Harc a kollégiumi helyekért: szerény kényelemért tolonganak

Az elmúlt évek hagyománya szerint az idei egyetemi tanévkezdéskor is túljelentkezés volt az erdélyi és partiumi egyetemek kollégiumaiban. Az egyetemek továbbra sem tudják megoldani a hallgatók egy részének a szállásgondjait, így több ezer tanuló drága albérletbe kényszerül. A kollégiumba került szerencsés diákok nem panaszkodnak: bár a szobák rendszerint zsúfoltak, nem túl kényelmesek, a bérleti díjak évek óta nem növekedtek, a szolgáltatás feltételei pedig évről évre javulnak. Romániában az állami egyetemek összesen 318 diákszállóval rendelkeznek, a kollégiumra jogosult diákok csupán kétharmadának jut hely.

Idén nagyobb volt a kollégium iránti érdeklődés a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a tavalyi évhez képest, a jelentkezők 95 százaléka visszaigazolt a beiratkozást követő időszakban, a többi helyet később elfoglalták – tudtuk meg Vincze Róbert diákszenátortól. Mint mondta, a BBTE 13 bentlakásában idén valamivel több, mint 5200 helyet biztosítottak a diákok számára. „Az intézmény bentlakásainak ára 5 éve nem változott, így országos szinten ez az egyik legolcsóbb szálláslehetőség: az árak 80 és 150 lej között mozognak” – tájékoztatott a diákszenátor. Hozzátette: átlagban 2 évente bővül a bentlakáskínálat, így – miután 2009-ben átadták az Economica 2-es épületét – jelenleg a Babeş park mellett épül egy 12 emeletes létesítmény, amely a tervek szerint már a jövő tanévtől használható lesz.

„Harc” a szekrényekért

Az árak egyébként az adott szobán osztozó személyek száma alapján is változnak. „A szobában öten vagyunk, problémát elsősorban az okoz, hogy a szekrények, valamint az asztal melletti helyek legtöbb négy személynek elegendők” – fogalmazott az egyik mesteri képzésen részt vevő hallgató, aki a Haşdeu-komplexum 16-os, kizárólag fiúk számára fenntartott kollégiumban lakik. Mint mondta, ez a lehetőség egyértelműen olcsóbb, mint az albérlet – a hallgatók 80 lejt fizetnek egy hónapra, a tanügyben dolgozó szülők gyermekei pedig ingyenesen költözhetnek be –, emellett azonban számos más előnnyel is jár a bentlakás. „A lakhelyem közel van az egyetemhez, ezenkívül rengeteg emberrel ismerkedhetem meg. A kényelmetlenségek ellenére – a minden emeletre jutó konyhában és fürdőszobában például hétvégén nem takarítanak – jó a hangulat, persze előfordul, hogy zenével, éjszakai hazaérkezésekkel zavarjuk egymást. Egy évig kétágyas szobában, a 14-es bentlakásban laktam, az csendesebb volt, de unalmasabb is” – mutatott rá a megkérdezett. Hozzátette: a román és magyar diákok közötti konfliktusok sem gyakoriak, december elsején ugyan történnek kisebb összetűzések, ő azonban lakott már együtt moldovai hallgatóval, akivel jó volt a kapcsolata. A bentlakásmaffiával kapcsolatban a hallgató kifejtette: az előző években előfordult, hogy egyes diákok 100–200 euróért eladták kiérdemelt helyüket, idén azonban az épületbe már csak személyre szóló, fényképes diákigazolvánnyal, Omnipass kártyával lehet bejutni, így korlátozták a törvénytelen eljárásokat.

A Krónika kérdésére a szociális munka tanszéken tanuló, szintén mesteriző lány hasonló problémákat említett. „A 4-es bentlakásba kizárólag lányok juthatnak be, aki pedig az ötszemélyes szobában utolsóként foglalja el helyét, kisebb szekrényt kap, emellett asztalból is csak négy található a helyiségben” – mutatott rá. Az egyetemista ugyanakkor pozitívumként említette a tanulószobát, amelyben általában megfelelő módon lehet készülni a vizsgákra. A 4-es kollégium lakói havonta 80 lejt fizetnek, konyha és fürdőszoba szintén a folyosó végén található. „A takarítónők rendesen végzik munkájukat, a probléma inkább azzal van, hogy a diákok nem tartják tisztán a közösen használt helyiségeket” – tette hozzá a hallgató.

Az Economica 1-es és 2-es kollégiumok diákjai ezzel szemben háromágyas, külön fürdővel felszerelt szobákban laknak, emeletenként egy konyhával. „A Györgyfalvi negyedben található épületek elsősorban a közgazdaságtan, pszichológia, politológia és kommunikáció szakos diákoknak vannak fenntartva, az illető egyetemek ugyanis a város ezen részén helyezkednek el” – magyarázta Vincze Róbert. A diákoknak havonta 150 lejt kell fizetniük, a pedagógusok gyerekei pedig féláron juthatnak hozzá egy-egy helyhez.
A teológia kar városközpontban található kollégiumásban 120 lejt kell fizetniük a hallgatóknak – tudtuk meg az egyik itt lakó lánytól, aki kétágyas szobában szállt meg.

