyomány, a kultúra nem ötven, nem száz éve, hanem évszázadok óta létezik, ez természetes” – jelentette ki újságírói kérdésre csíkszeredai látogatása során a politikus. Hozzátette, nem érti, hogy a román politikusoknak és a közvéleménynek „mi a problémájuk” a Székelyfölddel, hiszen azt nem lehet „betenni a tarisznyába és elvinni”.
A miniszter emlékeztetett, hogy a népszavazási törvény szerint amennyiben egy város vagy megye önkormányzata helyi kérdésekről kíván dönteni, kiírhat népszavazást az ügyben, azonban amikor a kérdés túllépi a megyehatárt, a parlament jóváhagyására is szükség van. Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa elmondta, amennyiben a Kovászna Megyei Tanács mintájára a Hargita megyei is jóváhagyná a Székelyföld egységéről szóló határozatot, megtámadná azt a közigazgatási bíróságon. „A prefektusok nem írják a törvényeket, hanem alkalmazzák őket” – indokolta a mondottakat a kormánymegbízott.
A Kovászna Megyei Tanács határozata valóságos hisztériát keltett a román politikusok körében. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy a tanácsi döntés törvénytelen, és a prefektúrának meg kellene támadnia azt. Úgy vélte, a határozathoz az államfőnek és a kormányfőnek is köze lehet, az RMDSZ „cinkosai” lehetnek, azért nem nyilvánítottak véleményt az ügyben. A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a közigazgatási reformról csak országos szintű népszavazáson lehet dönteni.
Úgy vélte, a Székelyföld autonómiája kapcsán országos referendumot kellene szervezni, megnézni, hogy a lakosság egyetért-e az „autonóm enklávé” létrehozásával. Grama úgy vélte, természetes lenne, hogy a románok véleményt nyilvánítsanak erről, hiszen a Székelyföld Románia része. A PSD-s képviselő a parlamentben is fel kíván szólalni az ügyben.
A Kovászna megyei tanácsi határozat bírósági úton való megtámadására szólít fel a Románok Civil Fóruma is, amely egyenesen a kormányhoz fordult az ügyben, felszólítva a Boc-kabinetet és a belügyminisztériumot, kényszerítse rá erre a lépésre a Kovászna megyei prefektúrát. Hozzátették, amennyiben György Ervin kormánymegbízott nem tenne eleget a felszólításnak, meneszteni kellene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok