Tussay Szilárd főszervező, Kató Béla püspök és Gudor Kund Botond esperes a keddi gyulafehérvári sajtótájékoztatón
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Minden magyar ember számít, a legkisebb településen is – ezt szeretné üzenni a magyar református egyház azzal, hogy két év kihagyás után idén a dél-erdélyi szórványban, Gyulafehérváron tartja május 20-21-én a Magyar Református Egység Napját. A Bethlen Gábor egész alakos szobrának avatójával „megkoronázott” rendezvénysorozattal az interetnikus, ökumenikus kapcsolatokat is erősíteni szeretnék – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón.
2022. április 26., 11:432022. április 26., 11:43
2022. április 26., 15:362022. április 26., 15:36
A világjárvány okozta két év kihagyás után idén Gyulafehérváron tartja a tíz magyar református egyházkerület a Magyar Református Egység Napját. Az alkalomból május 20–21-én az egykori erdélyi fejedelmi székhelyen gyűlnek össze a Kárpát-medence református püspökei, esperesei, egyházkerületi és egyházmegyei gondnokai és több rendezvénnyel ünneplik a magyar reformátusok összetartozását.
A nagyszabású rendezvénysorozatot beharangozó gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke emlékeztetett, hogy a magyar reformátusok 2009 óta ünneplik május utolsó hétvégéjén a Magyar Református Egység Napját, de ezt az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt nem sikerült megszervezni.
Az alkalomból az egykori gyulafehérvári iskola közelében május 21-én, szombaton felavatják Bethlen Gábor egész alakos köztéri szobrát, a várban pedig szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartanak, amelyen az úrvacsorát is kiszolgáltatják a híveknek.
Kató Béla elmondta: régóta szeretnének szobrot állítani Gyulafehérváron a református fejedelemnek, és most volt „az a történelmi pillanat, kedvező idő”, amikor a megyeszékhely és Fehér megye vezetése pozitívan állt hozzá kérésükhöz.
A püspök szerint a szoborállítás nem volt egyszerű feladat, ugyanis nagyon rövid idő alatt kellett volna elkészíteni az alkotást, amit a művészek nem vállaltak. Így a gyulafehérvári szoborállítás ügyét az a szerencsés körülmény segítette, hogy Marosvásárhelyen korábban pályázatot hirdetettek egy Bethlen Gábor-szobor elkészítésére, az arra beérkezett pályaművek közül választották ki a második helyezést elérő, nem nyertes pályamunkát, Deák Árpád szobortervét.
A Bethlen Gábor-szobor makettje
Fotó: Alba24.ro
A nagyszabású rendezvénysorozat keretében május 20-án azonos időben tíz Dél-Erdélyben felújított református templomot is újraszentel a tíz Kárpát-medencei református püspök, míg délután Gyulafehérváron ülésezik az egyesült magyar református egyház döntéshozó szerve, a Generális Konvent.
Azért tízet választottak ki, mert ennyi református püspök lesz jelen az ünnepségen – vázolta Kató Béla, hozzátéve, hogy a hálaadó istentiszteleteket egy időben tartják az adott gyülekezetekben egy-egy püspök részvételével. A tíz templom közül három a hunyadi, hét pedig a nagyenyedi egyházmegyéhez tartozik.
– tette hozzá a püspök arra kérve az ünneplőket, vegyenek részt a különleges alkalmakon. „Olyan közösség formálódik ilyen alkalmakkor, ami megerősíti hitükben, identitástudatukban azokat, akik összetartoznak” – mutatott rá.
A magyarigeni református templom is hálaadó istentisztelet helyszíne lesz
Fotó: Facebook/Teleki László Alapítvány
A kiválasztott templomok ráadásul szimbolikus helyek, történelmünknek nagyon fontos részei, hangsúlyozta a püspök, többek között Szászvárost, Magyarlapádot, Székelykocsárdot, Gyulafehérvárt, Magyarigent, Boroskrakkót említve. Tussay Szilárd, a rendezvénysorozat főszervezője hozzátette: a dél-erdélyi templomok felújítása a református egyház megújulását is jelzi.
A főszervező hangsúlyozta, hogy a Magyar Református Egység Napja nemcsak egynapos és egy helyszínes rendezvény lesz, kiállítások, konferenciák sorozata társul hozzá. A rendezvénysorozat már május 18-án megkezdődik egy Nagyenyeden tartandó egyháztörténeti konferenciával.
Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese elmondta, a rendezvénysorozat keretében a római katolikus egyházzal közösen szerveznek kiállítást 400 év erdélyi oktatásfejlődéséről. Ezzel is jelezik, hogy Bethlen Gábor kollégiuma nem „elszigetelt történet”, az erdélyi protestáns oktatásnak nagy múltja, jelene van, és jövője is lesz.
– mutatott rá a dél-erdélyi szórvány megtartásában nagy szerepet vállaló esperes. Arról is beszámolt, hogy a gyulafehérvári múzeummal közösen könyvkiállítást szerveznek a kollégiumban használt tankönyvekből és a tanintézet oktatói által írt könyvekből. Kuriózum is lesz, az egyik könyvben Bethlen Gábor bejegyzése is látható, mondta.
Gyulafehérváron egy másik tárlat is nyílik, amelyen a budapesti Teleki László Alapítvány mutatja be több értékes műemlék felújítását, ez a szakmai szervezet felügyelte a dél-erdélyi templomok restaurálását is, melyeket anyaországi támogatással állítottak helyre.
„Ezek a templomok és helyek részei a mi identitásunknak, a maguk szépségében és pompájában kiáltó, figyelmeztető jelek is. Ha a közösség nem viseli gondjukat, elveszhetnek” – mondta Kató Béla arra az újságírói kérdésre, hogy érdemes-e olyan templomokat felújítani, amelyekhez nem tartozik gyülekezet.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Fotó: Református.ro/Kiss Gábor
Ugyanakkor úgy vélte, soha nem kell kizárni a feléledés lehetőségét. „Megvan az esély arra, hogy egy rendbe tett templom hatására felélednek a lelkek, akik szunnyadnak” – mondta az egyházi elöljáró példaként a vegyes házasságban élő magyarokat említve.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Dél-Erdély a megépült autópályák miatt Románia nagy ütemben fejlődő térsége, és megtörténhet, hogy a munkavállalói mobilitás olyan református magyarokat hoz majd ide, akik egyszer élettel töltik meg a felújított templomokat. „A kövek kiáltanak, hatnak a lelkiismeretünkre” – fogalmazott Kató Béla.
Erdély aranykorára hivatott emlékeztetni Bethlen Gábor fejedelemnek a gyulafehérvári várban felállítandó egész alakos szobra, melyhez megvannak már az engedélyek. Az emlékművel a nagy államférfi által alapított kollégium 400 éves fennállását ünneplik.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!