„A jó Isten gondoskodó szeretete támogat és segít, „ő gyújtott világosságot szívünkben”, de nekünk is el kell mozdulnunk a fény felé”
PÁSZTORLEVELEK – „Húsvét hajnalán felderül az ég, a világosság és sötétség küzdelme végérvényesen eldől: a sötétség felett győzedelmeskedik a fény, a halál felett az élet, a látszólagos vég felett az újrakezdés lehetősége és reménye” – fogalmaz Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke húsvéti pásztorlevelében, amelyet alább közlünk.
2024. március 30., 18:472024. március 30., 18:47
2024. március 30., 18:522024. március 30., 18:52
Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. (2Kor 4,6)
Kedves, húsvétot ünneplő testvéreim!
Mennyire fontos évről évre átadni magunkat a húsvét nagyheti eseményeknek és újra átélni mozzanatról mozzanatra ezt az egyedülálló, világot átformáló drámát, amely olyan sok regiszterben képes megérinteni a lelkünket és hitünket! Mennyire nagy kincs, hogy egyházunk megőrizte a passió nagypénteki eléneklésének hagyományát – és egyre több gyülekezetünkben térnek vissza ehhez –, amely által gyermek és idős átélheti Jézus életének utolsó napjait!
ha a Jézussal átélt elviselhetetlenségig fokozódó fájdalom fellázad bennünk is, és kimondatja, amit Szilágyi Domokos kimondott a Lázadás című versében: „hát mutasd meg, hogy nem igaz, / azért sem igaz, sose volt, / hogy az élet megdöglik, és / nem igaz, hogy halott a holt –”.
A húsvéti feltámadást elhozó isteni terv egyik fontos eszköze éppen ez az örök emberi lázadás az igazságtalanság, a megsemmisítő sötétség erői ellen, amely nemcsak kimondatja, hogy „nem igaz!”, de a maga eszközeivel szembeszáll velük és az elmúlással, és kétezer év történelemformáló utóélete, Jézus ma is ható tanítása bizonyítja, hogy Isten is az emberrel lázad: „nem igaz, hogy halott a holt”! Miként nem igaz, hogy a sötétség véglegesen győzedelmeskedik a világosság felett mindazok ellenére, hogy vannak végtelennek tűnő sötét éjszakák és napfogyatkozások, vagy a napot eltakaró sötét, viharos felhők.
Virágvasárnaptól húsvét hajnaláig Jézus kínszenvedésének történetében mintha a sötétség és a világosság végső kozmikus csatája játszódna le, amelyben egyszer s mindenkorra eldől e küzdelem végkimenetele. A virágvasárnapi bevonulás fényes, hozsannázó hangulatában is ott van már a jézusi evangélium világosságának és a tömeg félreértésének sötét, tragédiát sejtető kontrasztja.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke: „Világosságra teremtettünk, és fényünket nem szabad véka alá rejtenünk”
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Nagypéntek a teljes sötétség napja. Tragédiájával és fájdalmával a sötétség és halál látszólagos győzelme az életet jelentő világosság felett, amely az egész Földet beborító kozmikus méreteket ölt: „Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön” (Lk 23,44). Képzeljük el ezt a mindent beborító, súlyos sötétséget, ami elárasztja a Földet! Mintha a láthatatlan isteni kéz teljes napfogyatkozást idézne elő, minden fényforrást kioltana… De a földi tájakra boruló sötétségnél még sötétebb az a lelkekre nehezedő sötétség, amely emberi számítás szerint Jézus halálával az ő evangéliumának a halálát is előrevetítette…
Húsvét hajnalán felderül az ég, a világosság és sötétség küzdelme végérvényesen eldől: a sötétség felett győzedelmeskedik a fény, a halál felett az élet, a látszólagos vég felett az újrakezdés lehetősége és reménye.
Mi unitáriusok hiszünk a feltámadásban! Hiszünk a megsemmisítés szándékával keresztre feszített jézusi evangélium feltámadásában és annak világmegváltó küldetésében! Hisszük, hogy a megkínozható, keresztre feszíthető, esendő emberi létünk igazi lényege a bennünk lakozó halhatatlan lélek, amelyet a jó Isten azért lehelt belénk a teremtés hajnalán, hogy bennünk is „a sötétségből világosság ragyogjon fel”. Annak a hitében is igyekszünk megerősödni évről évre, hogy ez a bennünk felragyogó világosság annak szolgálatában kell kiteljesedjen, ami szép, jó és igaz, ami örök, ami nem mulandó, amit nem lehet elhallgattatni, rácsok mögé vagy korhadó deszkák közé zárni! Ez a megváltó hit azonban gyakran gyengül el bennünk.
„Jézus tanítása, egész léte, megváltói műve által azt a sötét leplet igyekezett felszaggatni, ami szemünk elől eltakarja Isten ismeretét”
Fotó: freepik.com
A sötétség pedig ma is kereszteket ácsol: az imádságról való megfeledkezés és az Istentől való elfordulás keresztjét, a hitetlenség keresztjét, az egymást és a világot is kifosztani akaró önzés keresztjét, a minden áron győzni akaró hatalomvágy keresztjét, a puszta létünket újfent veszélyeztető háborúk és atomháború keresztjét, az alázat hiányának keresztjét, a szeretet hiányának keresztjét, az állandó nyugtalanság és békétlenség keresztjét, az állandó nyugtalanságba és békétlenségbe belebetegedett testünk keresztjét… és a végtelenségig sorolhatnánk azokat a kereszteket, amelyeket az Isten világosságától való elfordulásunk sötétsége ácsol egymás és önmagunk számára.
Jézus tanításaiban gyakran beszél arról, hogy nem szabad hozzászoktatunk szemünk a sötétséghez, mert világosságra teremtettünk, és fényünket nem szabad véka alá rejtenünk. Ki kell lépnünk a világosságra, fel kell ébrednünk, és cselekvő hittel kell mindennapjainkat élnünk! Mindez úgy történhet meg, ha nem tévesztjük szem elől a fényforrást: Istent. Jézus tanítása, egész léte, megváltói műve által azt a sötét leplet igyekezett felszaggatni, ami szemünk elől eltakarja Isten ismeretét, „hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.”
A húsvéti feltámadás örömüzenete bennünk kell valósággá váljon! A jó Isten gondoskodó szeretete támogat és segít, „ő gyújtott világosságot szívünkben”, de nekünk is el kell mozdulnunk a fény felé. Nekünk kell évről évre kivergődnünk a sötétségből, nekünk kell az idén is újjászületnünk, feltámadnunk, és élni, megélni, hirdetni mindazt, amit Jézus tanításaiban ránk hagyományozott. Mert mi vagyunk a világ világossága, és nem rejthető el a „hegyen épült város”.
S ha olykor el is alszanak a világ fényei, apró lámpásokként, vagy csak szentjánosbogarakként vigyük tovább, és töltsük be világossággal az életet!
Kívánok áldott, locsoló gyermekek nevetésétől derűs húsvéti ünnepet! Ámen.
Előzetes letartóztatásba helyezte szerdán este a legfelsőbb bíróság a három évvel ezelőtti aradi robbantás során megölt üzletember, Ioan Crișan lányát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást a merénylet elkövetésére.
A Magyarok Kenyere a Jövőért ösztöndíjprogramban 25 felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és anyaországi fiatal agrárszakembert díjaztak.
Hosszas „titkolózás” után végre kiderült, milyen díjszabásokkal működtethetik majd Kolozsvár első Park and Ride (parkolj és utazz) típusú, azaz P+R parkolóját.
A Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) munkatársai szerda hajnalban megtaláltak a Máramarosi-havasokban egy ukrán állampolgárt, aki öt napot töltött a hegyekben a Romániába jutása után.
Temesvárnak új megközelítést kell alkalmaznia, a stratégiai autonómiát – jelentette ki kedd esti eskütételén Dominic Fritz újraválasztott polgármester.
Egy 40 MW teljesítményű napelemparkot helyeztek üzembe az Aradtól tíz kilométerre északkeletre fekvő Újpanád községben. A beruházó osztrák tőkéjű vállalat két másik Arad megyei településen tervez hasonló, zöldenergiát termelő telepet létesíteni.
A hideg beállta óta először volt szükség hóeltakarítási munkálatokra Hargitafürdőn és a Bucsin-tetőn, miután a térségben kedd este havazni kezdett.
Hamis riasztásért 2000 lejre bírságoltak egy Maros megyei nőt, mert a 112-es segélyhívó számon valótlan bejelentést tett a hatóságoknak arról, hogy egy férfi fejszével fenyegeti.
Bár a hó valószínűleg nem marad meg sokáig, kedden este lehullott az első hó az idei télen a kincses városban.
A felújított dévai vár fogadta a Dávid Ferenc emlékzarándoklat résztvevőit november 9-én, szombaton – idén 26. alkalommal gyűltek össze Erdélyből és a külhoni területekről is a magyar unitáriusok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!