Madártávlatból a Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakasz
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető. Közben a nyáron átadhatják az ezredik sztrádakilométert Romániában, ám a szintén az A3-ason készülő szakasz használhatatlan lesz, ha az állami szervek nem iparkodnak.
2023. április 26., 21:052023. április 26., 21:05
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „magadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
„Találkozunk 2025-ben Magyarzsomboron?!” – tette fel a kérdést a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely a napokban drónfelvételeket készített a szakasz fölött (a videón azért nem látszanak mozgások, mert éppen szabadságolási időszak volt).
Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet szerint a munkálatok mintegy 55 százalékban készültek el. Bár a kivitelező jól dolgozik, a gondok orvoslása során megengedhetetlenül sokat késtek a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) képviselői az engedélyezésekkel.
Az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat kell létesíteni bevágás helyett. A felmerülő gondok és késlekedések miatt a hatóságok korábban 2025 júliusáig tolták ki a megvalósítási határidőt, ám az egyesület szerint újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A Pro Infrastruktúra emiatt úgy véli, könnyen megtörténhet, hogy a két problémás pontot „leválasztják”, és új versenytárgyalást írnak ki a megoldásra. Akárhogy is lesz,
Az UMB építi egyébként a Magyarzsombortól Vaskapu felé húzódó 12 kilométeres szakaszt is, amelynek egyelőre 2024 a hivatalos átadási határideje. Az első, hosszabb aszfaltcsíkot áfa nélkül 1,39 milliárd lejből kell megvalósítani, miközben a kisebbik 680,4 millió lejbe kerül. A CNAIR egyébként éppen kedden, a Pro Infrastruktúra figyelmeztető bejegyzésének napján közölte, hogy dübörög a munka az említett szakaszokon, ahol
Közben nemrég írták ki a versenytárgyalást az észak-erdélyi autópálya Vaskapu és Zilah, illetve a legnehezebb terepet, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló, Zilah és Szilágynagyfalu közötti szakaszának kivitelezésére. A nyertesnek hét és fél év áll majd a rendelkezésére a munkálatok befejezésére.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszon a török Nurol cég dolgozik, amely hamarosan az 1000. kilométer romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhet hamarosan. Csakhogy ez sem fenékig tejfel.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Ugyanis a megyehatár szilágyi oldalán fekvő Porc mellett ideiglenes kapcsolatot kell engedélyeztetni-létesíteni az országút és a sztráda között – ellenkező esetben az ezredik „kilométerkő” miatt jelképes új pályaszakasz a gyakorlatban használhatatlanná válik.
Továbbra is a török Nurol útépítő cég a legesélyesebb arra, hogy az észak-erdélyi autópályán egy általa épített szakasszal haladja meg a lélektani határnak számító 1000 kilométert a romániai sztrádák és gyorsforgalmi utak hossza.
Mint ismeretes, miközben Romániának mintegy 3000 kilométernyi sztrádára és gyorsforgalmira van szüksége, eddig 995 km épült meg. Ugyanakkor további 669 megvalósítását már aláírt szerződések rögzítik (8,6 milliárd euró értékben), 272-re pedig kiírták a versenytárgyalásokat (4,5 milliárd euró értékben). A Pro Infrastruktúra interaktív térképet is működtet a teljes romániai sztrádahelyzetről.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás