Magyar Anna ET-raportőr a letakart gidófalvi Községháza felirat előtt
Fotó: Kocsis B. János
Konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán, sőt a Kovászna megyei prefektus diplomatákhoz illő stílusát méltatta.
2017. május 08., 16:012017. május 08., 16:01
2017. május 09., 00:322017. május 09., 00:32
Letakart Községháza felirattal, kizárólag román nyelvű pályázati űrlappal, csakis románul kommunikáló szolgáltatókkal próbálták érzékeltetni a Kovászna megyei önkormányzat munkatársai Magyar Anna, az Európa Tanács raportőre számára, hogy Háromszéken mennyi hiányosságot lehet említeni a kisebbségi anyanyelvhasználat vonatkozásában.
Magyar Anna a tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést a charta kiadásának 25 éves évfordulója alkalmából, és hétfőn a Kovászna megyei önkormányzat meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre. Tapasztalatairól sajtótájékoztatón számolt be: elmondása szerint
Délelőtt magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik eléje tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni pályázati űrlapját.
Átadtak egy memorandumot, amelyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá: ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a háromszéki prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. A civil azt kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusától, hogy küldjön jelentéstevőket a helyzet kivizsgálására.
Szerinte a magyar feliratok megjelenése reális probléma a románság számára, ugyanakkor úgy vélte, az egészségügyi intézmények sem várhatják el mondjuk egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul. Magyar Anna azt is elismerte: a más jellegű szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat – amúgy is riasztó például hét–nyolcoldalas fenyegető vagy felszólító levelet kapni, ezt pedig csak tetézi, ha a címzett nem érti pontosan, mit tartalmaz.
Tamás Sándor (balra) és Magyar Anna a civil szervezetekkel tartott meghallgatáson
Fotó: Kocsis B. János
Hozzátette: a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő jogszabály-magyarázatok is nehézséget okoznak. A raportőr azt is elmondta: egész Európában problémás, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre szerinte egyértelmű normákat kellene elfogadni.
A kiegyensúlyozottság jegyében Magyar Anna Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte „kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést”. „Kiváló diplomata” – mondta a prefektusról Magyar Anna.
A kisebbségi nyelvek védelme nem történhet az állam hivatalos nyelvének kárára, és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások monitorozásánál figyelembe kell venni ezt az alapelvet – közölte hétfőn Kovászna megye prefektusa.
A raportőr sajtótájékoztatóján egy román újságíró azt kifogásolta, hogy a találkozóra nem hívták meg a román civil szervezetek képviselőit. Erre reagálva Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott: a charta a kisebbségek anyanyelvével foglalkozik, ezért tárgyalt a szakember a magyar szervezetekkel.
Tamás Sándor továbbá hangsúlyozta: a nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat úgy lehet megoldani, ha a magyar hivatalos regionális nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette fog létezni.
A raportőr által készített jelentés egyébként októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket rendszerint alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – magyarázta Magyar Anna.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
szóljon hozzá!