Felüljáró Gyorok bejáratánál: felújításra szorulnak a sínek és a felsővezetékek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Partnerséget köt az Arad megyei és az aradi önkormányzat annak érdekében, hogy közösen pályázzák meg a megyeszékhelyt Arad-Hegyaljával összekötő, több mint 30 kilométeres villamossínpálya felújítási munkálatainak költségeit. A nagyszabású felújítással a tömegközlekedést szeretnék kényelmesebbé, biztonságosabbá és a gépjárműhasználattal szemben vonzóbbá tenni. Ez környezetvédelmi szempontból is előnyös lenne, de idegenforgalmi célja is van a beruházásnak: szeretnék rendszeresíteni az egykori hegyaljai villamosvasút, a „zöld nyíl” nosztalgiajáratait.
2025. március 03., 18:542025. március 03., 18:54
Arad-Hegyalján található a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörös bortermelő vidéke: Ménes „zászlóshajóját”, a kadarkát a feljegyzések szerint Mátyás király udvarába is szállították, de ugyancsak híres a feketeleánykája, a fehér borok közül pedig a csak itt előállított magyarádi mustos fehér egyenesen különlegességnek számít. Az egykor 4000 hektáros szőlő- és bortermelő vidék – amely a felújításra szoruló villamossal is megközelíthető – az alföld és a dombság találkozásánál fekszik, a borászok szerint ez adja a sajátos mikroklímát, amitől híresen jó minőségű borok születnek a vidéken.
A kommunista időkben az állami borgazdaság művelte a területet, a rendszerváltást követő privatizáció során sokan visszaigényelték a szőlőket, de hamar rájöttek, hogy nem rendelkeznek sem kellő berendezéssel, sem szaktudással a borkészítéshez, így aztán hektárszámra kerültek parlagra a szőlődombok. A 2010-es évek óta reneszánszát éli a borászat, néhány helyi és külföldi nagygazdaság mellett sokan kisüzemi és háztáji szinten palackozzák a hegy levét, jelenleg mintegy 2400-2500 hektáron terem szőlő a vidéken.
Az 1970-es évektől kezdődött fokozatos felszámolása: előbb lebontották az aradi indóházat, később megszüntették a Gyoroktól Máriaradna, illetve Pankota felé elágazó szárnyvonalakat, 1984-ben pedig az aradi tömegközlekedési vállalathoz (CTP) került a kisvasút, amelynek karbantartására keveset fordítottak. A villamosközlekedés kiterjesztésével, a gépkocsik elterjedésével mind jobban leépült, mígnem 1991 októberében végleg felszámolták.
Gyorok központjában fordul vissza a villamos. A felsővezetékek villanyoszlopai a hegyaljai vasút idejéből maradtak meg, akkor műszaki újdonságnak számított a vasbeton oszlopok használata
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nyomvonalát a városi villamosközlekedésbe integrálták, jelenleg közel 30 kilométeren át zötykölődik a villamos Aradtól Öthalom, Mondorlak, Maroscsicsér és Szabadhely érintésével Gyorokig, illetve vissza.
A sínpár elavult, a megállóhelyek felújításra szorulnak, a felsővezetékek rászolgáltak a cserére. Mindezek érdekében az Arad megyei és az aradi önkormányzat partnerséget köt, hogy közösen dolgozzák ki a nagyszabású rehabilitáció műszaki tervét, és együtt nyújtsanak be pályázatot európai uniós vissza nem térítendő támogatásra – jelentette be a minap Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke.
Ezt egészíti ki az a beruházás, amiről már korábban beszámoltunk, és ami a Szabadhely és Gyorok közötti műút kiszélesítéséről és kerékpárút építéséről szól.
A mind nagyobb számban érkező turisták igényeinek jobb kiszolgálása érdekében az Arad megyei önkormányzat kiszélesíti az utat Szabadhely és Gyorok között és kerékpárúton is elérhetővé teszi a hegyaljai települést.
Jelenleg a villamosközlekedés lassú az elavult infrastruktúra miatt, ugyanilyen okokból költséges a karbantartása, mindezek miatt pedig az Arad vonzáskörzetében élők az elővárosi tömegközlekedés helyett a gépkocsikat választják, ami környezetszennyezést és nagy közlekedési dugókat okoz – indokolta Sergiu Bîlcea a felújítás szükségességét a megyei tanács által kiadott közleményben.
A munkálatok jó esetben az év második felében kezdődhetnek el, és előreláthatólag három évig fognak tartani, ez idő alatt az utasokat villamospótló autóbuszok szállítják majd.
A gyoroki depóban őriznek néhány motor- és pótkocsit a „zöld nyíl” egy felújított nosztalgiaszerelvényével együtt. 2017-ben a megyei önkormányzat kezdeményezésére tavasztól őszig hétvégenként közlekedett Arad és Gyorok között a felújított villamosvonat, ezzel próbálták fellendíteni a helyi turizmust, egyben a Hegyalja szőlő- és borvidékét.
Az ötletgazda Gyorok polgármestere, Corneliu Popi Morodan volt, aki ki akarta aknázni borvidékben és a bányatavakban rejlő idegenforgalmi vonzerőt, a természeti adottságokat és az ipartörténeti emlékeket. Partnernek sikerült megnyernie a megyei tanács, a megyei múzeum, a megyei kulturális központ és az aradi tömegközlekedési vállalat vezetőségét (utóbbi intézménynél egyébként már csak két villamosvezetőt találtak, akik tudták vezetni a muzeális értékű vonatot).
A turistajárat vasárnaponként indult Mikelakáról, a megyeszékhely keleti külvárosából, és mintegy másfél óra alatt tette meg Gyorokig a 25 kilométeres utat. A végállomáson szórakoztató műsorral várták az utasokat, akik a menettérti jegy ellenében a bormúzeumot és a villamosmúzeumot is meglátogathatták. Három éven át közlekedett a turistajárat igény szerint, de a koronavírus-járvány idején felfüggesztették a közlekedést, azóta pedig az infrastruktúra rossz állapota miatt nem indították újra a nosztalgiajáratot
Andó András, az Arad megyei tanács kommunikációs osztályának igazgatója a Krónikának elmondta: ha befejeződik az elővárosi tömegközlekedést érintő nagyberuházás, az önkormányzat szándékában áll, hogy ismét rendszeresítse a nosztalgiajáratot Arad-Hegyaljára.
1906. november 10-én tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, amely összekötötte Aradot a szőlő- és bortermelő vidékével, Hegyaljával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.
Több mint 60 tűzoltó dolgozik a szászrégeni raktárépületnél kiütött tűz eloltásán.
Egy vízzel teli régi csatornába esett és meghalt két gyermek kedd délután a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!