A Hargita megyei Zetelaka is nemrég kapta meg a helyi érdekeltségű turisztikai település státusát
Fotó: Erdély Bálint Előd
Infrastruktúrát építenének, a turisták számára vonzóbbá tennék a térséget azokban az erdélyi és partiumi kisvárosokban, községekben, amelyek nemrég megkapták a helyi érdekeltségű turisztikai település státusát. A Krónikának nyilatkozó elöljárók a gazdaság és életszínvonal fellendülését várják az RMDSZ kezdeményezésétől.
2022. július 15., 12:052022. július 15., 12:05
Újabb három erdélyi, színmagyar vagy félig magyarlakta helység kapta meg a helyi érdekeltségű turisztikai település státusát. Az RMDSZ kezdeményezésére a kormány a Hargita megyei Korondot és Zetelakát, valamint a Bihar megyei Margittát sorolta az említett kategóriába.
Ugyanakkor egyfajta státusszimbólumot is jelenthet számukra ez a besorolás. „Célunk olyan környezetet biztosítani, ahova mi is szívesen járunk kikapcsolódni anélkül, hogy átlépnénk az országhatárt, a turisztikai úti célok ugyanakkor turistákat is idevonzanak, ami a helyi gazdaságra kedvező hatással van” – fejtette ki Kelemen Hunor kormányfő-helyettes.
Még szebbé, még vonzóbbá tennék a kormányhatározatba foglalt székelyföldi településeket azok elöljárói. Kozma Péter Lajos, Zetelaka alpolgármestere úgy fogalmazott: az új státus kötelez. A Hargita lábánál található nagyközség nem csupán a gát fölötti tavával igyekszik vonzani a látogatókat; tervben van egy Zetelakát Zeteváraljával összekötő kerékpárút kialakítása is, amely könnyűszerrel akár „meg is nyúlhat”.
Fotó: Pinti Attila
A polgármester-helyettes ugyanis arról számolt be a Krónikának, hogy a szomszédos települések elöljárói is jelezték, szívesen bekapcsolódnának az útépítésbe. Az infrastrukturális fejlesztés mindenképpen szükséges, hisz a környéken, főként Ivóban és Sikaszón számos panzió és vendégház várja a kirándulókat.
A fazekasságáról ismert település vezetői abban bíznak, hogy a turisztikai település státusa nyújtotta pályázati lehetőségek hozzásegítik Korondot ahhoz, hogy az áthaladó vendégek ne csupán a főúti kirakódóvásárban töltsenek félórát-órát, hanem az épülő strand is turistákat vonzzon a Sóvidékre.
A tervek szerint már őszire elkészül az egyelőre édes vizű strand, de tervben van a sós víz kiaknázása is. Ugyanakkor a Natura 2000 területeket is hatékonyabban népszerűsítenék és jobban kihasználnák – számolt be Ravasz Ferenc alpolgármester. „Tanösvényeket szeretnénk létesíteni a korondi Csigadombon és a fenyőkúti tőzeglápon” – sorolta a fejlesztési terveket Ravasz.
A partiumi, magyarok és románok által nagyjából fele-fele arányban lakott Margitta már jó ideje kisebb gyógyturisztikai központnak számít. A 13 ezer lakosú város két termálfürdővel is rendelkezik, kórháza pedig néhány évvel ezelőtt balneofiziko-terápiás kezelési részleggel bővült.
Ennek örül Demian Zsolt, Margitta alpolgármestere is, aki lapunknak elmondta, hogy már így is rendelkeznek egy megnyert ötmillió eurós EU-s pályázattal, amelyet az önkormányzati tulajdonban lévő strand fedett részleggel való bővítésére fordíthatnak. Öröm az ürömben, miközben az építkezési anyagok ára rohamos iramban nő, a város 2020-ban megválasztott új elöljárója, Marcel Sas-Adăscăliţii szinte két év elteltével sem írta ki a kivitelezési versenytárgyalást.
Másrészt tisztában vagyunk azzal, hogy az akkor megítélt összeg ma már lényegesen kevesebbet ér” – magyarázta a független polgármester RMDSZ-es helyettese, Demian Zsolt. A két városatya között az önkormányzati strandot illetően sincs teljes egyetértés. Mivel a szivattyúházak a föld alatt voltak, Adăscăliţii a tavaly 150 ezer lejt igényelt a felszínre való költöztetésükhöz. Miután ez megtörtént, az idén május 31-én újabb kéréssel állt elő.
A polgármesteri gáncsoskodás után a 2022-es immár a második évad, amikor a városi strand zárva van. E közben az 1990-es években magánosított másik gyógyfürdő naponta több száz hűsölni vágyót vagy kezelésre érkezőt lát vendégül.
Korond, Zetelaka és Margitta mellett szerda óta helyi érdekeltségű turisztikai települések a következők: Pécska (Arad megye), Rév (Bihar), Berszászka, Lászlóvára, Mehádia (Krassó-Szörény), Szaplonca (Máramaros), Moldoviţa, Panaci, Putna, Şaru Dornei, Vama (Suceava), Detta, Zsombolya (Temes) Mălaia (Vâlcea).
Összesen mintegy féltucatnyi kis tó van, amelyet az idők során a nyersanyagért ásó téglavetők „létesítettek”. Gondot okoz továbbá, hogy az apadozó víz pótlásáról is kell gondoskodni . Tóth Gábor, a bánsági kisváros önkormányzatának egyetlen RMDSZ-es tagja érdeklődésünkre felvázolta, hogy madárlest is kialakítanának, amelyre kivitelezőt várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kiírták a tendert a három sótalanító berendezés beszerzésére azon Maros megyei településeknek, amelyekben ivóvízellátási gondokat okozott a parajdi sóbányában május végén történt szerencsétlenség.
Az első mozdony, amelyet a román államnak az elmúlt 15 évben sikerült megvásárolnia, rekordsebességet ért el a tesztelések során.
A Pálinka Nemzeti Tanács helyreigazítást kért egy szakmai lap cikke kapcsán, amely az Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját mutatta be.
Aláírták a nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projekt, a Velo Apuseni néven futó bicikliút Bihar megyei részének kivitelezési szerződését.
A Nagyváradi Szervezett Bűnözés Elleni Brigád rendőrei három – 31, 57 és 58 éves – Máramaros megyei, valamint egy 35 éves Bihar megyei személy bűnözői tevékenységét dokumentálták, akiket cigarettacsempészet gyanújával vizsgálnak.
Brassó megyében már dolgoznak egy medvéknek szentelt rezervátum létrehozásán, a medvemenhely egyben átnevelő központként is szolgál majd a problémás felnőtt példányok és az árva kölykök számára – közölte a Brassói Rádió.
Csütörtökön és pénteken elsőfokú hőségriasztás van érvényben a fél országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Pályázatot írtak ki, hogy szakértők mondják meg, hol lehetne új kitermelést indítani Parajdon – közölte Radu Miruță, a gazdasági miniszter szerdán.
A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!