Az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete szervezésében a disznóvágás és a feldolgozás mikéntjét is elsajátíthatták az érdeklődők
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
Sokan részesítik előnyben a Székelyföldön is a házi húskészítményeket, ezért fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák az egyre inkább háttérbe szoruló mészáros mesterséget – mondta el a Krónikának Benedek Alpár, az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke, állattenyésztő mérnök. Az egyesület folytatja Vágólegények elnevezésű, a disznó-, marha-és juhvágásra vonatkozó képzését. Benedek Alpár arra is kitért, az emberek kezdik felismerni, hogy jó visszatérni a hagyományos módszerekhez, hiszen a kereskedelemben kapható élelmiszerek összetétele, milyensége sokszor megkérdőjelezhető.
2023. november 04., 08:582023. november 04., 08:58
A disznó-, marha- és juhvágás szakszerű mikéntjére, valamint a húsból előállított termékek elkészítésére is képezik az érdeklődőket az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete (UFG) által szervezett, 2021-ben indított program keretében.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
A nagy népszerűségnek örvendő, Vágólegények elnevezésű képzés – amelynek célja a mészárosszakma megismertetése – egy év kihagyás után folytatódik. Benedek Alpár, az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke, állattenyésztő mérnök a Krónika megkeresésére elmondta, a hétvégén tartják a képzést az érdeklődőknek a Hargita megyei Kápolnásfaluban, a Vágólegények újratöltve című program keretében a házi szalámi elkészítésének mikéntjét ismerhetik meg az érdeklődők. Amint az esemény felhívásában szerepel,
„Rendezvényünk célja megszólítani a környékbeli érdeklődő fiatalokat, akik fejleszteni szeretnék tudásukat, a résztvevők az oktatás végén gyakorlatba is ültethetik a tanultakat” – áll a felhívásban. Benedek Alpár állattenyésztő mérnök, aki Bukarestben végezte el a mezőgazdasági és állatorvosi egyetem állattenyésztés szakát, elmondta, a Vágólegények programsorozat keretében 2021-ben három rendezvényt szerveztek: külön-külön képzéseken mutatták be a résztvevőknek a sertés, a marha és a juh vágásnak fortélyait.
Elméleti képzést is tartanak a résztvevőknek a Vágólegények elnevezésű képzés keretében
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
„Az idei képzéssel átmegyünk egy kicsit a feldolgozás színterére, a szalámitöltésről szól a hétvégi program. Az érdeklődők száma stabil, hozzávetőleg 40-50 között mozog. A jelentkezők közt vannak kezdő fiatalok, de gyakorló mészárosok is, akik szeretnek jönni a rendezvényeinkre, mert még ők is újat tanulnak” – ecsetelte Benedek Alpár.
„Az nem mondható, hogy kihalófélben van, viszont egyre kevesebb a gyakorló mészáros, aki pedig űzi a szakmát, az az idősebb generációhoz tartozik. Tehát megszűnt az átmenet, a folytonosság, és ezen szeretnénk segíteni, hogy minél több fiatal sajátíthassa el a gyakorlatot” – mondta Benedek Alpár. Kifejtette, minden rendezvényük kétfordulós felépítésű volt, általában az első napon csak az elmélettel foglalkoznak: egy mészárosmester az elméleti tudnivalókat osztja meg az érdeklődőkkel. A második nap szokott lenni a gyakorlaté. Idén kicsit másként lesz, hiszen nem állatot vágnak, hanem a feldolgozásra összpontosítanak, így már első nap neki is fognak: feltöltik a szalámit, majd szombaton fejezik be a folyamatot a füstöléssel, meg a főzéssel.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
„Mészárosmesterünk Sepsikőröspatakról érkezik, 20 éve gyakorló, tapasztalt szakember, dolgozott profi vágóhidakon és feldolgozásban is, nagy a tudása. Minden rendezvényünknek ő volt a szakmai támogatója, és most is így lesz” – mondta a szervező. Benedek Alpártól azt is megkérdeztük, hogy mivel a disznóvágáshoz és húsfeldolgozáshoz kapcsolódó eljárások, módszerek vidékenként, sőt, olykor településenként és háztartásonként is változóak lehetnek, a képzésen mely településre jellemző eljárásokat tanítanak.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a mostani képzésen nyári szalámit készítenek: füstölt, főzött késztermék lesz, azért választották ezt, mert az a tapasztalat, hogy ha valamelyik gazdálkodó arra kényszerül nyáron, hogy levágja az állatot, akkor majd legyen képes feldolgozni. „Ha mondjuk megsérül az állat, kényszervágást kell végezni, és nyáron nehezebb kivitelezni a tartósítást és feldolgozást. Télen viszonylag egyszerűen lehet nyers termékeket, élelmiszereket készíteni belőle, viszont nyáron csak főzött termékeket lehet házilag előállítani. A képzésen azon van a hangsúly, hogy mindent úgy mutatunk be, hogy bárki meg tudja csinálni háztáji gazdaságban, különleges technológia híján is” – mondta Benedek Alpár.
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Az állattenyésztő mérnök kérdésünkre arról is beszélt, Székelyföldön az a tendencia, hogy általánosan csökken az állattartó gazdák száma, ez maga után vonja azt is, hogy évről évre valamennyivel kevesebb a disznóvágás, de azért vidéken még szinte minden háznál tartanak legalább egy disznót.
„Az emberek kezdik felismerni, hogy jó visszatérni a hagyományos módszerekhez, hiszen a kereskedelemben kapható élelmiszerek összetétele, milyensége sokszor megkérdőjelezhető.
Hozzátette, manapság az is gyakori a vidéken élők esetében, hogy bár nem tartanak állatot, van egy stabil gazdálkodó, akit ismernek, tőlük veszik meg a disznót, majd otthon vágják le és dolgozzák fel.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
A napokban elfogadott új törvény szabályozza a hazai sertéstartást. Az RMDSZ szakemberei által kidolgozott jogszabály bizonyos megkötésekkel továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy a háztáji gazdaságokban is lehessen disznót tartani.
A Máramaros megyei szórványvidék magyarlakta települései képviseltetik magukat a hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezendő koltói böllérversenyen szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálta az RMDSZ-t Nagyváradon Magyar Péter, aki szerint a szövetség a Fidesznek „kémkedik” az Európai Néppártban. A Tisza Párt elnöke ennek ellenére együttműködne az RMDSZ-szel.
Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye folyóira.
Nagyváradon zárta szombaton a békéért és a nemzeti összefogásért megtett, „egymillió lépéses” országjáró gyalogtúráját Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke reggel lépte át a határt, hogy több tucatnyi kísérőjével Várad felé vegye az irányt.
Villámcsapás ért két sétáló férfit péntek este a Krassó-Szörény megyei Sebesrom településen, egyikük meghalt.
Beomlott szombaton egy, a Zazar folyó felett átkelést biztosító híd oldalsó része a nagybányai terelőúton, a közúti forgalmat lezárták – közölte Doru Dăncuș polgármester.
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!