Megoldásra várva. A magyar pedagógusokat megillető pluszjuttatás egyelőre késik, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság szerint nem sokáig
Fotó: Farkas Antal
Szabó Ödön oktatási ügyekben jártas parlamenti képviselő és Kovács Irén kisebbségi oktatásért felelős államtitkár is megoldást ígért lapunknak a magyar tanítók és óvónők problémájára, akiknek év eleje óta nem fizették ki a többletórákért járó pótlékot.
2018. március 05., 15:262018. március 05., 15:26
Az oktatási minisztérium által végrehajtott módosítások miatt több tanintézetben nem tudják biztosítani év eleje óta a kisebbségi iskolákban, az elemi osztályokban oktató tanítók, illetve az óvónők többletórái után járó pluszjuttatást. A Krónikát a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kabinetje és Szabó Ödön parlamenti képviselő is arról tájékoztatta, hogy az ügy megoldása folyamatban van, ebben a hónapban remélhetőleg már nem lesznek gondok a kifizetésekkel.
A problémára Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója hívta fel lapunk figyelmét, mint rámutatott:
A 2011-es tanügyi törvény 263-as cikkelye ugyanis világosan előírja, hogy a kisebbségi oktatásban dolgozó tanítók és óvónők órabér alapján kapnak többletjuttatást, mivel az anyanyelvi tanórák miatt többet dolgoznak, mint a román iskolák alkalmazottai. „Több az órájuk, de többet is kell készülniük és javítaniuk, természetes, hogy ezért több pénz is jár” – szögezte le Lakatos.
Mint kifejtette: januárban, minden előzetes értesítés nélkül, „egy éjszaka alatt” módosították az EduSal programot, amelybe az iskoláknak havonta fel kell tölteniük a bérlistákat, hogy a minisztérium ez alapján utalja a juttatásokat. Az igazgató elmondása szerint ott, ahol a listát feltöltötték még a változás előtt, megkapták januárra is a teljes fizetéseket,
„A titkárnő kivette a tanítók pluszjuttatására vonatkozó értéket, akkor a rendszer már megadta a zöld jelzést” – közölte Lakatos. „Aljas és felháborító így sutyiban véghezvinni ezt, a hiány pedig jócskán megérződik. Január még nem volt teljes hónap, hiszen a vakáció idejére nem fizetik az órabért, de a következő hónapokban egy tanító már 4-6-700 lejt is veszít attól függően, hogy milyen fokozattal rendelkezik, ez alapján pedig mennyiben számítják neki az órabért” – magyarázta a Kolozs megyei iskola igazgatója.
Hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy módosult volna a vonatkozó törvénycikkely, vagy olyan rendelkezést adtak volna ki, amely hatályon kívül helyezi az előírást. Ezért egyértelműen törvénytelennek tartja a juttatás megvonását, amely ugyanakkor Lakatos szerint diszkriminatív is, hiszen csak a kisebbségi nyelven oktatókat érinti. Hozzátette: mindez az alkotmánnyal és a munkatörvénykönyvvel is ellentétes, hiszen
„Holott a törvény nem is fogalmazhatna egyértelműbben” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Lakatos Csoma Botond Kolozs, Szabó Ödön Bihar és Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselőnek is felvetette a problémát, amit ugyanakkor Porcsalmi Bálintnak, az RMDSZ ügyvezető elnökének is jelzett. „Ezt nem lehet szó nélkül hagyni, mindennek van határa, még a korlátlan lehetőségek országában is” – fogalmazott a kalotaszentkirályi pedagógus.
A témában Szabó Ödön, aki a képviselőház oktatási bizottságának tagja, Valentin Popa tanügyminiszterhez intézett hivatalos kérdést, amiben egyrészt felhívta a tárcavezető figyelmét a törvénytelenségre, ugyanakkor magyarázatot kért arra, hogyan fogják ismét szavatolni a jogszabály betartását. A parlamenti képviselő a február 14-én iktatott dokumentumban ugyancsak a 2011/1-es számú tanügyi törvény 263-as cikkelyére, valamint a tantervekre vonatkozó 2013-as miniszteri rendeletekre hivatkozik.
