Szociológus: nagy az igény a visszarendeződésre, a többség azt várja, hogy a világ álljon vissza oda, ahonnan elindult
Fotó: Jakab Mónika
Bár a koronavírus-világjárvány kirobbanásakor sokan azt feltételezték, hogy mélyreható reflexióra készteti majd az embereket a globalizáció negatívumai kapcsán, ez végül elmaradt, és fél évvel az első romániai diagnózis után itt is a legtöbben a „régi normalitás” visszatérését várják.
2020. augusztus 27., 09:132020. augusztus 27., 09:13
Szerdán volt éppen hat hónapja annak, hogy február 26-án először diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést Romániában, a lakosság pedig közben úgy-ahogy megtanult együtt élni a világjárvánnyal, ám a félelem, a bezártság nem hozta el a pandémia beköszöntekor előrevetített átrendeződést, a lakosság döntő többsége a „régi normalitás” visszatérését várja.
– értékelt megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint rámutatott, a világjárvány is a globalizáció egyik „terméke”, így sokan azt feltételezték, hogy mélyreható reflexióra, elmélkedésre készteti majd az embereket a globalizáció negatívumai kapcsán, de ez végül elmaradt.
„A társadalmi változások szempontjából az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy nem történt semmi mélyreható. Ennek a legjobb példája, hogy a járvány által radikálisan megszakított mobilitási folyamatok – a munkaerő-mobilitás – már a legszigorúbb tiltás időszakában kezdtek visszaépülni, a turizmus is kapaszkodik vissza. Nem reflektálunk a globalizációra, a világ menne előre, már csak a járványügyi szakértők »akadékoskodnak«” – fejtette ki a szakértő.
Éppen hat hónapja, február 26-án diagnosztizáltak először koronavírus-fertőzést Romániában. A nyaralások időszakában felgyorsult a járvány terjedése.
Megállapítása szerint
A társadalomkutató személyes tapasztalata, hogy napról napra növekszik a kolozsvári repülőtéren a járatok száma annak ellenére, hogy a Romániából érkező beutazóknak nagyon sok országban szigorú feltételeket szabnak.
Horváth István arra is ráirányította a figyelmünket, hogy tetten érhető a depresszió, valamint az ezzel járó különböző függőségek
Fotó: Biró István
A járvány következményeit lebontva ugyanakkor Horváth István arra irányította rá a figyelmünket, hogy
„A bezártság és a járvány okozta félelem miatt növekedhetett a belső feszültség, és előjöttek a kulturálisan bevett feszültségcsökkentési stratégiák, ám ezt a számok még nem igazolják egyértelműen” – részletezte a szakértő.
Hozzátette: a járványnak közegészségügyi hatásai is vannak, a más fertőző betegségek aránya csökkent, ami összefügg azzal, hogy folyamatosan elhangzottak a gyakori kézmosásra buzdítások, és az emberek tartották a viszonylagos távolságot. „Amikor az elhalálozási statisztikák nyilvánosak lesznek, össze lehet majd hasonlítani az elhalálozási okokat, a krónikus betegségek alakulását, és akkor lehet következtetéseket levonni – mutatott rá Horváth István.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy polarizálódtak a különböző társadalmi reprezentációk, megnőtt azoknak a száma – vagy többen felvállalják nyilvánosan –, hogy hisznek az összeesküvés-elméletekben. A szociológus szerint látványos a járványtagadók és járványt elfogadók csoportja közötti eltérés, de ennél összetettebb a megosztottság, hiszen valójában
Hozzátette, a polarizációval járó társadalmi feszültségek is növekedtek.
Az általa vezetett kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársai a vallásosság alakulását is figyelemmel követték, hiszen a járvány kitörésekor úgy tűnt, a digitális térben lendületet kapott a vallásosság új formája, az új kommunikációs forma megteremti az új evangelizáció esélyét, ám végül ez nem történt meg.
– részletezte Horváth István. Ugyanakkor a válások, a házasságkötések számáról még nincsenek statisztikai adatok, mivel ezeket nem közlik havi lebontásban, így a mutatószámok hiányában nem lehet társadalmi jelenségekre következtetni, hogy az összezártság megoldotta vagy éppen mélyítette a családon belüli konfliktusokat.
A szakember szerint amúgy a hagyományos intézményekbe vetett bizalom egyes országokban gyengülhetett, ám a politikusokba vetett bizalom indexe még növekedett, különösképpen ahol jól kezelték a járványhelyzetet, a jelek arra engednek következtetni, hogy nőtt az igény az erős vezetők iránt. Horváth István ugyanakkor hangsúlyozta, jelen pillanatban kevés felmérés áll rendelkezésre, bonyolult helyzetbe kerültek a szociológusok, hiszen közegészségügyi szempontból óvintézkedésekkel lehet szavatolni a biztonságot, ám felmerül a kérdés, hogy mennyire etikus ebben a helyzetben, hogy egy kérdezőbiztos bemenjen az emberek otthonába.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
szóljon hozzá!