Csúcsra járatták a fürdőturizmust Szovátán – Máris nyögik az elszabadult energiaárakat a nagy szállodák

Ha valaki tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt járt utoljára késő ősszel Szováta fürdőtelepén, az most meglepődve tapasztalja, hogy november második felében is van élet a sétányokon, a kisebb-nagyobb éttermekben és szállodákban. Míg a rendszerváltást követő évtizedben október elején szinte minden bezárt, és más fürdővárosokhoz, illetve a tengerparthoz hasonlóan a nyár eleji szezon újraindulásával nyitottak a szállók és éttermek, ma a legtöbb vendéglátóhely egész évben üzemel a Maros megyei városkában.

A fürdőtelep utcái és sétányai tiszták, a virágágyások átváltottak a késő őszi időjárást jól bíró növényzetre, legtöbb helyen az aszfaltréteg fel van újítva, szemetet, eldobott palackot mutatóban sem látni.

Kolozsvárról jövet egész úton vágni lehetett a ködöt, de amint Szovátához közelítettem, az időjárás naposra váltott.

Késő őszi napsütésben szürcsölgetem délelőtti kávémat a főutca egyik vendéglőjének teraszán. A látvány inkább egy ausztriai kisváros arculatára emlékeztet, mint a Romániában megszokott városokra, ahol rendetlenség, fejetlenség uralkodik, lepusztultak az utcák és a közterek.

Úgy tűnik, ez alól Szováta szerencsés kivétel. Az elmúlt évekbeli tapasztalataim alapján megkockáztatom, hogy a tízezres lélekszámú Maros megyei városka fürdőtelepe Erdély egyik legszebb üdülőhelye.

Meg is jegyzem a pincérnőnek, hogy honnan ennyi vendég, hiszen a Medve-tó szeptember eleje óta nem üzemel. A hölgy szerint a nyári szezon után a Medve-tó szerepét rég átvették a szállodák wellnessrészlegei, ahol annyit fürdőzhet az ember, amennyit akar, aki pedig sétálni szeret, arra a Só útja vár a Medve-tó körüli sétányokon. ,,A 26 étteremből alig zár be néhány télire. Nagy segítség ez, mert egész évben van munkánk” – magyarázza a pincér, aki ha nem is telt háznak szolgál fel, de vannak jócskán vendégei.

Benézek a polgármesteri hivatal által működtetett információs irodába. Ez az a ,,műfaj”, amivel országszerte teleszórták a településeket, ám a legtöbb helységben nem működnek. Mondom is a vendégfogadó fiatalasszonynak, milyen jó, hogy nyitva vannak, mire elmosolyodik: nem én vagyok az első, aki így nyit be hozzájuk.

„Az embereknek rossz tapasztalatuk van a turisztikai információs irodákkal kapcsolatban, amelyek sok településen csak addig fontosak, amíg a polgármesteri hivatal megnyeri a beindításukhoz szükséges pályázatot. Amikor a vendégek azt látják, hogy Szovátán, a Medve-tó szomszédságában ez mindennap működik, sokan benyitnak érdeklődni” – magyarázza Bereczki Daniela, aki született turisztikai szakemberként igazít el.

Pár perces beszélgetésünk alatt mindent elmond a szovátai szállodahálózatról, az éttermek felhozataláról, a kirándulási lehetőségekről. Sőt mobiltelefonos alkalmazást ajánl, ha közelebbről érdekel a város vagy a megye. Elmeséli, hogy sokan afelől érdeklődnek, hol lehet például a legjobb levest vagy csorbát enni, ilyenkor rendszerint visszakérdez, hány napot szeretnének az üdülővárosban tölteni, mert akkor több éttermet tud ajánlani ebédre és vacsorára egyaránt.

Egy bukaresti turisztikai kiállítás múlt heti tapasztalatait osztja meg velem, ahol számos Kárpátokon túli vendég megállt a szovátai fürdő standjánál, és lelkendeztek, hogy milyen remek kacsacombot ettek vörös káposztával, vagy marhapörköltet, illetve sok más közkedvelt erdélyi ételt.

Bereczki Daniela szerint a 2020-as koronavírusos esztendő fordulópont volt Szováta életében, és nem feltétlenül rossz értelemben. A korábban szép számban érkezett külföldi vendégeket felváltották a romániai turisták. A kötelező bezártságot leszámítva a Covid-járvány idején is folyamatosan üzemeltek: elkezdtek tömegesen érkezni a hazai vendégek, ami 2021-ben hangsúlyosabbá vált. Idén jelentek meg újra a külföldiek, de a vendégéjszakák számát tekintve továbbra is toronymagasan vezet a belföldi turizmus.

,,Nagy előnyünk, hogy a négycsillagos vendéglátást kínáló szállók mellett – ahol késő ősztől tavaszig sok a céges rendezvény, konferencia stb. – vannak háromcsillagos szállók, olcsóbb panziók és vendégszobák egyaránt. Az a közös bennük, hogy mindenhol magas a színvonal. Szováta olyan turisztikai célpont lett, amelyet az igényesebb és pénzesebb belföldi turisták keresik fel” – magyarázza a turisztikai szakember. Ezt az információs központ falain megtekinthető kitüntetések is bizonyítják, hiszen jó ideje a hazai turisztikai vásárokról és egyéb szakmai rendezvényekről számos díjat hoztak haza. Rákérdezek a fürdőtelep példás tisztaságára is, mire az irodavezető azt mondja, amilyen a polgármester, olyan a város. Ha a városvezető eldobott palackot lát az utcán, félrehúz a kocsijával, és a szemetet bedobja az első kukába. Ami azt jelenti, hogy az alkalmazottakon is számonkéri a város tisztaságát.

Szováta ismert turisztikai vállalkozója, a háromcsillagos Maros Szálló és a Káli étterem tulajdonosa, Káli Zoltán szerint a közös összefogás eredménye, hogy a fürdőtelep mindig rendezett és tiszta. A helyi vállalkozók érdekeltek abban, hogy mindig legyen turista a városban, így összeülnek, egyeztetnek, közös terveket, programokat dolgoznak ki. Az összefogást nagyon fontosnak tartja, mert Szovátát az elmúlt tíz esztendőben turisztikai szempontból ezzel sikerült csúcsra járatni.

Az idegenforgalmat mindenhol sújtó koronavírus-járvány ellenére a pandémiát viszonylag könnyen átvészelték, sőt az idei esztendő turistaáradata megközelíti a 2019-ben jegyzett rekordlátogatottságot.

A sikerek gyökerei a 2010-es évek elejére nyúlnak vissza, amikor a szezonális vendéglátásról átváltottak egész éves vendégfogadásra, tehát ősztől tavaszig nem húzták le a rolót. Ami főleg az elején nem ment könnyen, hiszen a szállók a téli hónapokban ráfizetéssel üzemeltek, túl kevés volt a vendég. Amíg a reklámnak köszönhetően a vendégek felfedezték, hogy egy korszerű wellnessrészleggel rendelkező szovátai szálloda télen is vonzó lehet, főleg, ha az erdőktől körülvett, tiszta levegőjű városkában csendes, tiszta sétányokon kocoghat az ember. Így alakult ki az évek során az a vendégszám, amely a nyári csúcsidényt követően a tavaszi, őszi és téli hónapokban is kifizetődővé teszi a vendéglátást. Káli szerint csak így számíthat a szálloda 35 tagú munkatársi gárdájára, amelynek télen-nyáron biztosított a fizetése.

A Káli cégcsoport számára a nagy ugrás jövő májusban következik be, amikor a tervek szerint átadják 104 szobás, 4 csillagos, a három székelyföldi megye első, élményfürdőjével ellátott superior szállójukat, ahol belső és külső csúszdáktól és más élményfürdői elemektől a gyógykezelésekig széles választékkal várják a vendégeket. Az uniós pályázattal épülő vendéglátói komplexum mintegy kilencven ember számára biztosít munkahelyet. A villák arculatába is beilleszkedő épület átadását Bereczki Daniela is nagyon fontos beruházásnak tartja, ami Szováta egyik ékkövének ígérkezik.

A történet azonban mégsem ilyen egyszerű. Amikor a Káli család elhatározta az új szálloda építését, nem lehetett sejteni, mekkora energetikai válság elé nézünk. A tervezőkkel igen alaposan szigetelt épületben egyeztek meg, amelynek fűtését hőszivattyús technológiával oldják meg. Az élményfürdővel is rendelkező szálló Székelyföldön azonban magas energiafogyasztó beruházásnak számít, hiszen itt nincs termálvíz. A fürdővíz melegítése a mai piaci energiaárak mellett nehezen kivitelezhető, ami jelentős fejtörést okoz a tulajdonosoknak.

A helyzethez alkalmazkodva új pályázat keretében zöldenergiából próbálják előteremteni az energiafogyasztás legalább egy részét, napkollektorokat szerelnek a tetőzetre.

És közben abban reménykednek, hogy tavaszra, jövő nyárra csökkenni fog a villamos energia nagyfogyasztók számára megfizethetetlenné vált ára. A vállalkozó szóvá teszi az energiaszolgáltatóval fennálló vitáit: a jelenleg a villamos energia ára kilowattóránként 1,80 lej, de a szolgáltató már 8 lejért sem hajlandó a téli áramellátásra, akkora áramhiány van az országban. A nagyfogyasztók egyelőre nem tudják, hogy mit hoz a jövő. Ha a nagy szállodák áram nélkül maradnak, vissza kell térni a tíz évvel ezelőtti „rendhez”, amikor tavaszig mindenki bezárta a vendéglátó helyiségek kapuit.

A szovátai polgármesteri hivatal szomszédságában európai uniós pénzekből folynak az építkezések, új amfiteátrum és kulturális központ készül. Fülöp László Zsolt polgármester nem rejti véka alá, hogy az „óvárost” és a fürdőtelepet egyformán kell fejleszteni, holott a beruházások zöme eddig a fürdőtelepre irányult.

Ami érthető, hiszen a helyi önkormányzat bevételeinek zöme az idegenforgalomból származik, és ez összességében jóval nagyobb, mint egy hasonló, tízezres lélekszámú városka éves költségvetése.

A polgármester rögtön hozzáteszi, hogy Szováta esetében a kiadások is sokkal nagyobbak, mert egy vendégváró település arculatát csak állandó beruházásokkal lehet szinten tartani.

Beszélgetésünk során kitérünk a nyomasztó energiaválságra is, amely Szováta nagy szállodáit is érinti, amennyiben az áramszolgáltató akkora összeget kér a villamos energiáért, amit a tulajdonos nem tud kifizetni. Fülöp László Zsolt kissé árnyaltabban látja a helyzetet.

Ami oda fog vezetni, hogy az áramszolgáltatóknál csökkenni fog az áram ára, mert egyszerűen nem tudnak többet kérni, mint amennyit a vállalkozói környezet elbír” – állapítja meg a polgármester a nagyberuházók panaszaival kapcsolatban.

Az RMDSZ színeiben 2016-tól polgármesterként tevékenykedő elöljáró szerint Szovátának sikerült olyan státust kivívnia a romániai fürdővárosok élmezőnyében, ami mögött rengeteg közös munka húzódik. Végigjárjuk a fürdőváros rendszerváltás utáni útkeresését, ami a többi romániai üdülőtelephez hasonlóan itt is megfeneklett. A kommunizmus idején államosított, illetve az újonnan épített szállodák és villák használati jogával rendelkező fürdővállalat éveken át egy banit nem ruházott be az épületekbe, az ingatlanok lepusztultak.

Szováta is a mai Herkulesfürdő vagy más romániai fürdőváros sorsára juthatott volna, ha a Danubius szállodalánc nem vásárolja meg a hetvenes években épített szocialista szállók egy részét.

Akkoriban nagy vita övezte a tranzakciót, hiszen a hoteleket működtető bérlők keményen ellenezték, de a polgármester szerint ez mentette meg a fürdőtelepet. A multinacionális szállodalánc pár év alatt a szovátai vendéglátás zászlóshajójává alakította itteni négycsillagos szállóját, ami elkezdte külföldről vonzani a vendégeket. A kétezres évek elején végrehajtott nagyívű beruházáshoz a város csak hitellel tudott felzárkózni, hogy az infrastruktúrafejlesztés lépést tarthasson a vendéglátóipar elvárásaival.

Azóta sok év eltelt, és több tízmillió euró értékű uniós pályázatok érkeztek a közművesítés korszerűsítésére, útépítésekre és parkosításra, amely megváltoztatta a fürdőtelep és az alatta elterülő városka életét. Manapság könnyebb helyzete van a polgármesternek, hiszen az egyszínű, RMDSZ-es helyi tanácsban sem román, sem magyar ellenzéke nincs. Fülöp László Zsolt szerint ez akkor sem volt másként, amikor még két szociáldemokrata tanácsosuk volt, mert együtt dolgoztak az RMDSZ-es csapattal. Mint ahogy az MPP-sekkel is leült, és azt javasolta, hogy vele beszéljék meg, ha fejlesztési javaslataik vannak, mert polgármesterként támogatja. Fülöp szerint a helyi önkormányzatokban másként már nem lehet boldogulni: ha az idő viszályokra megy el, az hátráltatja a település fejlődését.

A polgármester pótolhatatlan segítségnek tartja az európai uniós forrásokat. Ezek hiányában a szovátai turizmus meghalt volna. Romániai kormányforrásból egyetlen, kisebb összegű turisztikai beruházásra futotta eddig, az is Elena Udrea minisztersége idején. Azóta Bukarestben a turizmus csupán szóbeszéd tárgya, és konkrét kormányprogramok nem születtek a fejlesztésekre. A mostani kormány turisztikai tárcájától várják, hogy változzon a helyzet.

A szállók gyógyászati kínálatát a vendégnek ki kell fizetnie. Szemben Kovásznával vagy Tusnádfürdővel, ahol a vendéglátó egységek szezonon kívül olcsó gyógyturizmusból élnek” – érvel a polgármester. Aki szerint nincs ebben semmi meglepő, hiszen Szováta Budapesttől Bukarestig az elit nyaralóhelye volt már a Monarchia idején is. Bizonyosság rá a rengeteg villa, amelyek napjainkra korabeli szépségükben fogadják a vendégeket. A szállodák, panziók és házi vendégszobák nyári csúcsszezonban így is kevésnek bizonyulnak, de sokan ilyenkor őszutón is szívesen eljönnek a Görgényi-havasok lábaihoz, a Sóvidékre.