– magyarázta a Krónikának Szabó Ödön. Azaz, míg egy tanárnak hetente legalább 18 órája kell hogy legyen ahhoz, hogy katedrája legyen, ez a tanítóknál osztályként, illetve az óvónőknél csoportként van meghatározva.
Fotó: Pixabay
„Egy osztály, egy tanítónő. Azért fontos ez, mert az elemi oktatásban dolgozó pedagógusok katedrájából bizonyos órákat szakképesítéssel rendelkező szaktanárok tanítanak, ilyen az idegen nyelv, a hittan és a sport” – mutatott rá a politikus. A kerettanterv ugyanakkor azt szabja meg, hogy az egyes évfolyamokon hány, illetve milyen órákat kell látogatnia a diákoknak, ez előkészítő osztályban hetente 19, 1–4. osztályban 20, a kisebbségi oktatásban pedig előkészítőben heti három, az elemi évfolyamokon heti 4 órával több az anyanyelvi tanórák miatt. Az oktatási törvény szerint a különbözetet órabér alapján fizetik ki.
„Eddig miniszteri utasítások alapján ki is fizették ezeket az összegeket anélkül, hogy külön létre kellett volna hozni úgynevezett normákat, amire szerintem nincs is szükség, hiszen a jogszabály egyértelműen fogalmaz: az illető tanító elvégzi a munkát, és ezt külön kifizetik neki” – magyarázta a képviselő. Rámutatott: januártól mindez módosult, a minisztérium ugyanis normák létrehozására kötelezte a tanfelügyelőségeket, tehát az alsó tagozaton a román és a magyar osztályoknak van egy normájuk, az utóbbi esetében pedig a többletórák miatt még kijön 0,22 század, azaz egyhuszadnyi vagy ötödállás.
– fejtette ki Szabó Ödön. A minisztérium ugyanis előzetesen minden megyének jóváhagyja az oktatási költségvetését, illetve azt is, hogy az egyes megyék hány pedagógusi állással rendelkeznek, ebbe kötelező beleférni. Sok helyen emiatt nincs fedezet arra a többletállásra, amit „rájuk akarnak kényszeríteni”.
„Azokban a megyékben, ahol maradt tartalékállás, beírták ezeket a 0,22 százalékos normákat, és ki is tudják fizetni a juttatást” – tudtuk meg a képviselőtől. Szabó Ödön egyébként azért sem érti a módosítást, mert szerinte ezzel a minisztérium sem jár jól. Hiszen ha normaként kezeli a többletórákat, a vakációban és a hivatalos szabadnapokon is ki kell fizetnie a pótlékot, amit órabéres rendszerben nem kell megtennie.
Eközben a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje is arról tájékoztatta a Krónikát, hogy az ügy megoldása folyamatban van. Leszögezték: az oktatási törvény vonatkozó cikkelye nem módosult, ennek értelmében „a nemzeti kisebbségek egyikének nyelvét tannyelvként alkalmazó osztályokban tanító elemi iskolai tanárok a tantervekben a román tannyelvű osztályok számára előírt óraszámot meghaladó órák tekintetében órabéres rendszerben javadalmazhatók”.
Kovács Irén államtitkár írásban küldött válaszában közölte:
Kérdéseink nyomán a kabinet felvette a kapcsolatot Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel, aki közölte, hogy a megye legtöbb tanintézetében kifizették az előírt számot meghaladó órákért járó juttatást, „azonban van néhány iskola, ahol a januári hónapra még nem sikerült folyósítani ezt az összeget”. Török arról is beszámolt: reményei szerint március közepéig a tanfelügyelőség kifizeti az érintett pedagógusok elmaradt juttatásait.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.
Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás