Szociológus: nagy az igény a visszarendeződésre, a többség azt várja, hogy a világ álljon vissza oda, ahonnan elindult
Fotó: Jakab Mónika
Bár a koronavírus-világjárvány kirobbanásakor sokan azt feltételezték, hogy mélyreható reflexióra készteti majd az embereket a globalizáció negatívumai kapcsán, ez végül elmaradt, és fél évvel az első romániai diagnózis után itt is a legtöbben a „régi normalitás” visszatérését várják.
2020. augusztus 27., 09:132020. augusztus 27., 09:13
Szerdán volt éppen hat hónapja annak, hogy február 26-án először diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést Romániában, a lakosság pedig közben úgy-ahogy megtanult együtt élni a világjárvánnyal, ám a félelem, a bezártság nem hozta el a pandémia beköszöntekor előrevetített átrendeződést, a lakosság döntő többsége a „régi normalitás” visszatérését várja.
– értékelt megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint rámutatott, a világjárvány is a globalizáció egyik „terméke”, így sokan azt feltételezték, hogy mélyreható reflexióra, elmélkedésre készteti majd az embereket a globalizáció negatívumai kapcsán, de ez végül elmaradt.
„A társadalmi változások szempontjából az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy nem történt semmi mélyreható. Ennek a legjobb példája, hogy a járvány által radikálisan megszakított mobilitási folyamatok – a munkaerő-mobilitás – már a legszigorúbb tiltás időszakában kezdtek visszaépülni, a turizmus is kapaszkodik vissza. Nem reflektálunk a globalizációra, a világ menne előre, már csak a járványügyi szakértők »akadékoskodnak«” – fejtette ki a szakértő.
Éppen hat hónapja, február 26-án diagnosztizáltak először koronavírus-fertőzést Romániában. A nyaralások időszakában felgyorsult a járvány terjedése.
Megállapítása szerint
A társadalomkutató személyes tapasztalata, hogy napról napra növekszik a kolozsvári repülőtéren a járatok száma annak ellenére, hogy a Romániából érkező beutazóknak nagyon sok országban szigorú feltételeket szabnak.
Horváth István arra is ráirányította a figyelmünket, hogy tetten érhető a depresszió, valamint az ezzel járó különböző függőségek
Fotó: Biró István
A járvány következményeit lebontva ugyanakkor Horváth István arra irányította rá a figyelmünket, hogy
„A bezártság és a járvány okozta félelem miatt növekedhetett a belső feszültség, és előjöttek a kulturálisan bevett feszültségcsökkentési stratégiák, ám ezt a számok még nem igazolják egyértelműen” – részletezte a szakértő.
Hozzátette: a járványnak közegészségügyi hatásai is vannak, a más fertőző betegségek aránya csökkent, ami összefügg azzal, hogy folyamatosan elhangzottak a gyakori kézmosásra buzdítások, és az emberek tartották a viszonylagos távolságot. „Amikor az elhalálozási statisztikák nyilvánosak lesznek, össze lehet majd hasonlítani az elhalálozási okokat, a krónikus betegségek alakulását, és akkor lehet következtetéseket levonni – mutatott rá Horváth István.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy polarizálódtak a különböző társadalmi reprezentációk, megnőtt azoknak a száma – vagy többen felvállalják nyilvánosan –, hogy hisznek az összeesküvés-elméletekben. A szociológus szerint látványos a járványtagadók és járványt elfogadók csoportja közötti eltérés, de ennél összetettebb a megosztottság, hiszen valójában
Hozzátette, a polarizációval járó társadalmi feszültségek is növekedtek.
Az általa vezetett kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársai a vallásosság alakulását is figyelemmel követték, hiszen a járvány kitörésekor úgy tűnt, a digitális térben lendületet kapott a vallásosság új formája, az új kommunikációs forma megteremti az új evangelizáció esélyét, ám végül ez nem történt meg.
– részletezte Horváth István. Ugyanakkor a válások, a házasságkötések számáról még nincsenek statisztikai adatok, mivel ezeket nem közlik havi lebontásban, így a mutatószámok hiányában nem lehet társadalmi jelenségekre következtetni, hogy az összezártság megoldotta vagy éppen mélyítette a családon belüli konfliktusokat.
A szakember szerint amúgy a hagyományos intézményekbe vetett bizalom egyes országokban gyengülhetett, ám a politikusokba vetett bizalom indexe még növekedett, különösképpen ahol jól kezelték a járványhelyzetet, a jelek arra engednek következtetni, hogy nőtt az igény az erős vezetők iránt. Horváth István ugyanakkor hangsúlyozta, jelen pillanatban kevés felmérés áll rendelkezésre, bonyolult helyzetbe kerültek a szociológusok, hiszen közegészségügyi szempontból óvintézkedésekkel lehet szavatolni a biztonságot, ám felmerül a kérdés, hogy mennyire etikus ebben a helyzetben, hogy egy kérdezőbiztos bemenjen az emberek otthonába.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
szóljon hozzá!