Immunválasz. Több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen
Fotó: Pinti Attila
Szakemberek szerint bizonyos idő elteltével meg kell fontolni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina harmadik dózisának a beadását a kockázati csoportokba tartozók esetében, illetve akiknek néhány hónap elteltével már nincs kimutatható antitest a szervezetükben. Fejér Szilárd kutató lapunknak elmondta, több antitestet termel mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
2021. június 26., 09:312021. június 26., 09:31
2021. június 26., 09:432021. június 26., 09:43
A koronavírus-járvány majdani negyedik hullámát csak úgy lehet tompítani, ha a nyár folyamán minél többen oltakoznak – szögezte le megkeresésünkre Fejér Szilárd. A sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ vegyészkutatója lapunknak kifejtette,
nincs elég védett személy a társadalomban, ami tompítani tudja az ősszel esedékes negyedik hullámot.
A másik vetület később lesz releváns, hiszen előfordul, hogy a vakcinák hatása esetenként csökken, és a beoltottak között is lesznek, akik megfertőződnek.
A kutató szerint a védőoltások hatása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a beoltottak sokkal kisebb gyakorisággal fertőződnek meg még a napokban azonosított, nagyobb fertőzőképességű delta plusz vírusvariánssal is, mint azok, akik nem kapták meg a vakcinát. Ugyanakkor a beoltott, majd megfertőződött emberek közül lényegesen kevesebben kerülnek kórházba vagy veszítik életüket a koronavírus szövődményei miatt. Fejér Szilárd úgy véli, előbb-utóbb
Nagy-Britanniában már készülnek az erre vonatkozó tanulmányok, a szigetországban azzal próbálkoznak, hogy keverik a különböző típusú vakcinákat, harmadik dózisként egy másik típusú oltást adnak be, követik, hogy melyik kombináció a legeredményesebb.
Fotó: Jakab Mónika
A Pro Vitam diagnosztikai központnak a kolozsvári fertőző betegségek kórházával közösen indított, a BioNTech/Pfizer védőoltásra adott immunválasz-monitorozás projektjéből kiderült, hogy több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
Fejér Szilárd elmondta, öt hónapja szisztematikusan követik az ellenanyagválaszt, és azt látják, hogy még nagyon sok antitest mutatható ki azoknál, akik az oltás előtt átestek a fertőzésen. „Akik úgy kapták meg az oltást, hogy előtte nem fertőződtek meg, kevesebb az átlagos antitestmennyiségük, sőt a 24 százaléknál nagyon alacsony ez az érték, tehát még kimutatható ugyan, de nagyon kis mennyiségben. Idővel csökken az antitestmennyiség, de
– fejtette ki lapunknak a kutató.
Hozzátette, a kínai vakcináról csak három személytől van adatuk, ám egyiknél sem mutattak ki antitestet. Viszont mind a három beoltott 60 év feletti volt, és amikor tesztelték a vakcina védettségi hatékonyságát, kevés hatvan év felettinél tették meg, erre vonatkozóan így nem is rendelkeztek adattal. Azóta a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos életkor felett nagyon kevés ellenanyag termelődik. Egyébként a koronavírus nem nyújt életre szóló immunitást, előfordul, hogy a fertőzés nem vált ki semmilyen immunválaszt, de olyan eset is előfordult, hogy nyolc hónappal a fertőzés után kimutatható a nagy számú antitest. „A kép heterogén, de az biztos, hogy a fertőzés sem ad mindenkinél erős immunválaszt” – szögezte le Fejér Szilárd.
Fotó: Jakab Mónika
Különben a 24.hu portál arról számolt be, hogy
A romániai oltási protokoll lazább, mint a magyar, ezt tudják kihasználni azok a magyarországiak, akik hiába vették fel az oltást, a tesztek alapján nem védettek a koronavírussal szemben. A bevásárlóközpontok parkolóiban megnyitott oltópontokon regisztráció nélkül, a személyazonosságot igazoló okmány bemutatásával uniós állampolgárokat is beoltanak, sőt a belügyminisztérium honlapján a külföldieket oltásra buzdító szöveg is található. A Romániában eddig beoltott 4,6 millió ember közül mintegy 20 ezer volt külföldi állampolgár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!