– fogalmazott lapunknak László Attila. Az egyházi elöljáró szerint egyelőre vasárnaponként lehet majd belépni az istenházába, hétköznap tovább zajlik a munka, de remélik, rövidesen sikerül átadni a belső teret, és csak a torony külső-belső munkálatai maradnak.

Hosszabbítást kértek és kaptak

A főesperes a hátralévő munkálatokról elmondta: ha elkészül az északi mellékhajó – ahol a 700 éves oltárt megtalálták –, illetve a Sleynig (Schleunig)-kápolna, akkor belül befejezett a munka nagyja. Később, ha lekerül a toronyról az állványzat, lesznek még javítások, ugyanis ez rá van terhelve a tetőszerkezetre, és helyenként óhatatlanul befolyik a víz, foltok jelentek meg.

– magyarázta a főesperes. Hozzátette, a munkálatokra hosszabbítást kértek a finanszírozótól, amit jóvá is hagytak az illetékesek, de egyelőre azonban nem tudnak konkrét időpontot mondani, hiszen nem tudni, hogy az időjárás mikor teszi lehetővé a külső munkálatok folytatását.

– magyarázta László Attila. Emlékeztetett, hogy az európai uniós pályázat 5 millió eurós határt szabott meg a restaurálásra, az összeget nem lehetett túllépni, ezért rengeteg kisebb munkálatot kivettek a projektből.

„Úgy fogtak neki, hogy nem lehetett tudni, hogyan lesz ennek vége. Aztán 2019-ben hála Istennek megváltozott a törvény, hozzá lehet még tenni, így

– mutatott rá a főesperes. Az alternatív finanszírozási módokra vonatkozó kérdésünkre elmondta: korábban a magyar kormánytól kaptak jelentős támogatást a munkálatokra, és nemrég a román kormánytól is kaptak egy pénzösszeget, mely az orgona felújítási munkálatainak felét fedezi.

Jelentős összeget igényel a javítása, mert le is süllyedt, tisztítani kell, helyenként kiegészíteni, ehhez pedig teljesen szét kell szedni. Ugyanis legószerűen van összerakva, nem lehet, hogy csak egy darabhoz nyúlok hozzá és azt megjavítom” – magyarázta László Attila.

Márton Áron püspök régi-új oltára

A munkálatok során talált fontosabb leletekről a főesperes elmondta: déli mellékhajó falképeinek a restaurálásával már elkészültek, hátra van a déli falon és a Sleynig-kápolnában talált freskók helyreállítása.

– mesélte a főesperes, aki szerint itt régészeti feltárás is zajlott, a szakemberek leástak az eredeti járószintig. A Sleynig-kápolnában megtalálták és feltárták a középkori lábazatokat, 70–80 centiméterrel lentebb került a templom szintje, a régi kövekből kialakították az eredeti járószintet a szakemberek. László Attila elmondta:

A templomnak új szentély is lesz: Márton Áron püspök 80 évvel ezelőtt a szociális testvérek anyaházának a kápolnájában felszentelt egy márványoltárt, amit aztán a kommunisták szétvertek és 60 éven keresztül egy kőtömbként állt a templom hátuljában – ebből készült el a templom új oltára és ambója (felolvasóállványa), a Szentírás felolvasásának helye a Szent Mihály-templom új liturgikus terében, mesélte a főesperes.

„Hála Istennek elég nagy a Szent Mihály-templom, adja a Jóisten, hogy megtöltsük!” – fogalmazott a főesperes. A plébánia által közölt menetrend szerint Szenteste 22 órától fénygyújtás, pásztorjáték és éjféli szentmise lesz a Szent Mihály-templomban, majd az ünnepi délelőtti szentmisék is itt zajlanak 8, illetve 11 órától.

Kolozsvár és egyben Erdély egyik legjelentősebb műemlék templomának restaurálási munkálatai több éve zajlanak, az istenházát 2019-ben, a Szent Mihály-búcsút követően bezárták. A Regionális Operatív Program (POR) keretében megvalósuló beruházás támogatási szerződését 2017-ben írta alá az azóta elhunyt Kovács Sándor plébános-esperes az északnyugati regionális fejlesztési ügynökséggel. Eszerint

A szerződés értelmében a kivitelező szegedi Kész Zrt.-nek négy év alatt kell elkészülnie a nagy volumenű munkával, de a plébánia képviselői azt a célt tűzték ki, hogy már idén decemberben használható legyen.