Meg is jegyzem a pincérnőnek, hogy honnan ennyi vendég, hiszen a Medve-tó szeptember eleje óta nem üzemel. A hölgy szerint a nyári szezon után a Medve-tó szerepét rég átvették a szállodák wellnessrészlegei, ahol annyit fürdőzhet az ember, amennyit akar, aki pedig sétálni szeret, arra a Só útja vár a Medve-tó körüli sétányokon. ,,A 26 étteremből alig zár be néhány télire. Nagy segítség ez, mert egész évben van munkánk” – magyarázza a pincér, aki ha nem is telt háznak szolgál fel, de vannak jócskán vendégei.

Információs iroda: hol lehet jó levest enni?

Benézek a polgármesteri hivatal által működtetett információs irodába. Ez az a ,,műfaj”, amivel országszerte teleszórták a településeket, ám a legtöbb helységben nem működnek. Mondom is a vendégfogadó fiatalasszonynak, milyen jó, hogy nyitva vannak, mire elmosolyodik: nem én vagyok az első, aki így nyit be hozzájuk.

Bereczki Daniela szerint a 2020-as koronavírusos esztendő fordulópont volt Szováta életében, és nem feltétlenül rossz értelemben. A korábban szép számban érkezett külföldi vendégeket felváltották a romániai turisták. A kötelező bezártságot leszámítva a Covid-járvány idején is folyamatosan üzemeltek: elkezdtek tömegesen érkezni a hazai vendégek, ami 2021-ben hangsúlyosabbá vált. Idén jelentek meg újra a külföldiek, de a vendégéjszakák számát tekintve továbbra is toronymagasan vezet a belföldi turizmus.

,,Nagy előnyünk, hogy a négycsillagos vendéglátást kínáló szállók mellett – ahol késő ősztől tavaszig sok a céges rendezvény, konferencia stb. – vannak háromcsillagos szállók, olcsóbb panziók és vendégszobák egyaránt. Az a közös bennük, hogy mindenhol magas a színvonal. Szováta olyan turisztikai célpont lett, amelyet az igényesebb és pénzesebb belföldi turisták keresik fel” – magyarázza a turisztikai szakember. Ezt az információs központ falain megtekinthető kitüntetések is bizonyítják, hiszen jó ideje a hazai turisztikai vásárokról és egyéb szakmai rendezvényekről számos díjat hoztak haza. Rákérdezek a fürdőtelep példás tisztaságára is, mire az irodavezető azt mondja, amilyen a polgármester, olyan a város. Ha a városvezető eldobott palackot lát az utcán, félrehúz a kocsijával, és a szemetet bedobja az első kukába. Ami azt jelenti, hogy az alkalmazottakon is számonkéri a város tisztaságát.

Új élményfürdőt működtető szálloda

Szováta ismert turisztikai vállalkozója, a háromcsillagos Maros Szálló és a Káli étterem tulajdonosa, Káli Zoltán szerint a közös összefogás eredménye, hogy a fürdőtelep mindig rendezett és tiszta. A helyi vállalkozók érdekeltek abban, hogy mindig legyen turista a városban, így összeülnek, egyeztetnek, közös terveket, programokat dolgoznak ki. Az összefogást nagyon fontosnak tartja, mert Szovátát az elmúlt tíz esztendőben turisztikai szempontból ezzel sikerült csúcsra járatni.

A sikerek gyökerei a 2010-es évek elejére nyúlnak vissza, amikor a szezonális vendéglátásról átváltottak egész éves vendégfogadásra, tehát ősztől tavaszig nem húzták le a rolót. Ami főleg az elején nem ment könnyen, hiszen a szállók a téli hónapokban ráfizetéssel üzemeltek, túl kevés volt a vendég. Amíg a reklámnak köszönhetően a vendégek felfedezték, hogy egy korszerű wellnessrészleggel rendelkező szovátai szálloda télen is vonzó lehet, főleg, ha az erdőktől körülvett, tiszta levegőjű városkában csendes, tiszta sétányokon kocoghat az ember. Így alakult ki az évek során az a vendégszám, amely a nyári csúcsidényt követően a tavaszi, őszi és téli hónapokban is kifizetődővé teszi a vendéglátást. Káli szerint csak így számíthat a szálloda 35 tagú munkatársi gárdájára, amelynek télen-nyáron biztosított a fizetése.

A Káli cégcsoport számára a nagy ugrás jövő májusban következik be, amikor a tervek szerint átadják 104 szobás, 4 csillagos, a három székelyföldi megye első, élményfürdőjével ellátott superior szállójukat, ahol belső és külső csúszdáktól és más élményfürdői elemektől a gyógykezelésekig széles választékkal várják a vendégeket. Az uniós pályázattal épülő vendéglátói komplexum mintegy kilencven ember számára biztosít munkahelyet. A villák arculatába is beilleszkedő épület átadását Bereczki Daniela is nagyon fontos beruházásnak tartja, ami Szováta egyik ékkövének ígérkezik.

És közben abban reménykednek, hogy tavaszra, jövő nyárra csökkenni fog a villamos energia nagyfogyasztók számára megfizethetetlenné vált ára. A vállalkozó szóvá teszi az energiaszolgáltatóval fennálló vitáit: a jelenleg a villamos energia ára kilowattóránként 1,80 lej, de a szolgáltató már 8 lejért sem hajlandó a téli áramellátásra, akkora áramhiány van az országban. A nagyfogyasztók egyelőre nem tudják, hogy mit hoz a jövő. Ha a nagy szállodák áram nélkül maradnak, vissza kell térni a tíz évvel ezelőtti „rendhez”, amikor tavaszig mindenki bezárta a vendéglátó helyiségek kapuit.

Az áramszolgáltató ki kell egyezzen a nagyfogyasztóval

A szovátai polgármesteri hivatal szomszédságában európai uniós pénzekből folynak az építkezések, új amfiteátrum és kulturális központ készül. Fülöp László Zsolt polgármester nem rejti véka alá, hogy az „óvárost” és a fürdőtelepet egyformán kell fejleszteni, holott a beruházások zöme eddig a fürdőtelepre irányult.

A polgármester rögtön hozzáteszi, hogy Szováta esetében a kiadások is sokkal nagyobbak, mert egy vendégváró település arculatát csak állandó beruházásokkal lehet szinten tartani.

Beszélgetésünk során kitérünk a nyomasztó energiaválságra is, amely Szováta nagy szállodáit is érinti, amennyiben az áramszolgáltató akkora összeget kér a villamos energiáért, amit a tulajdonos nem tud kifizetni. Fülöp László Zsolt kissé árnyaltabban látja a helyzetet.

Ami oda fog vezetni, hogy az áramszolgáltatóknál csökkenni fog az áram ára, mert egyszerűen nem tudnak többet kérni, mint amennyit a vállalkozói környezet elbír” – állapítja meg a polgármester a nagyberuházók panaszaival kapcsolatban.

Gyógyturizmus helyett wellnesshétvége

Az RMDSZ színeiben 2016-tól polgármesterként tevékenykedő elöljáró szerint Szovátának sikerült olyan státust kivívnia a romániai fürdővárosok élmezőnyében, ami mögött rengeteg közös munka húzódik. Végigjárjuk a fürdőváros rendszerváltás utáni útkeresését, ami a többi romániai üdülőtelephez hasonlóan itt is megfeneklett. A kommunizmus idején államosított, illetve az újonnan épített szállodák és villák használati jogával rendelkező fürdővállalat éveken át egy banit nem ruházott be az épületekbe, az ingatlanok lepusztultak.

Akkoriban nagy vita övezte a tranzakciót, hiszen a hoteleket működtető bérlők keményen ellenezték, de a polgármester szerint ez mentette meg a fürdőtelepet. A multinacionális szállodalánc pár év alatt a szovátai vendéglátás zászlóshajójává alakította itteni négycsillagos szállóját, ami elkezdte külföldről vonzani a vendégeket. A kétezres évek elején végrehajtott nagyívű beruházáshoz a város csak hitellel tudott felzárkózni, hogy az infrastruktúrafejlesztés lépést tarthasson a vendéglátóipar elvárásaival.

A szállók gyógyászati kínálatát a vendégnek ki kell fizetnie. Szemben Kovásznával vagy Tusnádfürdővel, ahol a vendéglátó egységek szezonon kívül olcsó gyógyturizmusból élnek” – érvel a polgármester. Aki szerint nincs ebben semmi meglepő, hiszen Szováta Budapesttől Bukarestig az elit nyaralóhelye volt már a Monarchia idején is. Bizonyosság rá a rengeteg villa, amelyek napjainkra korabeli szépségükben fogadják a vendégeket. A szállodák, panziók és házi vendégszobák nyári csúcsszezonban így is kevésnek bizonyulnak, de sokan ilyenkor őszutón is szívesen eljönnek a Görgényi-havasok lábaihoz, a Sóvidékre.