Felmérés: elégedettek a bihari és váradi magyarok, nőtt a minden szinten anyanyelven tanulók aránya

Képünk illusztráció •  Fotó: Bálint Eszter

Képünk illusztráció

Fotó: Bálint Eszter

A Bihar megyei és nagyváradi magyarok szerint jó irányba tart a megyeszékhely, a város fejlődésével leginkább a fiatalok elégedettek. A Bálványos Intézet kutatásából az is kiderül, hogy Bihar megyében jelentősen elkülönül a magyarság a többségi román közösségtől. A közoktatás tekintetében megnőtt azok aránya, akik minden szinten magyarul végezték tanulmányaikat.

Krónika

2020. szeptember 21., 13:532020. szeptember 21., 13:53

2020. szeptember 21., 13:592020. szeptember 21., 13:59

Közéleti szempontból a Bihar megyei és nagyváradi magyarok elégedettek azzal az iránnyal, amelyet a partiumi megyeszékhely az elmúlt években vett, és ezt a környező nagyobb városokkal való összehasonlításban is így látják – derül ki a Bálványos Intézet által kezdeményezett felmérésből. A Nyelvhasználat és közélet Nagyváradon és Bihar megyében 2020 című kutatás eredményeiből az is kitűnik, hogy a város fejlődésével leginkább a fiatalok elégedettek.

A kutatás célja a Bihar megyei és ezen belül a nagyváradi magyarok nyelvhasználati szokásainak és nyelvi ideológiáinak jobb megismerése volt, valamint a közélet bizonyos aspektusaira is rákérdeztek

– olvasható a Bálványos Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A kutatást 2020 február–márciusában, valamint július–augusztusában végezték, ennek keretén belül papír alapú kérdőíves felmérés készült. Az adatfelvételt a kolozsvári TT Research & Communications közvéleménykutató cég végezte. Az adatok mind Nagyváradra, mind pedig Bihar megyére nézve reprezentatívnak tekinthetők.

„Helyben tartott” bizalom

Az eredmények összegzése szerint közéleti téren elmondható, hogy a helyi intézményekbe vetett bizalom (Bihari Napló, egyházak, megyei tanács, polgármesteri hivatal) lényegesen magasabb, mint amennyire az országos intézményekben (államfő, korrupcióellenes ügyosztály) megbíznak az emberek.

Nagyváradon a Bihari Naplónak, a megyében a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a legnagyobb a bizalmi indexe.

A választott intézményekbe (polgármesteri hivatal, megyei tanács) vetett bizalom aránylag magasnak mondható, mégis negatív, hiszen magasabb azok aránya, akik nem bíznak meg ezekben. Érdekes módon ezt a negatív bizalmi indexet nem az intézményvezetőknek tulajdonítják az emberek, hiszen mind Pásztor Sándor megyei tanácselnök, mind pedig Ilie Bolojan polgármester munkájával inkább elégedettnek mondhatóak.

Nagyváradon hasonlóan elégedettek Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar tanácsosának munkásságával is az emberek. A nagyváradiak majdnem teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a magyaroknak egy alpolgármester vagy polgármesteri tanácsadó segítségével bele kell szólniuk a városvezetésbe; fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat a polgármester-választáson is.

Jelentősen elkülönül a magyar közösség

Amint a Bálványos Intézet összegzéséből kiderül, nyelvhasználati téren a kapcsolati hálóra vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy Bihar megyében jelentősen elkülönül a magyar közösség a többségi román közösségtől. Ez a dominánsan magyar lakossággal rendelkező településeken nem meglepő, ugyanakkor érvényes Nagyváradra és a vegyes lakosságú városokra is.

A román és magyar párhuzamos társadalmak létét támasztják alá, hogy a magyarok többsége családjában, baráti körében nem, vagy alig találkozik románokkal.

A kutatók szerint fontos kiemelni, hogy ebben a tekintetben minimális különbség észlelhető életkor szerinti lebontásban: csekély a különbség a fiatalok és idősek között.

A fent említett párhuzamosodást támasztják alá az oktatási intézmények nyelvére vonatkozó kérdések is. A Bihar megyei és nagyváradi magyarok túlnyomó többsége magyar nyelvű közoktatási intézményekben végezte tanulmányait. Ez alól a középiskolai oktatás jelent némiképp kivételt, ahol lényegesen nagyobb a román intézményekbe járók aránya. Ennek magyarázata, hogy a jelenlegi középkorú réteg, amelynek tagjai az 1970-es és 1980-as években jártak iskolába, a magyar oktatás visszaszorulása miatt román nyelvű intézményekbe kényszerültek.

A fiatalok körében azonban jelentősen megnőtt azok aránya, akik már magyar nyelvű középiskolai vagy szakiskolai képzésben végeztek.

Összefoglalva, a közoktatás tekintetében megnőtt azok aránya, akik minden szinten magyarul végezték tanulmányaikat, és növekvő tendenciát mutat a magyar nyelvű egyetemekre iratkozók aránya is.

A gyorsjelentés szerint a párhuzamosodás ellenére – a családot és a baráti kört a megye kisebb településein, a szomszédságot leszámítva – minimális azon formális vagy informális nyilvános szituációk száma, ahol a bihari és főleg nagyváradi magyarok kizárólag anyanyelvüket tudnák használni. A bevásárlást leszámítva, ahol főleg kényelmi okokból váltanak át románra a megkérdezettek, a nyelvváltás domináns oka, hogy nincs lehetőség magyarul beszélni abban a helyzetben. A magyar nyelvhasználat informális térbe szorulása ellenére a megkérdezettek többsége (főleg Nagyváradon) úgy gondolja, hogy a magyar nyelv ismerete előnyt jelentett számára az életben. Elenyésző azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet.

Csaknem az összes megkérdezett egyetért azzal, fontos, hogy beszéljük az anyanyelvünket, és hogy megtanította, vagy meg szeretné tanítani a gyerekeit is magyarul.

A megkérdezettek több mint négyötöde összeköti a magyar identitást a magyar nyelv ismeretével és jelentős többségük nem nézne rossz szemmel azokra, akik habár nem beszélnek helyesen magyarul, mégis használják a nyelvet.

Meg kell tanulni románul, de e nélkül is lehet boldogulni

A Bálványos Intézet által ismertetett eredmények szerint a román nyelvi ideológiákkal kapcsolatban lényegesen kisebb az egyetértés. Habár a megkérdezettek túlnyomó többsége (több mint 70 százalék) úgy gondolja, hogy a romániai magyaroknak meg kell tanulniuk románul,

a megkérdezettek mindössze 37-38 százaléka gondolja úgy, hogy román nyelvtudás nélkül nehezebb munkát kapni,

35 százalék gondolja úgy, hogy udvariatlanság magyarul beszélni román–magyar vegyes társaságban, és 39 százalék gondolja úgy, hogy a románok ellenségesek azokkal a magyarokkal szemben, akik nem tudnak románul. Nagyváradon ezen utóbbi kérdéssel kapcsolatban még kisebb az egyetértés, 31 százalék.

A gazdasági etnocentrizmus kérdéskörében az egyik legfontosabb kérdés a jó fizetés és/vagy magyar nyelvi közösségben dolgozás dilemmája.

Az adott válaszokban jelentős különbségek észlelhetők a Bihar megyei és a nagyváradi válaszok között. Míg a teljes megyében a megkérdezettek 41 százaléka hajlandó lenne kevesebb fizetésért dolgozni csak azért, hogy magyar környezetben dolgozhasson, addig a városban ez az arány 34 százalék – derül ki a Bálványos Intézet által kezdeményezett kutatásból.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán