Hídon nagyobb valószínűséggel képződik jég – A megelőző vezetés fontosságát hangsúlyozzák a szakértők a brassói láncbaleset után

Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Tizenhét jármű koccant vasárnap egy Brassó közeli láncbalesetben. A lapunk által megszólaltatott vezetésszakértő szerint tudni kell, hogy a hidakon, átereszeken könnyebben képződik jég, tehát csúszósabb az út, vagyis télen érdemes már a hidak előtt visszavenni a sebességet. A megelőző vezetés ilyen esetben is nagyobb biztonságot nyújt, a lehető legkisebbre csökkenti a baleset kockázatát.

Bíró Blanka

2022. december 06., 09:112022. december 06., 09:11

Tömegkarambol történt vasárnap a DN1-es jelzésű országúton, a Brassó–Cheia–Ploieşti-útelágazásban lévő hídon 16 gépkocsi és egy mentőautó ütközött. Senki nem szorult kórházi ellátásra, a gépkocsik viszont megrongálódtak, és két órára leállt a forgalom Bukarest irányába. A balesetben érintettek szerint az aszfaltot tükörjég borította, a járművek gyakorlatilag irányíthatatlanná váltak. A baleset reggel 8.30-kor történt, annak ellenére, hogy hajnalban csúszásgátlót szórt az útkarbantartó arra a szakaszra is. A hatóságok szerint 9 órakor, vagyis a karambol után fél órával az aszfalt már teljesen felszáradt, és megszűnt a hasonló balesetek veszélye.

Csak a defenzív taktika segíthet

Amikor télen felhajtunk egy hídra, számítanunk kell rá, hogy jeges lehet – mutatott rá megkeresésünkre Dobra Csaba. A sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa kifejtette, amikor nulla fok körül van a hőmérséklet, a hidakon és az átereszeken könnyebben megjelenik a jég, mint az út más szakaszán. Ennek az a magyarázata, hogy ezek alá beáramlik a hideg levegő, gyorsabban lehűl az aszfalt és nulla–mínusz egy foknál már megjelenhet az úgynevezett „fekete jég”.

Mielőtt felhajtunk a hídra, ebben az időszakban számolnunk kell azzal, hogy csúszós lehet, ezért csökkentjük a sebességet, óvatosabban vezetünk, növeljük a távolságot az előttünk haladó autóhoz képest

– részletezte az oktató. Tapasztalata szerint láncbalesetek akkor következnek be, ha több nehezítő tényező is közrejátszik: rosszak a látási viszonyok, csúszós az úttest, nagy sebességgel haladnak az autók, és sűrű a forgalom. Ilyen esetben csak a megelőző vagy elővigyázatos vezetés segíthet, hiszen ha utolsó pillanatban látjuk meg az előttünk már megtörtént balesetet, 100 kilométer/órás sebességgel haladunk, és csúszik az úttest, már lehetetlen négy méteren megállítani a gépkocsit, és elkerülhetetlen az ütközés.

Ütközések sora. A Brassó megyei balesetben 17 jármű volt érintett •  Fotó: Képernyőmentés Galéria

Ütközések sora. A Brassó megyei balesetben 17 jármű volt érintett

Fotó: Képernyőmentés

„Csak akkor tudok megállni, kikerülni az előttem levő autót, ha időben meglátom; egy másodperc alatt a gépkocsivezető már nem tehet semmit azonkívül, hogy megnyomja a féket” – részletezte Dobra Csaba. A blokkolásgátló fékrendszer (ABS) lehetővé teszi, hogy fékezés közben is korrigáljunk, kitérjünk, de ha túl későn vesszük észre az előttünk levő balesetet, már erre sincs esély. Ha rosszak a látási viszonyok, le kell lassítani: ezt a KRESZ is rögzíti, településen kívül ilyenkor 50 kilométer/óra, településen belül 30 a megengedett sebesség – szögezte le a szakember.

Arra is kitért, hogy egyre több a korszerű, jó gépkocsi a hazai utakon, melyekkel még a 100 kilométer/órás sebesség sem tűnik túlzottnak, ám a sebességet mindenképp a közlekedési viszonyokhoz kell igazítani.

A legveszélyesebb időszak

Titi Aur ralis, a védekező vezetés szakértője a történtek kapcsán a sajtónak elmondta, november vége, december eleje a legveszélyesebb időszak, mert a talaj még meleg, az utak viszonylag gyorsan felszáradnak, de a hidak, átereszek alatt jég képződik. A tél további időszakában inkább figyelnek a gépkocsivezetők, mert az úton végig számítanak arra, hogy csúszós lehet. Titi Aur a csordahatásra is felhívta a figyelmet: ha a gépkocsivezető azt látja, hogy az előtte levők gyorsan hajtanak, és közel mennek az előttük haladó autókhoz, akkor hajlamosak ugyanúgy vezetni, holott ha defenzív taktikát alkalmaznának, lassítanának és növelnék a távolságot, elkerülhetnék a bajt. Attól, hogy valakinek megvan a gépkocsivezetői jogosítványa, tudja forgatni a kormányt és használni a pedálokat, még nem jó sofőr: a védekező vezetést kell elsajátítani – húzta alá a neves szakértő.

{K1}

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus
2024. október 31., csütörtök

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen

Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen