Fenntartható vadgazdálkodás helyett „civilek” diktálnak

Erőforrás helyett veszélyforrás. Az egyre inkább elszaporodó medvék számtalan gazdacsalád életét tették tönkre •  Fotó: Beliczay László

Erőforrás helyett veszélyforrás. Az egyre inkább elszaporodó medvék számtalan gazdacsalád életét tették tönkre

Fotó: Beliczay László

Románia közútjain tavaly mintegy hetven medvét ütöttek el járművek, a nagyvadak pedig több száz tehenet és birkát öltek meg. Szászrégen vagy Zetelaka környékén ma már egy erdei séta is életveszélyes lehet a medvetámadások miatt. Vadgazdálkodási szakemberekkel próbáltuk tisztázni a bukaresti szakminisztérium és a vadászszervezetek között elmélyülő vitákat.

Makkay József

2020. augusztus 15., 13:512020. augusztus 15., 13:51

2020. augusztus 15., 13:522020. augusztus 15., 13:52

Miközben Szászrégen egyik külső negyedében beszélgetünk Papp Zoltán mezőgazdasági mérnökkel és agrárvállalkozóval hatvan fejőtehenes állattelepén, kétszer is megcsörren a telefonja. Egy szomszédos falu polgármesteri hivatalából hívják, hogy az egyik portán medve garázdálkodik, rá kéne ijeszteni a lőfegyverrel. Vendéglátóm szokva van az ilyen hívásokhoz, mert ő vezeti a környék 14 ezer hektáros vadásztársulatát. Folyamatosan van munkájuk az egyre ellenőrizhetetlenebbé váló medveállomány kártételei miatt.

„Villanypásztorral kerítettük be a telephely mögötti 13 hektáros legelőt, több helyről is be van kamerázva az állatfarmunk.

Idézet
Gyakori vendég itt a medve, de ha a közelükben durrantok, elmenekülnek. A nagyvadat lelőni nem szabad, mert az bűnvádi eljárással, meghurcolással és hatalmas büntetésekkel jár, így magatehetetlenségünkben úgy védekezünk, ahogy tudunk”

– magyarázza a vadászegyesület elnöke. A környéken már mindenhol öltek meg tehenet és juhot a kóbor medvék. Az állattartók többsége, aki nem vadász, hatalmas kutyafalkákkal védekezik. Közben a kutyák elpusztítják a nyulat és az őzgidákat. A vadásztársaságok és a gazdák egyaránt a kárral maradnak.

Vendéglátóm elmeséli, milyen kálváriába került, amíg a legveszélyesebb medvére sikerült kilövési engedélyt szereznie Bukarestből. A vad megsebesítette az egyik állattartót, akinek sikerült a kocsijába menekülnie, de a feldühödött medve szinte felborította a terepjárót. Nagy szerencsével úszta meg a támadást, és elmenekült a helyszínről. A medve kilövéséhez Marosvásárhely tucatnyi hivatala kellett hogy embert küldjön a csendőrségtől, tűzoltóságtól, katasztrófavédelemtől és más igazgatóságoktól, hogy mindenki aláírja a kilövési jegyzőkönyvet.

„Ami vadgazdálkodás ügyében Romániában történik, az felháborító. A minisztérium nem tekint partnerének bennünket, nem tudunk velük együtt dolgozni. Az emberek már nemcsak az erdőbe félnek kijárni, hanem a mezőre is, mert ha medvével találkoznak, az könnyen végzetes lehet.

Idézet
Amikor Ludovic Orban miniszterelnök idén Marosvásárhelyen járt, egy közösségi fórumon szóvá tettem, hogy döntse el: a nagyvadak vagy a gazdák fontosak a román kormány számára”

– magyarázza a szakember. Papp Zoltán a romániai vadkártérítési rendszert is abszurdnak tartja, mert az egyre nagyobb károkat az állam csak részben és hatalmas késéssel téríti meg. A gazda egész évben ingyen dolgozik, ha a vadak tönkreteszik a termését, vagy megölik a tehenét és a juhát.

Össztűz a minisztériumra

Benke József vadgazdálkodási mérnököt, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnökét a szabad vadgazdálkodásért folytatott harc úttörőjeként ismerik Romániában. Az általa vezetett vadásztársaság tavaly beperelte a környezetvédelmi minisztériumot, mert a bukaresti hivatal megtagadta a hét legveszélyesebbnek ítélt medve kilövési engedélyét, és mindössze három nagyvad levadászásába egyezett bele. A pert első fokon elveszítették, jelenleg a legfelsőbb bíróságon vár sorára fellebbezésük. Benke József országos kampányba kezdett a tarthatatlan állapotok miatt, hiszen

a medvepopulációk vadgazdálkodását a szakminisztérium kivette a vadásztársaságok kezéből, az egyre nagyobb károkért pedig továbbra sem fizet, csak ígérget.

Úgy tűnt, hogy a vadgazdálkodási törvény idén januári kedvező módosításával jó irányba fordulnak a dolgok, de ez egyelőre hiú ábrándnak bizonyult. Hét hónappal a parlamenti szavazás és az államfői aláírás után a törvénynek még mindig nincs alkalmazási módszertana, a szakminisztérium csűri-csavarja az elfogadását. Mivel a törvény kimondja, hogy a környezetvédelmi minisztériumnak minden év májusáig ki kell bocsátania a vadállomány prevenciós kilövési kvótáit, ennek elmulasztása miatt három – Hargita, Kovászna és Vrancea megyei – vadásztársulat bűnvádi eljárást indított a szakminisztérium ellen. A beadványt újabb ötven aláírással kiegészítették az ország több területén működő más vadásztársaságok.

Fegyverben. A vadásztársaságok megpróbálják felvenni a harcot a törvényre fittyet hányó szakminisztériummal (képünk illusztráció) •  Fotó: Beliczay László Galéria

Fegyverben. A vadásztársaságok megpróbálják felvenni a harcot a törvényre fittyet hányó szakminisztériummal (képünk illusztráció)

Fotó: Beliczay László

„Csak úgy tudunk előrelépni, ha a romániai vadásztársaságok közös frontot alakítanak ki a környezetvédelmi minisztérium rendkívül káros vezetési módszereivel szemben.

Idézet
Nincs más megoldás, mint hogy ellepjük őket bűnvádi feljelentésekkel és perekkel, mert folyamatosan megszegik a törvényeket. Nincsenek tekintettel az egyre nagyobb veszteségeket elkönyvelő vadásztársaságokra, a vadkárok miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdákra sem”

– magyarázza a zetelaki szakember.

Benke József adatokkal igazolja a tűrhetetlen székelyföldi állapotokat. Csak az 54 ezer hektáros zetelaki vadászterületen mintegy 300 medvét tartanak számon, miközben az erdőség legfentebb 100 nagyvad számára nyújt megfelelő természetes élőhelyet, azaz több éven át folyamatosan ritkítani kellene a vadállományt, hogy helyreálljon a természetes egyensúly. Abban reménykednek, hogy a gazdák és a vadásztársaságok közös nyomására, az új törvény alkalmazása révén idővel vissza lehet térni a normális, szakemberek által felügyelt vadgazdálkodáshoz.

Azt szeretnék elérni, hogy ne a „méregzöld” környezetvédő szervezetek diktáljanak a minisztériumnak.

Benke úgy látja, hogy Dacian Cioloș 2015 novemberétől kezdődő bő egyéves miniszterelnöksége alatt tette tönkre a vadgazdálkodást, ami azóta is hatalmas károkat okoz az országnak. Szakemberek helyett a szakmához nem értő civil szervezeteket „édesgetett” anyagi támogatásokkal a szakminisztérium holdudvarába, az új szemlélet pedig csődbe vitte az addig sikeres romániai vadgazdálkodást.

Benke szerint Ludovic Orban kormányának környezetvédelmi minisztere az utóbbi évek legkártékonyabb tárcavezetője. Számlájára írja, hogy hiába van érvényes törvény a vadkárok megtérítésére, az elmúlt egy évben senkinek nem fizettek kártérítést, csupán ígéretek vannak egy elkülönített összegre. „El lehet képzelni, hogy mit jelent egy hegyvidéki gazdának a hatalmas kár, amit mondjuk tavaly nyáron okozott a medve, amikor megölte a teheneit vagy juhait, és a szegény emberek azóta is eredménytelenül kilincselnek a hivatalokban.

Idézet
Lehet, hogy idén a választási kampánnyal szerencséjük lesz, mert a politikusoknak érdekük, hogy jó színben tűnjenek fel, így talán kifizetik a megítélt összegeket”

– fogalmaz Benke József.

Villanypásztoros ábrándok

A vadgazdálkodási szakember abszurdnak tartja a miniszter legújabb ötletét, hogy villanypásztorral kerítsék körbe az ország összes erdejét, ahol medvék élnek. Benke szerint ez egyrészt műszakilag kivitelezhetetlen, másrészt nem oldja meg a medvepopulációk túlszaporodását. Példaként Tusnádfürdőt említi, ahol a legtöbb portát a gazdák villanypásztorral kénytelenek őrizni, ha nem akarnak felébredni reggel az előszobában a medvével. A lakott területről kiszoruló hatalmas állomány egyedei az erdőben verekednek, illetve áttelepednek Bálványosra, ahol egyre nagyobb károkat okoznak.

A villanypásztor jó esetben megvédhet egy települést, de a túlszaporodott állomány máshol keres élelmet, és máshol támad állatra és emberre egyaránt. Ezzel a hangadó környezetvédők nincsenek tisztában, miközben folyamatosan a helyi közösségekre hárítják a bajt, hogy az emberek hibásak a medvetámadásokért.

„A hegyvidéki vadásztársulatok bevételeinek mintegy fele mindig is a medvetrófeák értékesítéséből származott. Ezt jó áron el lehet adni hazai és külföldi vadászoknak, van rá érdeklődés. Minden vadásztársaság tudja, hogy nagyjából mekkora a vadállománya, amit etet, gondoz és őriz az orvvadászoktól. Ha az állam közbeszól, és megrövidíti a vadásztársaságokat, akkor minden felborul, és elszabadul a káosz. Ma ennek vagyunk tanúi az ellenőrizetlen medvepopulációk garázdálkodása miatt” – szögezi le a zetelaki vadgazdálkodási szakember.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)
2025. július 09., szerda

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat
2025. július 09., szerda

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász

Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász