Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság jelentős része otthon tölti a húsvétot, és körülbelül 500 lejt költ az ünnepi asztalra – derül ki az IRES közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből.
2017. április 14., 18:302017. április 14., 18:30
2017. április 14., 19:012017. április 14., 19:01
A megkérdezett személyek 98 százaléka nyilatkozta, hogy megünnepli a húsvétot, de csak 87 százalékuk tudta megmondani, mit ünnepelnek a keresztények húsvétkor. 92 százalékuk szerint a húsvéti hagyományok fontosak vagy nagyon fontosak, az ünnephez köthető szokások közül a templomlátogatást (31 százalék), a tojásfestést (20 százalék), a locsolást (7 százalék) és a bárányvágást (7 százalék) említették meg.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett felmérés szerint a válaszadók 83 százaléka vesz részt általában a Jézus feltámadását ünneplő szertartáson, idén 72 százalékuk szándékozik elmenni templomba. A felmérésben részt vevő személyek 75 százaléka otthon tölti az ünnepet, 16 százalékuk otthon marad, de ellátogat ismerőseihez, 5 százalékuk elutazik a hosszú hétvége alkalmával, 3 százalékuk a munkahelyén tölti az ünnepet.
A legtöbben maximum 500 lejt költenek az ünnepi asztalra kerülő élelmiszerekre (9 százalékuk 100 lej alatt, 50 százalékuk 100-500 lej között), egynegyedük 501 és 1 000 lej közötti összeget, 10 százalékuk pedig 1 000 lejnél is többet szán erre a célra. Tíz válaszadó közül négyen nyilatkozták azt, hogy bárányt vásárolnak az ünnepek alkalmával, legtöbben körülbelül 200 lejt szánnak erre.
A háztartások 95 százalékában festenek tojást, a legnépszerűbb színek a piros (99 százalék), a sárga (46 százalék) és a zöld (42 százalék). A megkérdezettek 70 százaléka tudta, hogy idén egyszerre ünneplik a katolikusok és az ortodox vallásúak a húsvétot, 78 százalékuk szerint mindig egyszerre kellene ünnepelni a feltámadást.
A felmérést 1 084 nagykorú személyből álló mintán végezték április 10-e és 12-e között, a hibahatár +/- 3 százalék.
Ki kell terjeszteni a magyar társadalom stabilitását szolgáló támogatási rendszert a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is – jelentette ki a magyar miniszterelnök szombaton Tusványoson.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete idén is csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programhoz.
Az idő a békepolitika oldalán áll – jelentette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve: a békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát.
Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, és a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, hogyha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk.
Minden eddiginél szigorúbb biztonsági intézkedések előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök előadását a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szombaton.
Újabb lépés történt a Nagyváradot a környező településekkel összekötő vasútvillamos- (angolul tram-train) hálózat kifejlesztése felé.
A kultúra az a folyton élő kovász, amely az újabb és újabb nemzedékeket folyamatosan érleli hozzá a nemzettesthez, a minisztérium programjai pedig Kárpát-medencei dimenziót adnak a kulturális értékőrzésnek.
Tizenöt Kárpát-medencei borászat nedűi, mesterkurzus és bormaraton, élőzenés koncert, borkvíz – minden a borról szól július 27-28-án a Károlyi-kastély kertjében – közölte a Partiumi Falugazdász Hálózat.
Sikerekről és kudarcokról is beszámoltak a külhoni magyar szervezetek vezetői a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon az erdélyi Tusnádfürdőn, ahol az elmúlt időszakban elért eredményeket vették számba és a jövőbeli kihívásokat térképezték fel.
Hatósági felügyelet alá helyezték pénteken a Beszterce-Naszód megyei Mezőszentmihály község (Sânmihaiu de Câmpie) polgármesterét, alpolgármesterét, a polgármesteri hivatal titkárát és egy leendő helyi tanácsost.