Fejlesztenék a szakoktatást

Krónika 2015. július 22., 19:54 utolsó módosítás: 2015. július 22., 20:28

Rövid távú cselekvési terv és hosszú távú koncepció kidolgozását, valamint új képzések beindításának lehetőségét tartalmazza többek között az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodás, amelyet tegnap írtak alá Tusványoson.

A megállapodás, amelyet Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, Román István, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára és Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke látott el kézjegyével, rögzíti, hogy az RMPSZ vállalja: elkészíti az erdélyi magyar szakképzés hosszú távú fejlesztésének koncepcióját, valamint az azt megvalósító rövid távú cselekvési tervet. A szervezet azt is vállalja, hogy az új képzések beindítása, valamint az infrastrukturális fejlesztések előtt megvizsgálja és alátámasztja azok szükségességét.

Felmérnék az igényeket

A képzések esetében feltérképezi, hogyan illeszkednek a hosszú távú fejlesztési koncepcióba. A felek konzultálnak az új képzések és helyek iránti igényekről, az indítás feltételeiről. Egyetértésük esetén a magyarországi tárcák vállalják, hogy a szükséges fejlesztések beindítását lehetőségeikhez mérten támogatják. Potápi Árpád János a dokumentum aláírása előtt felidézte: a tematikus évek 2012-ben indultak, először az óvodások, utána a kisiskolások, majd a felsősök éve következett. Hozzátette: azt tapasztalták, hogy a szakképzést illetően sokkal gyengébb színvonalú az oktatás, ezért azt erősíteni kell. Emlékeztetett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pozitív döntésére a programmal összefüggésben, s kitért arra: 500 millió forintot különített el a kormány az abban megfogalmazott célokra. Ebből 250 millió áll rendelkezésre képzésekre, és ugyanannyi különböző régiókban fejlesztésekre. Kiemelte: azt szeretnék, ha a gazdaságpolitikát a nemzetpolitika szótárába is egyre inkább be lehetne illeszteni. Ma a szülőföldön való boldogulás egyet jelent a gazdasági boldogulással, s ha a külhoni magyarok nem tudnak szülőföldjükön boldogulni, „előbb-utóbb odébbállnak”. Ezt a jelenséget kívánják mérsékelni és visszafordítani. Czomba Sándor kiemelte: szeretnék azokat a fiatalokat segíteni, akik magyarul beszélnek, és magyarul kívánják a szakmájukat elsajátítani. Rögzítette: az idei forrás háromszorosa a korábbinak, és alapvetően célzottan szeretnék szétosztani. Fontosnak nevezte, hogy a szakképzés a gyakorlati életben hasznosítható tudást biztosítson a fiataloknak. Román István hozzátette: a nyár végére már 64 intézményből álló agráriskola-hálózatot működtet majd a földművelésügyi tárca. A magyar agrárium az elmúlt öt évben óriási fejlődésen ment keresztül, s bíznak benne, hogy egyre több fiatal választja ezt a pályát. Az agrárium nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország jóval erősebb országgá vált. Minél erősebb az anyaország, annál nagyobb lehetőség van arra is, hogy az erőforrásokat az egész Kárpát-medencére kiterjesszék – jelezte. Fontosnak nevezte, hogy a tematikus év programjában szerepel a tangazdaságok fejlesztése is.

Újra témává vált a szakoktatás

Burus-Siklódi Botond rámutatott: hosszú idő után a szakoktatás mint oktatási forma újra témává vált a román oktatási rendszerben. Hozzátette: nagyon örültek, amikor a Máért úgy döntött, hogy az idei év a szakképzés köré szerveződik. Beszámolt arról, hogy több helyszínen fórumokat tartottak, és igyekeztek a tanárok, intézményvezetők mellett a gazdasági élet szereplőit is megszólítani. A cél az, hogy hosszabb távú stratégiát alapozzanak meg. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője elmondta: a magyar oktatási útvonalról való letérés általában oktatási ciklusváltáskor következik be, s a szakképzés az első olyan terület, amely után nem oktatási útvonal következik, hanem maga a munkaerőpiac. Az a cél, hogy a magyar szakképzés jobb minőségű legyen. Fontos továbbá, hogy meggyőzzék a fiatalokat, keressék a magyar szakiskolákat. Erdélyben jelenleg kevésbé népszerű a szakiskola, Felvidéken, Kárpátalján inkább. Fontos, hogy a vállalkozások megfogalmazzák, milyen képzettségre, készségekre van szükségük. Jelenleg az iskolák és a cégek között minimális az együttműködés. Jelezte: feltérképezték a szakiskolákat, és az így született kataszter alapján most azokat a vállalkozókat keresik meg, amelyekkel együttműködés alakult ki.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat