Felüljáró Gyorok bejáratánál: felújításra szorulnak a sínek és a felsővezetékek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Partnerséget köt az Arad megyei és az aradi önkormányzat annak érdekében, hogy közösen pályázzák meg a megyeszékhelyt Arad-Hegyaljával összekötő, több mint 30 kilométeres villamossínpálya felújítási munkálatainak költségeit. A nagyszabású felújítással a tömegközlekedést szeretnék kényelmesebbé, biztonságosabbá és a gépjárműhasználattal szemben vonzóbbá tenni. Ez környezetvédelmi szempontból is előnyös lenne, de idegenforgalmi célja is van a beruházásnak: szeretnék rendszeresíteni az egykori hegyaljai villamosvasút, a „zöld nyíl” nosztalgiajáratait.
2025. március 03., 18:542025. március 03., 18:54
Arad-Hegyalján található a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörös bortermelő vidéke: Ménes „zászlóshajóját”, a kadarkát a feljegyzések szerint Mátyás király udvarába is szállították, de ugyancsak híres a feketeleánykája, a fehér borok közül pedig a csak itt előállított magyarádi mustos fehér egyenesen különlegességnek számít. Az egykor 4000 hektáros szőlő- és bortermelő vidék – amely a felújításra szoruló villamossal is megközelíthető – az alföld és a dombság találkozásánál fekszik, a borászok szerint ez adja a sajátos mikroklímát, amitől híresen jó minőségű borok születnek a vidéken.
A kommunista időkben az állami borgazdaság művelte a területet, a rendszerváltást követő privatizáció során sokan visszaigényelték a szőlőket, de hamar rájöttek, hogy nem rendelkeznek sem kellő berendezéssel, sem szaktudással a borkészítéshez, így aztán hektárszámra kerültek parlagra a szőlődombok. A 2010-es évek óta reneszánszát éli a borászat, néhány helyi és külföldi nagygazdaság mellett sokan kisüzemi és háztáji szinten palackozzák a hegy levét, jelenleg mintegy 2400-2500 hektáron terem szőlő a vidéken.
Az 1970-es évektől kezdődött fokozatos felszámolása: előbb lebontották az aradi indóházat, később megszüntették a Gyoroktól Máriaradna, illetve Pankota felé elágazó szárnyvonalakat, 1984-ben pedig az aradi tömegközlekedési vállalathoz (CTP) került a kisvasút, amelynek karbantartására keveset fordítottak. A villamosközlekedés kiterjesztésével, a gépkocsik elterjedésével mind jobban leépült, mígnem 1991 októberében végleg felszámolták.
Gyorok központjában fordul vissza a villamos. A felsővezetékek villanyoszlopai a hegyaljai vasút idejéből maradtak meg, akkor műszaki újdonságnak számított a vasbeton oszlopok használata
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nyomvonalát a városi villamosközlekedésbe integrálták, jelenleg közel 30 kilométeren át zötykölődik a villamos Aradtól Öthalom, Mondorlak, Maroscsicsér és Szabadhely érintésével Gyorokig, illetve vissza.
A sínpár elavult, a megállóhelyek felújításra szorulnak, a felsővezetékek rászolgáltak a cserére. Mindezek érdekében az Arad megyei és az aradi önkormányzat partnerséget köt, hogy közösen dolgozzák ki a nagyszabású rehabilitáció műszaki tervét, és együtt nyújtsanak be pályázatot európai uniós vissza nem térítendő támogatásra – jelentette be a minap Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke.
Ezt egészíti ki az a beruházás, amiről már korábban beszámoltunk, és ami a Szabadhely és Gyorok közötti műút kiszélesítéséről és kerékpárút építéséről szól.
A mind nagyobb számban érkező turisták igényeinek jobb kiszolgálása érdekében az Arad megyei önkormányzat kiszélesíti az utat Szabadhely és Gyorok között és kerékpárúton is elérhetővé teszi a hegyaljai települést.
Jelenleg a villamosközlekedés lassú az elavult infrastruktúra miatt, ugyanilyen okokból költséges a karbantartása, mindezek miatt pedig az Arad vonzáskörzetében élők az elővárosi tömegközlekedés helyett a gépkocsikat választják, ami környezetszennyezést és nagy közlekedési dugókat okoz – indokolta Sergiu Bîlcea a felújítás szükségességét a megyei tanács által kiadott közleményben.
A munkálatok jó esetben az év második felében kezdődhetnek el, és előreláthatólag három évig fognak tartani, ez idő alatt az utasokat villamospótló autóbuszok szállítják majd.
A gyoroki depóban őriznek néhány motor- és pótkocsit a „zöld nyíl” egy felújított nosztalgiaszerelvényével együtt. 2017-ben a megyei önkormányzat kezdeményezésére tavasztól őszig hétvégenként közlekedett Arad és Gyorok között a felújított villamosvonat, ezzel próbálták fellendíteni a helyi turizmust, egyben a Hegyalja szőlő- és borvidékét.
Az ötletgazda Gyorok polgármestere, Corneliu Popi Morodan volt, aki ki akarta aknázni borvidékben és a bányatavakban rejlő idegenforgalmi vonzerőt, a természeti adottságokat és az ipartörténeti emlékeket. Partnernek sikerült megnyernie a megyei tanács, a megyei múzeum, a megyei kulturális központ és az aradi tömegközlekedési vállalat vezetőségét (utóbbi intézménynél egyébként már csak két villamosvezetőt találtak, akik tudták vezetni a muzeális értékű vonatot).
A turistajárat vasárnaponként indult Mikelakáról, a megyeszékhely keleti külvárosából, és mintegy másfél óra alatt tette meg Gyorokig a 25 kilométeres utat. A végállomáson szórakoztató műsorral várták az utasokat, akik a menettérti jegy ellenében a bormúzeumot és a villamosmúzeumot is meglátogathatták. Három éven át közlekedett a turistajárat igény szerint, de a koronavírus-járvány idején felfüggesztették a közlekedést, azóta pedig az infrastruktúra rossz állapota miatt nem indították újra a nosztalgiajáratot
Andó András, az Arad megyei tanács kommunikációs osztályának igazgatója a Krónikának elmondta: ha befejeződik az elővárosi tömegközlekedést érintő nagyberuházás, az önkormányzat szándékában áll, hogy ismét rendszeresítse a nosztalgiajáratot Arad-Hegyaljára.
1906. november 10-én tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, amely összekötötte Aradot a szőlő- és bortermelő vidékével, Hegyaljával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!