„Az épületben vannak háromágyas szobák és külön lakrészek is, a körülbelül 30 teológushallgató mellett, akik az előző évi tanulmányi átlag alapján juthatnak be, 10 külsős számára is hirdettek helyeket, nekik havi 300 lejt kell fizetniük, felvételük pedig a beiratkozás sorrendjében történik” – részletezte a bentlakó. Hozzátette: a szobában kényelmesen elfér két személy, a szekrények száma is megfelelő, a bentlakók által közösen használt és takarított konyhát pedig idén új helyre költöztették, így nagyobb tér áll a hallgatók rendelkezésére, és az ebédlő is külön helyiségben kapott helyet.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) egyébként – a tavalyi kezdeményezéshez hasonlóan – idén is meghirdetett 6 helyet a kiváló minősítésű kollégiumokban. Az elosztás ez esetben nem a tanulmányi átlag, hanem valamely diákszervezetben végzett tevékenység alapján történt. „A KMDSZ a szervezetek számára fenntartott helyek körülbelül 40 százalékát érdemelte ki, úgy gondolom, ez lényeges a helyi magyarság szempontjából is” – hangsúlyozta Vincze Róbert.

Hátrány a kényelem hiánya

Hasonló a marosvásárhelyi bentlakások helyzete. Hlavathy Katalin, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke mégis minden jelenlegi és leendő egyetemistának ezt a lakhatási formát ajánlja. „Sokkal jobban megéri, mint az albérlet, főként abban az esetben, ha az ember gondosan és szerencsésen megválogatja a társait. Itt nemcsak az anyagiakra, hanem a teljes életformára gondolok” – vélekedett az MMDSZ-vezér. Az egykori Bürger-kertbe épített bentlakásokért havi 125 és 135 lejt fizetnek a diákok. Ezzel szemben az albérleteks bérleti díjai, bár nem nőttek az utóbbi két évben, még mindig eléggé magasak. Szerencsésebb esetben az egyetemtől valamivel távolabbi övezetben már 50 euróért ellakhatnak azok, akik egy-két társat vesznek maguk mellé. A bérleti díjhoz még hozzáadódik a közköltség, mely az elkövetkezendő hónapokban több száz lejre fog rúgni. A kollégium shátránya azonban a kényelem hiánya. Az alig pár négyzetméteres szobában négyen zsúfolódnak, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb szinten mind az illemhely, mind a zuhanyzó a folyosó végén van. Ugyanez a helyzet a konyhával is. Az első elosztás után Vásárhelyen sokan maradtak ki a kollégiumoksból, de a második elosztásnál a visszamondók miatt jó páran utólag szerencséseknek bizonyultak

Családias hangulat Csíkban

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak kollégiuma családias hangulatáról, megfelelő körülményeiről híres. Jelenleg 353 diák lakik benne. Amint Markaly Sándortól, a kollégium gondnokától megtudtuk, 3-4 ágyas szobák állnak a hallgatók rendelkezésére, minden szobának külön fürdőszobája van, illetve emeletenként a mosogatókagylóval, gáztűzhellyel és mikrohullámú sütővel felszerelt konyhát is igénybe vehetik havonta 140 lejért a diákok. Emellett kötelező módon ételjegyet is kell váltaniuk, ami mintegy 150 lejbe kerül havonta. A gondnok ugyanakkor kifejtette, napközben bárki fogadhat látogatókat, azonban ha a vendégek közül valaki a bentlakásban szeretné tölteni az éjszakát, este 11 óra után le kell adnia a személyazonossági igazolványát és 20 lejt a portánál. Az ottlakók is bármikor járhatnak ki vagy be, 23 óra után azonban bezárják a bejáratot, így a bentlakót csak igazolvány felmutatása után engedi be a kapus.

„Azt tudom mondani, hogy szinte 100 százalékban mindenki igényli a bentlakást, mert annyira jó a hangulata, előfordult már olyan is, hogy elsőévesként eleinte kintlakásba költözött, majd később kérte a bentlakást, miután kiderült, hogy milyen jó ott lakni” – mutatott rá a bentlakás gondnoka. Csíki Adél harmadéves hallgató is úgy véli, bár Csíkszereda nem feltétlenül egyetemi város, a bentlakásban tapasztalható hangulat kiváló. „Szívesen töltöm itt az időm. A szoba nem túl nagy, de jó szobatársakkal ez nem lehet gond, megférünk. Ami számomra előny, hogy mindig van meleg víz, fűtés, és külön fürdőszobánk is van” – magyarázta. „A bentlakási körülményekkel meg vagyok elégedve, az egyetlen kifogásom, hogy a bútorok régiek, és ez néha zavaró tud lenni. Néhány szoba meleg, attól függ, milyen a fekvése, de összességében szeretem” – mondta a Krónikának Leopold Ingrid harmadéves szociológushallgató.

Telt ház a PKE kollégiumában is

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) ezer hallgatója közül 196-an laknak jelenleg kollégiumban – tudtuk meg Pajzos Csabától, a kollégium igazgatójától, a közgazdasági tanszék adjunktusától. Az Arany János Kollégiumban most nincs is több hely, de még mindig sokan vannak várólistán: ők akkor kaphatnak szobát, ha valaki feladja a magáét, és kintlakásba költözik. A kollégiumi helyek felét idén az elsőéves hallgatók számára tartották fenn. Az egyetem diákjainak ugyanis nagyjából kétharmada nem nagyváradi: köztük a bent- és kintlakók mellett olyan is van, aki naponta ingázik, mert a megyeszékhely közelében lakik.

Biztonságban érzik magukat

Az ebédidő környékén csendesebbik arcát mutató Arany János Kollégiumban (AJK) hamar találunk is olyan diáklányt, aki már harmadik éve a bentlakásban él. Nagyszalontáról származik, és azt mondja, sajnálja, hogy hamarosan vége lesz a gondtalan diákéletnek. Mint meséli, eleinte zavarta, hogy a kollégiumnak saját házszabálya van, amit be kell tartani, de hamarosan megszokta a kötöttebb életet. A szomszéd szobában két fiatal lánnyal beszélgettünk el: mindketten másodévesek, és tavaly is az AJK-ban laktak. Azt mondják, jónak tartják a kollégiumi körülményeket, olcsóbb, mint az albérlet, ráadásul jó meleg van, és az egyetem is itt van, az út másik oldalán.

Az állami egyetem bentlakását nem is lehet ehhez hasonlítani. Ott olyan is van, ahol hatan laknak egy szobában. Itt háromágyasak a szobák, és az is nagyon jó, hogy a fürdőszobát csak a szomszéd szoba lakóival kell megosztani” – meséli egyikük. Igaz, hogy konyha emeletenként csak egy van, de a menzán a lányok szerint az utóbbi időben egyre jobban főznek . A házszabály szerint egyébként a kollégiumból csak este tizenegyig van kimaradás. Aki később szeretne visszajönni, a portán meghagyja a telefonszámát, és azt is megmondja, nagyjából mikor akar bejönni. A lányok azt mondják, egyfajta biztonságot nyújt ez az intézkedés, ezért nem is zavarja őket.

Nem mindenkinek tetszenek a szabályok

A kollégiumban egyébként tavaly óta minden folyosót kamerák figyelnek. Pajzos Csaba leszögezte: nem a diákokat ellenőrzik a térfigyelők, hanem éppenséggel a védelmüket szolgálják. „Tavaly ősszel történt itt egy lopás, amelyet a felvételek segítségével kiderítettünk. Azóta nem történt hasonló incidens” – meséli az igazgató. Beszéltünk azonban olyan hallgatóval is, akit egyebek közt épp a kamerák jelenléte zavart. Johanna idén ki is költözött az AJK-ból. Mint mondja, mivel több diáktársával osztoznak egy lakáson, semmivel nem kerül többe, mint egy kollégiumi szoba, a szabadsága viszont sokkal nagyobb. Emellett azt mondja, mivel dolgozik, a munkabeosztása miatt nem tud a menzán ebédelni, pedig az ebéd ára kötelezően hozzáadódik a szobaárhoz. Az AJK-ban egy diáknak egy szoba 130 lejbe kerül havonta, amihez hozzá kell adni a napi 9 lejbe kerülő ebéd árát is.

Azok a hallgatók, akik nyáron dolgoznak, 150 lejért lakhatnak itt tanítási időn kívül. Mivel a kollégium költségeit nem szubvencionálja az egyetemi oktatást támogató magyar állam, az AJK kénytelen önellátó lenni – mondja Pajzos Csaba. A konyha naponta 300 személyt képes ellátni, s mivel az utóbbi évben egyre inkább odafigyelnek a minőségre, mára csaknem száz „külsős” eszik itt, köztük tanárok és meghívott előadók. Az ebédlőt emellett rendezvényekre is bérbe adják, idén nyáron pedig a bentlakásban egy egész emeletet foglaltak el egy építkezési cég vendégmunkásai, ami fejenként havi 200 lejes bevételt jelentett a kollégiumnak. Idén már az egész épületben rendelkezésre áll kábel nélküli internetkapcsolat (WiFi), a rövid távú tervek között pedig egy saját fitnessterem kialakítása szerepel: az alagsort, ahonnan már évekkel ezelőtt kiköltözött a konyha, már át is alakították erre a célra, és a gépek beszerzése is folyamatban van.