A „Zöld Nyíl” bája: ha kellett, az utasok tolták, mégis nagy népszerűségnek örvendett a hegyaljai vicinális

A felújított nosztalgiavonat a gyoroki depó udvarán •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A felújított nosztalgiavonat a gyoroki depó udvarán

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

November 10. az Arad-hegyaljai helyi érdekű motorosvasút elindulásának 118. évfordulója: 1906-ban ezen a napon tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, majd november 30-án az utazóközönség is felszállhatott az Aradot a Hegyaljával összekötő HÉV-re. Az 1913-ban – Magyarországon elsőként – villamosított keskeny nyomtávú vonat ma már csak az emlékekben él: egy felújított nosztalgiaszerelvényt, pár darab motorkocsit és vagont, néhány villanyoszlopot, elhagyott megállóhelyet találunk még az ipartörténeti jelentőségű vasútból.

Pataky Lehel Zsolt

2024. november 10., 08:492024. november 10., 08:49

„Zöld nyílnak” nevezték az utasok a maximum 45 kilométeres óránkénti sebességet elérő vonatot, amely Arad és a hegyaljai települések között teremtett összeköttetést. Már csak egy felújított szerelvény maradt, amely a nosztalgiavonat szerepét tölti be. Ez a gyoroki fűtőházban, a jelenlegi villamosdepóban várja, hogy alkalmanként ismét kifusson a vágányra.

„Ez volt az Arad és Pankota, illetve az Arad és Máriaradna közötti távolság fele. Itt vált ketté az út: a hosszabb táv Pankota irányába haladt, a rövidebb, mindössze 12-13 km-es táv Máriaradnán ért véget” – mesélte Puskel Péter újságíró és helytörténész, aki a 2010-ben megjelent Aradi sikertörténetek című könyvében külön fejezetet szentelt a hegyaljai vasút történetének.

Gyorok központja a felsővezeték korabeli villanyoszlopaival. Itt ágazott el az út Radna és Pankota felé •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Gyorok központja a felsővezeték korabeli villanyoszlopaival. Itt ágazott el az út Radna és Pankota felé

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A gépkocsi- és vagongyártásban úttörő Arad az elővárosi tömegközlekedés megszervezésében is élen járt. Már a millennium évében megalakult az Arad-Hegyalja Részvénytársaság, amelyet a városvezetés és a tehetős polgárság – főleg a hegyaljai szőlősbirtokosok – a helyi érdekű vasút megépítése céljából alapítottak, a kivitelezésre azonban még várni kellett. A 20. század elején vették elő újból a tervet, és Lőcs Rezső vezetésével nekiláttak a gyakorlatba ültetésének, az építéssel a berlini Henning és Hartwich Társaságot bízták meg. 1906 késő őszén pedig elindultak az első járatok. Igaz, kezdetben nehézségek is akadtak.

Idézet
Ennek a vasútnak az volt a bája, hogy ott, ahol egy kicsit emelkedett a talajszint, a motorok már képtelenek voltak vontatni a szerelvényt, és bizony gyakran előfordult az, ami korábban a lóvasúttal, hogy az utasok leszálltak, nekigyürkőztek, és megtolták a vagonokat.

Szinte mindenkinek volt egy ilyen kalandja, és ezen a korabeli sajtó sokat élcelődött is. Ennek ellenére a motorosvasút nagyon felkapott lett” – idézte fel Puskel Péter.

Többek között ezért vált szükségessé az egyméteres nyomtávolságú vonal villamosítása. Ezt 1911-ben döntötték el, s két év alatt meg is valósították Zerkovicz Rudolf irányításával.

1913. április 10-én Magyarországon elsőként, Európában ötödikként Arad, illetve szőlő- és bortermelő vidéke, Hegyalja között indult el villamosvasút.

Itt használtak először előre gyártott vasbeton villanyoszlopokat, de műszakilag is nagy vívmánynak számítottak a Ganz-mozdonyok és az aradi Weitzer-féle vagongyárban készült vasúti kocsik.

„Ez a maga idejében világszínvonalú volt, mert akkor még egyeduralkodó volt az egyenáram, váltóáramú vontatás nem létezett. 1500 voltos feszültségűek voltak az alállomások, és soros, kommutároros, egyenáramú motorok hajtották a mozdonyokat. A felsővezeték is újításnak számított, hiszen előre gyártott betonoszlopokra helyezték. Világszínvonalú volt a fékrendszere is, már egy kétnyomásos, légnyomásos, átmenő és önműködő fékje volt” – ismertette a műszaki leírást Lehoczky Ferenc, az aradi vagongyár tervezőintézetének nyugdíjas mérnöke.

A nyomvonal térképe a gyoroki villamosmúzeumban •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A nyomvonal térképe a gyoroki villamosmúzeumban

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A vicinális 25 települést szolgált ki: 16 állandó és kilenc alkalmi megállója volt. A mintegy 60 km-es távon naponta négy – szüret idején hat – szerelvény is járt.

Idézet
Mindig tele voltak a vagonok, főleg hétvégén, amikor sokan kirándultak Hegyaljára. Akkoriban ez volt a hétvégi program, tavasztól őszig. Vasárnap este zsúfolva volt, olyankor – finoman fogalmazva – jó hangulat uralkodott a vagonokban, hiszen aki ellátogatott Hegyaljára, nem tudta megállni, hogy ne kóstolgasson a finom nedűkből” – mesélte Puskel Péter.

Az aradi Szőcs János fél évszázaddal ezelőtt rendszeresen utazott a vasúttal. „Ez az osztály: tájékozódási terepversenyre mentünk, a Zöld Nyíllal persze” – mutatott egy régi, megfakult fényképet. „Ha kirándultunk Solymos várához vagy a világosi várhoz, tízen-tizenketten, olykor tizenöten, aki tudott egy kicsit énekelni, akkor úgy foglaltunk helyet köréje, és éneklés volt egészen a leszállásig” – nosztalgiázott.

A felújított szerelvény belülről •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A felújított szerelvény belülről

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A „Zöld Nyíl” emlékét inkább csak az idősebb nemzedék őrzi. Néhány, kábeleitől megfosztott villanyoszlop, vagy a nyomvonalból megmaradt, a városi tömegközlekedésbe integrált, Arad és Gyorok között 25 kilométeren át zötykölődő villamosjárat kelthet nosztalgiát az emberekben a vicinális iránt. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a román vasúttársasághoz, 1984-ben pedig a helyi tömegközlekedési vállalathoz került a kisvasút. Karbantartására keveset fordítottak, a villamosközlekedés kiterjesztésével, a gépkocsik elterjedésével pedig fokozatosan épült le, mígnem 1991 októberében végleg felszámolták.

Egykori megállóhely Maroscsicséren •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Egykori megállóhely Maroscsicséren

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Hagyták tönkremenni! A kocsikat talán a harmincas évek óta nem tartották karban, a vonalat se. Tehát ez nyugodtan működhetett volna, és működhetne most is. De azt hozták fel, hogy nem volt elég utas. Persze, hogy az utasok egy leromlott, elhanyagolt vonatra nem szeretnek felszállni” – legyintett Lehoczky Ferenc nyugalmazott vasúti mérnök.

Az egyik eredeti „Zöld Nyíl” •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Az egyik eredeti „Zöld Nyíl”

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Fokozatosan épült le ez a korábban nagyon népszerű tömegközlekedési eszköz. Először, 1971-ben lebontották egy pártfőtitkári látogatást megelőzően, egyetlen éjszaka alatt, a szecessziós stílusban épült, érdekes, gombaszerű állomást az aradi Hegyalja téren, aztán pár évvel később a fedett peront is, a megállót a belváros szívéből, az úgynevezett motorállomástól kihelyezték a műtrágya-kombináthoz, Öthalomra, ami már megnehezítette a megközelítést, azt követően megszüntették a Máriaradna felé elágazó vonalat Gyorokról, Gyorokra pedig kivezették a városi villamost” – sorolta a megszűnéshez vezető állomásokat Puskel Péter.

A régi indóház az aradi Hegyalja téren. Innen indult a vonat Hegyaljára •  Fotó: Wikimedia Commons Galéria

A régi indóház az aradi Hegyalja téren. Innen indult a vonat Hegyaljára

Fotó: Wikimedia Commons

Néhány motor- és pótkocsit Gyorokon a depóban őriznek egy felújított nosztalgiaszerelvénnyel együtt. Itt egy múzeumot is berendeztek.

A nosztalgiavonat a 2010-es években különleges alkalmakkor kifutott a sínekre, 2017-ben pedig az Arad megyei önkormányzat kezdeményezésére tavasztól őszig hétvégenként közlekedett Arad és Gyorok között.

Ezzel próbálták fellendíteni a helyi turizmust, s egyben az Arad-hegyaljai szőlő- és borvidéket. Az ötletgazda Gyorok polgármestere, Corneliu Popi Morodan volt, aki ki akarta aknázni borvidékben és a bányatavakban rejlő idegenforgalmi vonzerőt, a természeti adottságokat és az ipartörténeti emlékeket. Partnernek sikerült megnyernie a megyei tanács, a megyei múzeum, a megyei kulturális központ és az aradi tömegközlekedési vállalat vezetőségét (utóbbi intézménynél egyébként már csak két villamosvezetőt találtak, akik tudták vezetni a muzeális értékű vonatot).

A villamosítás centenáriumán, 2013-ban az egykori állomás makettjét avatták fel az aradi Hegyalja téren •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A villamosítás centenáriumán, 2013-ban az egykori állomás makettjét avatták fel az aradi Hegyalja téren

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A turistajárat vasárnapoként indult Mikelakáról, a megyeszékhely keleti külvárosából, és mintegy másfél óra alatt tette meg Gyorokig a 25 kilométeres utat. A végállomáson szórakoztató műsorral várták az utasokat, akik a menettérti jegy ellenében a bormúzeumot és a villamosmúzeumot is meglátogathatták.

Három éven át közlekedett a turistajárat igény szerint, de a koronavírus-járvány idején felfüggesztették a közlekedést, azóta pedig az infrastruktúra rossz állapota miatt nem indították újra a nosztalgiajáratot

– mondta a Krónikának Andó András, a megyei tanács kommunikációs osztályának igazgatója. Hozzátette, hogy a megyei önkormányzat az aradi és a szomszédos községek önkormányzataival dolgozik egy, az elővárosi tömegközlekedést érintő nagy beruházás előkészítésén, de amíg nem kap finanszírozást a projekt, részleteket nem közölhet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Mindent lát a belgyógyász – Az időben történő szűrővizsgálat és az egészséges életmód csodákat tehet (VIDEÓ)

Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.

Mindent lát a belgyógyász – Az időben történő szűrővizsgálat és az egészséges életmód csodákat tehet (VIDEÓ)
2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést