Fotó: Haáz Vince
Nem szabad lebecsülni a kultúra jelentőségét, még akkor is, ha hajlamosak vagyunk erre; ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a kulturális örökség védelme, használata és megismerése az oktatási anyag részévé váljon – jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság biztosa, aki többnapos látogatást tett Romániában.
2018. június 09., 14:192018. június 09., 14:19
2018. június 09., 14:252018. június 09., 14:25
Navracsics Tibor sportért, ifjúságért, oktatásért és kultúráért felelős EB-biztos szerint Európa Ázsiától való különállása nem feltétlenül földrajzi, hanem kulturális kérdés. „Ami minket megkülönböztet Ázsiától, az az európai kultúra” – szögezte le. Meglátásában, ahogyan bővült az Európai Unió, ahogyan egyre sokszínűbbé vált, ahogyan szembesültünk a problémákkal, kicsit mintha kezdenénk elfeledkezni arról, hogy mit is jelent az európai közösség, mi az, ami összeköt bennünket.
„A turizmus itt többször is szóba került, mint természetes szövetségese a kulturális örökségnek. Van összefüggés: a turizmus nem ér semmit a kulturális örökség helyszínei nélkül, de az örökség is szegényebb marad, ha nem látják. Hajlamosak vagyunk lebecsülni a kultúra jelentőségét, pedig Európában a két legnépszerűbb turisztikai látványosság a párizsi Notre Dame székesegyház és a Sacre Coeur bazilika. Nem feltétlenül az építészeti egyediség, ami látványossággá teszi a két épületet, többre van szükség: azon túl, hogy Párizsban vannak, szépirodalomtól a kereszténységig sok minden hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kulturális örökségek ennyire értékesek a turisták számára” – hangsúlyozta többnapos romániai látogatása során a magyarországi politikus.
A biztos szerint ugyanakkor arra is oda kell figyelni, hogy a kulturális örökség védelme, használata, megismerése az oktatási anyag részévé váljon. Navracsics úgy véli, ennek kell lennie az állampolgársági képzés egyik legfontosabb elemének, hiszen ez hozzájárul az egymás iránti tisztelet kialakításához, a sokszínűség megismeréséhez. Ami a harmadik dimenziót, a kreativitást illeti, az egykori külügyminiszter elmondta, a 2018-as Európai Kulturális Örökség Évének jelszava: amikor a múlt találkozik a jövővel, vagyis meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a kulturális örökség egyfajta erőforrásává váljon a kortárs művészetnek.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Irina Cios, a Román Kulturális Alap igazgatója is, amikor arról beszélt, hogy Romániában szinte ismeretlen fogalom a kulturális menedzsment, mint ahogy rendkívül hiányos a nagyközönség az értékek megbecsülésére való nevelése is.
Műemlékvédelem és -hasznosítás terén Romániának bőven akadna tanulnivalója nyugati szomszédjától. Soós Zoltán marosvásárhelyi muzeológus szerint a felújított épületeket kár lenne nem bevonni a turisztikai körforgalomba és nem megmutatni kívül-belülről a nagyközönségnek.
Nem csak vidéki kastélyokról van szó, marosvásárhelyi épületekről is, melyeket a jelenlegi városvezetés pusztulásra ítélt.
Furu Árpád egy pozitív, Európa-szerte elismert példát mutatott. A Torockó értékvédő program igazgatója azt mutatta be, hogyan járult hozzá egy támogatási rendszer ahhoz, hogy a Fehér megyei település turizmusa és gazdasági tevékenysége is fellendüljön.
Fotó: Bíró István
„Felajánlottuk a torockói háztulajdonosoknak, hogy támogatást biztosítunk, amennyiben megtartják az épületek eredeti formáját, és ha az előírásoknak megfelelően újítják fel azokat. Ma a háromszáz házból hatvannyolcban panzió működik, ez pedig munkahelyeket jelent nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a környéken élő embereknek egyaránt” – magyarázta. A munkahelyek teremtése mellett a Székelykő lábánál fekvő falu másik nagy nyeresége a közösségi kohézió, melynek kialakulásához az értékvédő program elengedhetetlennek bizonyult.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke is, aki arról beszélt, hogy a kulturális örökség a magyarság nemzeti identitásának alapja, de ugyanakkor összeköt bennünket, európaiakat is. „Ha megengedjük a fiatal generációnak, hogy saját képére formálja azt, akkor nyert ügyünk van, hiszen így biztosítjuk a továbbélését is” – mondta.
„Érthetetlen miért van így, még abban az esetben is, ha a tulajdonos megnyitja kastélyát a nagyközönség előtt, vagy akár szociális és kulturális tevékenységek folytatására rendezi be” – sérelmezte a háromszéki gróf.
Hegedűs Csilla volt kultuszminiszter szerint ez már csak azért is igazságtalan, mert az állam hatvan éven keresztül bitorolta, lelakta, tönkretette ezeket az ingatlanokat. A hatóságok pofátlansága számos esetben ezen a határon is túllép: állagmegőrzési munkálatok elvégzése címén nem egy esetben kártérítést próbáltak kierőszakolni a visszaadott kastélyok tulajdonosaitól.
A szakmai tanácskozás házigazdája, Sógor Csaba EP-képviselő szerint a visszaszolgáltatás már csak azért is fontos, mert az eredeti tulajdonosok képesek leginkább megbecsülni és a közösség javára fordítani épített, írott, tárgyi és egyéb kulturális örökségünket.
Fotó: Haáz Vince
A statisztikák szerint az elmúlt években mindössze Erdélyben mintegy négyszáz kastély, udvarház már műemlék jellegű épület került vissza magánkézbe. A román hatóságok képviselői is belátják, hogy ez nem helyes megoldás. „Egyetlen hazai politikus sem ellenzi az épített örökség fokozott védelmét, viszont egyik sem igyekszik megváltoztatni a jelenlegi törvényeket” – szólt a politikai akarat hiányáról Ştefan Bâlici, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal menedzsere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!