Uralkodásának helyszínén, a gyulafehérvári várban állítanak emléket Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek

„Minden akadály elhárult a szoborállítás elől” – újságolta a Krónikának csütörtökön Ladányi Árpád Csaba, az RMDSZ Fehér megyei elnöke, hogy valamennyi engedély megvan Bethlen Gábor gyulafehérvári szobrának felállításához. A politikus szerint a szoborállításban első perctől partner volt a gyulafehérvári önkormányzat és Gabriel Codru Pleşa polgármester. „Nem voltak fennakadások, rossz szándék senki részéről.

– mutatott rá. Emlékeztetett, a szoborállítás ötlete rögtön a 2020-as választások után megfogalmazódott, amikor leültek tárgyalni a megyei koalíciós partnerekkel.

„Az RMDSZ egyik elvárása az volt, hogy azokon a Fehér megyei településeken, ahol jelentős számban élnek magyarok vagy jelentős magyar történelmi múlttal rendelkeznek, állíthassunk szobrot, nevezhessünk el utcát magyar személyiségekről” – idézte fel Ladányi Árpád Csaba. Mint mondta, Gyulafehérváron valamelyik erdélyi fejedelemnek – Bethlen Gábor, Báthory István vagy Bocskai István – kértek szobrot, az első valósul meg.

– ecsetelte a helyszín történelmi jelentőségét a megyei elnök. Érdeklődésünkre elmondta, bár a vár a román közösség körében a nagy egyesülés helyszíne, a helyszín nem képezte vita tárgyát a román és magyar fél között. „Az volt a kérésünk, hogy mindenképp köztéren legyen, egy méltó helyen, és ez a hely megfelel ennek” – magyarázta Ladányi.

Rámutatott, a várnak nemcsak román, hanem magyar múltja is van, ott létesült a kollégium 400 évvel ezelőtt, ott működött a katolikus teológia, abban az épületben, mely előtt a szobor fog állni, ott vannak a római katolikus egyház intézményei is. „Tökéletesen beilleszkedik majd a környezetébe” – biztosított az RMDSZ politikusa.

Kérdésünkre elmondta, a művelődési minisztérium jóváhagyásával minden szükséges engedély megvan a szoborállításhoz.

„Rekordidő alatt történt ez, azt tervezzük, hogy május 21-én lesz az avatás” – mondta. Hozzátette, így szűkös a határidő, hiszen nem csak a szobrot kell megönteni, az alapzatot elkészíteni, hanem térrendezési munkálatokra is szükség lesz. Ennek ellenére bíznak benne, hogy tartani tudják a határidőt, hiszen

ekkor lenne a 400. évfordulója annak, hogy Bethlen Gábor 1622-ben megalapította híres kollégiumát, a Collegium Academicumot, melyet aztán 1662-ben Apafi Mihály fejedelem biztonsági okokból Nagyenyedre költöztetett.

Ladányi Árpád Csaba rámutatott: a gyulafehérvári szoborállítási ünnepség nyitja a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 400. fennállása kapcsán rendezett ünnepségek sorát. Ez alkalomból a református egyház zsinatot tart Gyulafehérváron, melyen a magyar református egyházkerületek püspökei is jelen lesznek. A Fehér megyei RMDSZ-elnök külön hangsúlyozta, hogy

a szoborállítás költségeit az Erdélyi Református Egyházkerület vállalta fel Kató Béla püspök kezdeményezésére, ők finanszírozzák az öntési munkálatokat, így a szobor a felállítása után az egyház tulajdonát fogja képezni.

„Az önkormányzat azzal járult hozzá a szoborállításhoz, hogy a területet a rendelkezésünkre bocsátja, és a felállítási munkálatok egy részét átvállalja” – fejtette ki az RMDSZ politikusa.

A munkálatok jelenlegi állásáról Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese a Krónikának elmondta, hogy jövő hétre várják az építkezési engedélyt, így elkezdődhet a tulajdonképpeni munka. Mint mondta, a dokumentum kiállításán múlik, hogy technikailag kivitelezhető-e a május 21-i avató.

Az esperes emlékeztetett, hogy a kiválasztott helyszínen – az emlékművet az egykori kollégium és az 1918. december 1. Egyetem (a katolikus teológia korábbi épülete) szomszédságában lévő körforgalomban helyezik el – van egy szobor, a Kultúra és a Nevelés címet viselő köztéri alkotás, melyet a városban a tanár szobraként emlegetnek.

Ezt a tanfelügyelőség udvarára költöztetik, és az elvitele után kezdődhet a helyszín előkészítése a Bethlen-szobor felállításához.

A fejedelem szobrát már elkezdte önteni alkotója, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész, aki a nagyszebeni Samuel von Brukenthal-szobrot és a váradi Holnaposok szoborcsoportot is készítette.

„Nem kis munka, hiszen nem egy kis méretű szoborról van szó, hanem egy nagyobbról” – hangsúlyozta Gudor. A korábban közölt adatok szerint Bethlen Gábor gyulafehérvári szobra bronzból készül, csiszolt, sötétbarna színű, magassága 2,7 méter lesz. Kettős osztatú andezittalapzaton áll majd, melynek alapterülete 1,2x1,2 méter, magassága egy méter lesz, mintegy 2,6 tonnát nyom, a szoborral együtt 3,5 tonnát.

Az esperes szerint a talapzat felső részére a fejdelem neve kerül latinul, ahogy maga is használta, illetve az időszak, amikor élt: „Gabriel Bethlen 1580–1629”.

Alsó részére a jelmondata – Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – latinul és az általa alapított tanintézet fennállásának ideje: „SI DEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS (ROM.8,31), COLLEGIUM ACADEMICUM 400 (1622–2022). „Ez mindenkinek elfogadható. Eddig mindenki pozitívan állt hozzá, reméljük, ezután is így lesz” – összegzett az esperes. Hozzátette: a papírforma szerint időben vannak, így remélik, hogy a kitűzött időpontban felavathatják Bethlen Gábor egész alakos szobrát uralkodásának helyszínén, a gyulafehérvári várban.