Fenntartásokkal fogadott törvényes műemléktoldás: műépítészek szerint felesleges aggódni a marosvásárhelyi épületbővítés miatt

Szucher Ervin 2020. február 14., 09:11 utolsó módosítás: 2020. február 14., 09:21

Megosztja a közvéleményt a marosvásárhelyi igazságügyi palota, valamint az egykori királyi tábla épületeinek renoválása és bővítése. Míg a tervezők arra törekedtek, hogy az új szárnyak hozzátoldásával egyik műemlék sem sérüljön, a vásárhelyi lakók egy része nem tartja szerencsés megoldásnak a több száz éves ingatlanok kiegészítését.

Fokozzák a helyhiányt a toldások: a szűk közös udvar még jobban összezsugorodott Fotó: Haáz Vince

Az akut helyhiány a magyarázata annak a jelentős beruházásnak, amelyet az igazságügyi tárca végez a marosvásárhelyi bíróságnak, törvényszéknek, táblabíróságnak és ügyészségnek otthont adó két műemlék épületen. Az 1700-as, illetve 1800-as évek végén épült Bolyai téri impozáns ingatlanokhoz, az igazságügyi palotához, valamint az egykori királyi tábla épületéhez egy-egy újabb részt toldanak hozzá – a tervezők szerint a korhű építkezési stílus megőrzésével. Az utóbbi hónapokban mégis egyre több, városa építészeti öröksége iránt elkötelezett marosvásárhelyi fejezte ki aggodalmát a két épület „megtoldásával” kapcsolatosan.

Stílusegységet ígérnek a tervezők

Keresztes Géza műépítész szerint nincs mitől tartani, mindkét épületet a lehető legszakszerűbben bővítik. Mint érvelt,

Bukarestben öt minisztérium hagyta jóvá a beruházást, és a műemlékvédelem is áldását adta a tervre.

„Eleve az volt a kikötés, hogy a régi épületek stílusához kell igazítani az újak homlokzatát. Ebből nem lehetett, és nem is akartunk engedni” – szögezte le lapunknak Keresztes. Ugyanakkor hozzátette, hogy a megrendelő részéről – a törvényszéken történt elnökcsere után – voltak némi tervmódosítási próbálkozások, azonban a szakemberek nem voltak hajlandók kompromisszumos megoldásokhoz folyamodni. Ebbe valószínűleg a finanszírozó Országos Befektetési Társaság (CNI) sem egyezett volna bele.

Az igazságügyi minisztérium műemlékek iránti érdektelensége már korábban is megmutatkozott. A több mint kétszáz éves Kendeffy-palota felújítási tervét végző Guttmann Szabolcs a Krónikának elmondta, hogy mivel a szaktárca nem irányozott elő egyetlen fillért sem a falak kép- és kőkutatására, az általa vezetett csapat önkéntes alapon végezte el azt.

A minisztériumnak és a CNI-nek sokkal egyszerűbb volt kihagynia az előtanulmányok finanszírozását, holott két rend díszítőfestésre is bukkantunk. Annyit tudtunk elérni, hogy konzerválás végett, az újravakolás helyett meszelést ajánlottunk, ugyanakkor javasoltuk az igazságügyi tárca illetékeseinek, hogy amennyiben majd jobb idők köszöntenek be, vegye fontolóra az épületbelső restaurálásának lehetőségét”

– fejtette ki a kolozsvári műépítész.

A város építészeti kincsei

Mindkét bővítésre szoruló ingatlan a város építészeti kincsei közé tartozik. A törvényszéknek otthont adó Bolyai téri valamikori főúri palota a 18. század vége felé épült. A Teleki Tékával szemben álló impozáns épületet Kendeffy Elek és Bethlen Krisztina fia, Kendeffy Ádám 1826-ig birtokolta, majd elcserélte a királyi tábla két főtéri épületével. A palotát ekkor Sófalvi József tervei alapján, Schaffner Ignác kőművespallér, Thomas Rupert ácspallér és mások közreműködésével tették alkalmassá az új funkció ellátására. „Ezt követően 1849-ig, a Habsburg-tartományként különálló Erdélyi Nagyfejedelemség korszakának végéig itt székelt az erdélyi Királyi Ítélőtábla, de a későbbiekben is, gyakorlatilag napjainkig, folyamatosan joghatósági szervek használják az épületet. A telekhez eredetileg melléképületek és a jelenlegi Retyezát utcáig terjedő nagyméretű kert tartozott – a későbbiekben ezen a területen épült fel a bíróság dualizmus kori épülete, illetve a börtön” – írja Orbán János művészettörténész az 1789-re datált épületről.

A szomszédos, Bíróság utcai, eklektikus stílusú épületet bő évszázaddal későbben, 1895–97 között emelték. A téglalap alaprajzú épület szimmetrikus szerkesztésű utcai homlokzatának földszintje rusztikázott, míg emeleti részei, főleg az ablakok környéke, gazdag vakolatdíszítéssel ékesített. Az épület két belső udvart is magában foglal, ide nyílnak a minden szinten körbefutó körfolyosók.

A két épület közelségét a toldások még inkább fokozzák: az amúgy is szűk közös udvar teljesen összezsugorodott. Az igazságügyi minisztérium azzal sem számolt, hogy az épületek bővítésével a parkolási gondok is növekedni fognak.

A Bolyai téren és a közeli kis utcákban reggel 8 óra után szinte lehetetlen helyet találni. Bár a környék belvárosnak számít, a tömegközlekedési eszközök elkerülik.

De mi lesz a falfestménnyel
meg a címerrel?

Nemcsak az új szárnyak arculata, a régi épületek renoválása is több kérdést felvet. Magyar szemszögből a legfontosabb az épületbelsőkben lévő díszítéseket illeti. Amint Guttmann Szabolcs elmondta, a Kendeffy-ház freskóinak „újravarázsolásáról” egyelőre szó sem lehet.

Komoly kihívást jelent a másik épület falfestményeinek felújítása; ezek a képek egyszer már zavarónak bizonyultak, ezért a száz évvel ezelőtt berendezkedett román hatalom az eltüntetésükről döntött.

Mintegy hetvenöt esztendőn keresztül, az 1920-as impériumváltástól az 1995-ben végzett általános felújításig a négy festményt vakolat, rejtette. Ezek a magyar jog fejlődése szempontjából négy kiemelkedő férfiút ábrázolnak: II. András királyt, az Aranybulla kiadóját, Mátyás királyt, az igazságost, Werbőczy Istvánt, a Tripartitum szerzőjét, és Deák Ferencet, „a haza bölcsét”. Szintén a múlt eltüntetése volt azok célja is, akik a Kendeffy-palota belsejében lévő 1789-es emléktábláról levésték a kígyós bethleni Bethlen címert. Ennek kijavítása – a már említett érdektelenség miatt – teljesen bizonytalan.

Átalakított szállodák

A munkálatok befejezéséig a városi bíróság, valamint a megyei törvényszék polgári és közigazgatási részlege ideiglenesen a Marosvásárhely koronkai kijáratánál lévő Hotel Businessbe költözött. A bíróságok bűnügyi részlege a Dózsa György utcai Ciao Szállodában kapott helyet. Mindkét épület a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Vlas család tulajdonát képezi. „Az adminisztrációs munka lebonyolítására a törvényszék tizenöt irodát, míg a bíróság nyolcat foglal el. A törvényszéknek ezenkívül három tárgyalóterme és egy tanácsterme van. A bíróságnak ugyancsak három tárgyalóterme van, amelyek befogadóképessége és felszereltsége megfelel a követelményeknek” – állítja Veronica Szasz, a törvényszék elnöke. Az igazságügyi szervek négyzetméterenkénti 8 eurós házbért fizetnek a turisztikai egység tulajdonosának. Az összeg havi több tízezer euróra rúg.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat