Bevált az RMDSZ kampánya, Crin Antonescut preferálják a román államfőjelöltek közül az erdélyi magyarok
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
Magas a májusi államfőválasztáson való részvételi szándék az erdélyi magyarok körében, és a biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció közös jelöltjét, Crin Antonescut támogatja – derül ki egy hétfőn Kolozsváron ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom által több témakörben készített felmérés során a megkérdezettek többsége helyeselte az elnökválasztás tavalyi első fordulója eredményeinek érvénytelenítését, akárcsak azt, hogy Călin Georgescut eltiltották az indulástól. Kitér a kutatás az erdélyi magyaroknak az ukrajnai háború okairól, valamint Donald Trumpról alkotott véleményére is.
2025. április 14., 16:002025. április 14., 16:00
2025. április 14., 17:022025. április 14., 17:02
Újabb, az erdélyi magyarok körében végzett közvélemény-kutatást mutatott be a nemrég alakult, önmagát szakmai és civil tömörülésként meghatározó Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely a közelmúltban a romák megítélését vizsgálta. A társadalmi igazságosság iránt elkötelezett társadalomkutatókból álló munkacsoport ezúttal aktuális közéleti eseményekre, jelenségekre kérdezett rá telefonos adatfelvétel formájában, 600 fő megkérdezésével. Kiss Tamás és Csata István szociológus, valamint Székely István Gergő és Toró Tibor politológus a felmérés hétfői, kolozsvári ismertetése során elmondta, bár az általuk finanszírozott kutatás nem összemérhető például az ezerfős személyes felmérésekkel, szakmailag vállalják a Magyarországon és Romániában is egyre inkább elterjedt telefonos adatfelvételt, és reprezentatívnak gondolják. (A hibahatárt 3,7 százalékban állapították meg).
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
Kiderült, hogy bevált az RMDSZ kampánystratégiája, ugyanis az opciókkal rendelkező biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció közös államfőjelöltjét, Crin Antonescut támogatja. A kutatók úgy vélik, mindez mintegy 280 ezer magyar szavazatot jelenthet a megmérettetésen az RMDSZ által támogatott Antonescunak. Egyébként a liberális politikusba vetett bizalom némileg nőtt a magyarok körében 2013 óta: miközben 12 évvel ezelőtt még a romániai magyarok 9 százaléka bízott a PNL egykori elnökében, ez az arány 2025-ben 29 százalékos. A második helyen Nicușor Dan bukaresti főpolgármester, független államfőjelölt található, rá az opcióval rendelkező biztos szavazók 12 százaléka szavazna, majd a szintén függetlenként induló Victor Ponta (10%), Elena Lasconi (8%) és George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke-jelöltje (4%) következik a sorban.
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
Érdekes következtetés vonható le a magyarok Călin Georgescuról alkotott megítélése kapcsán, elsősorban abból a – sokak által osztott – véleményből kiindulva, miszerint a szélsőségesen nacionalista, szuverenista politikus számottevő támogatottságnak örvend a magyarok körében. Nos, ez közel sincs így. A megkérdezettek többsége, 57 százaléka helyes döntésnek tartja, hogy a bukaresti alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás tavaly novemberi, Georgescu által megnyert első fordulójának eredményét. Még többen, a megkérdezettek 61 százaléka tekinti helyesnek a döntést, hogy Georgescut nem engedték indulni az idei államfőválasztáson. „Ha volt is egy Georgescuval szimpatizáló véleményáramlat a magyarok között, az mára már nem kitapintható, amit a jelöltbe vetett igen alacsony bizalom is mutat. Nem érdemes abból kiindulni, hogy mi van a Facebookon, különböző véleménybuborékokban, ugyanakkor Georgescu magyar támogatóit az RMDSZ kampánykommunikációja is legyalulta” – jelentette ki kérdésünkre a kutatást ismertető hétfői sajtótájékoztatón Kiss Tamás.
A politikai szereplők közül az erdélyi magyarok többsége Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben bízik meg leginkább (28 százalék nagyon, 44 százalék inkább megbízik benne), őt pedig érdekes módon a tavaly második alkalommal megválasztott amerikai elnök, Donald Trump követi (53%). Harmadik a sorrendben Crin Antonescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, majd érdekes módon Vlagyimir Putyin orosz elnök, akinek a bizalmi indexe nagyobb a megkérdezettek között, mint az Emmanuel Macron francia államfőé, a Nicușor Dan bukaresti főpolgármesteré vagy az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyené. A legkevésbé Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben és George Simion AUR-elnökben bíznak a magyarok. Kérdésre válaszolva a kutatók elmondták, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmi indexére nem kérdeztek rá a felmérés során.
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
A felmérés alapján kijelenthető, hogy az erdélyi magyarok az RMDSZ-ben (76%) és az önkormányzatokban (68%) bíznak leginkább. Megnőtt ugyanakkor a román kormányba, továbbá az Európai Unióba és a NATO-ba vetett bizalom is az elmúlt évi eredményekhez képest, a sor másik felén pedig legkevésbé Oroszországban bíznak a megkérdezettek (20%). Az erdélyi magyarok 77 százaléka szerint jobb lenne, ha szakértők hoznák a döntéseket, és 68 százalék szerint jót tenne egy erőskezű vezető, akinek nem kell a parlamenttel és választásokkal „bajlódnia”.
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom kutatása szerint a koronavírus-járvány alatti állapothoz képest (2021) inkább nőtt, mintsem csökkent volna a tudománnyal szembeni bizalmatlanság, az erdélyi magyarok közel harmada úgy véli, „a lényeges kérdésekben a tudomány nem segít” és több mint harmada inkább „megbízik a hétköznapi emberek, mint a szakértők véleményében”. Ugyanakkor a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a COVID-19 járványt szándékosan robbantották ki: 2021-ben még az erdélyi magyarok 50, ma már 59 százaléka gondolja ezt.
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
Ennek kapcsán rákérdeztünk, lehet-e csodálkozni azon, hogy sokan így vélekednek, amikor amerikai kormányzati szervek, titkosszolgálatok is jutottak már olyan következtetésre, miszerint laboratóriumból „szabadult el” a koronavírus. „Nem csoda, hogy sokan így gondolják. Nem kedvező állapotot mutat, hogy az emberek olyasmivel magyaráznak dolgokat, ami nem hagyományos. Mindez veszélyes mentális állapotról árulkodik, tehetelenség- és elidegenedés-érzést jelent, arra utal, hogy nem tudjuk befolyásolni a dolgokat” – állapította meg Kiss Tamás szociológus.
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
Az erdélyi magyarok között immár többséget képeznek azok, akik szerint az ukrajnai háborút „Ukrajna és a nyugati országok provokálták ki azzal, hogy Ukrajna túl közel került a NATO-hoz”; ez a vélekeds Székelyföldön erősebb. A válaszadók többsége szerint Donald Trump inkább segíti, mint hátráltatja a béke megteremtését, az EU és Volodimir Zelenszkij megítélése ebben a tekintetben a Vladimir Putyinénál is kedvezőtlenebb. 72 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Ukrajnát nem kellene felvenni az EU-ba, ugyanakkor enyhén visszaesett (62 százalékra) azok aránya, akik megvonnák Ukrajna katonai támogatását. „Ez minden bizonnyal a további orosz terjeszkedéstől való félelem növekedésével magyarázható” – mutattak rá a kutatók a két vélekedés közötti ellentmondás hátterére.
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
Ugyanakkor a kincses városban bemutatott felmérés szerint a COVID előtti állapothoz, 2019-hez és a tavalyi évhez képest az erdélyi magyarok között jelentős mértékben nőtt az intolerancia. 70 százalékuk nem szeretne meleget, 66 százalékuk bevándorlót, 60 százalékuk romát, 53 százalékuk ukrán bevándorlót szomszédjának. „Miközben a romaellenesség univerzális, tehát városon, falun, fiatalok, idősek körében egyformán kirekesztik a romákat, a felsőfokú végzettek, a fiatalok és a városon élők kisebb mértékben utasítják el a melegeket, de így is növekedett a homofóbia, a szexuális kisebbségekkel szembeni intolerancia” – jelentette ki Kiss Tamás.
A magyarul beszélő romániai roma diákok többsége már a legelső iskolai évektől kezdve szembesül a szegregációval és a rendszerszintű hátrányokkal egy kutatás szerint.
Összesen hatvanmillió lejjel támogatná idén a mezőgazdasági minisztérium a fokhagymatermesztőket.
Harmincnapos előzetes letartóztatássá fajult egy elharapódzó családi vita, amelyet követően egy feldühödött nagykárolyi férfi megverte a feleségét, megszegte a távoltartási végzést, és felgyújtotta házastársa kocsiját.
A Partium és a Bánság között a Maros jelenti a történelmi határt, így az új híd nemcsak a városi forgalmat teszi gördülékenyebbé, hanem a két régió között is új összeköttetést teremt.
Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke tisztelje őket, és tegye lehetővé számukra, hogy megőrizhessék és megerősíthessék identitásukat, megtarthassák az ehhez szükséges intézményeiket – jelentette ki Kelemen Hunor.
Részegen elaludt a kocsijában az a szilágysági sofőr, akiről egy járókelő azt gondolta, hogy rosszul van, ezért segítséget kért a 112-es sürgősségi hívószámon. A részeg férfi végül a rendőrségi fogdában ébredt fel.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Új szakaszba lépett a hosszú ideje tervezgetett kolozsvári körgyűrű megvalósítása: nekiláttak a felüljáró-építésnek az ország egyik legforgalmasabb útszakaszán, a DN1-es jelzésű főúton, a kincses város és Szászfenes között.
Egy fiatalember meghalt, három személy pedig megsérült egy kedd délutáni közlekedési balesetben a Maros megyei Apold község környékén.
Az Európai Parlament elnöke a Temesvár az Európai Értékekért Díj idei kitüntetettje. Roberta Metsola a május 22-i ünnepségen veheti át az elismerést.
szóljon hozzá!