Érthetetlen bérmódosítás: a kisebbségi elemi oktatásban tanító pedagógusoknak nem jár a pluszjuttatás

Megoldásra várva. A magyar pedagógusokat megillető pluszjuttatás egyelőre késik, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság szerint nem sokáig •  Fotó: Farkas Antal

Megoldásra várva. A magyar pedagógusokat megillető pluszjuttatás egyelőre késik, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság szerint nem sokáig

Fotó: Farkas Antal

Szabó Ödön oktatási ügyekben jártas parlamenti képviselő és Kovács Irén kisebbségi oktatásért felelős államtitkár is megoldást ígért lapunknak a magyar tanítók és óvónők problémájára, akiknek év eleje óta nem fizették ki a többletórákért járó pótlékot.

Kőrössy Andrea

2018. március 05., 15:262018. március 05., 15:26

Az oktatási minisztérium által végrehajtott módosítások miatt több tanintézetben nem tudják biztosítani év eleje óta a kisebbségi iskolákban, az elemi osztályokban oktató tanítók, illetve az óvónők többletórái után járó pluszjuttatást. A Krónikát a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kabinetje és Szabó Ödön parlamenti képviselő is arról tájékoztatta, hogy az ügy megoldása folyamatban van, ebben a hónapban remélhetőleg már nem lesznek gondok a kifizetésekkel.

A problémára Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója hívta fel lapunk figyelmét, mint rámutatott:

a kialakult helyzet nemcsak törvénytelen, de diszkriminatív is.

A 2011-es tanügyi törvény 263-as cikkelye ugyanis világosan előírja, hogy a kisebbségi oktatásban dolgozó tanítók és óvónők órabér alapján kapnak többletjuttatást, mivel az anyanyelvi tanórák miatt többet dolgoznak, mint a román iskolák alkalmazottai. „Több az órájuk, de többet is kell készülniük és javítaniuk, természetes, hogy ezért több pénz is jár” – szögezte le Lakatos.

Előzetes értesítés nélkül módosították az online rendszert

Mint kifejtette: januárban, minden előzetes értesítés nélkül, „egy éjszaka alatt” módosították az EduSal programot, amelybe az iskoláknak havonta fel kell tölteniük a bérlistákat, hogy a minisztérium ez alapján utalja a juttatásokat. Az igazgató elmondása szerint ott, ahol a listát feltöltötték még a változás előtt, megkapták januárra is a teljes fizetéseket,

a módosítás után azonban az online rendszer egyszerűen nem engedte bevezetni az elemi oktatásban dolgozóknak járó többletösszeget – ugyanez történt februárban is.

„A titkárnő kivette a tanítók pluszjuttatására vonatkozó értéket, akkor a rendszer már megadta a zöld jelzést” – közölte Lakatos. „Aljas és felháborító így sutyiban véghezvinni ezt, a hiány pedig jócskán megérződik. Január még nem volt teljes hónap, hiszen a vakáció idejére nem fizetik az órabért, de a következő hónapokban egy tanító már 4-6-700 lejt is veszít attól függően, hogy milyen fokozattal rendelkezik, ez alapján pedig mennyiben számítják neki az órabért” – magyarázta a Kolozs megyei iskola igazgatója.

Hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy módosult volna a vonatkozó törvénycikkely, vagy olyan rendelkezést adtak volna ki, amely hatályon kívül helyezi az előírást. Ezért egyértelműen törvénytelennek tartja a juttatás megvonását, amely ugyanakkor Lakatos szerint diszkriminatív is, hiszen csak a kisebbségi nyelven oktatókat érinti. Hozzátette: mindez az alkotmánnyal és a munkatörvénykönyvvel is ellentétes, hiszen

tulajdonképpen arról van szó, hogy ha ugyanabban az iskolában dolgozik egy román és egy magyar pedagógus, akik ugyanazzal a képesítéssel rendelkeznek, utóbbi heti négy órával többet tanít, mégis ugyanannyit keres.

„Holott a törvény nem is fogalmazhatna egyértelműbben” – hívta fel a figyelmet az igazgató.

Lakatos Csoma Botond Kolozs, Szabó Ödön Bihar és Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselőnek is felvetette a problémát, amit ugyanakkor Porcsalmi Bálintnak, az RMDSZ ügyvezető elnökének is jelzett. „Ezt nem lehet szó nélkül hagyni, mindennek van határa, még a korlátlan lehetőségek országában is” – fogalmazott a kalotaszentkirályi pedagógus.

A minisztertől vár magyarázatot a parlamenti képviselő

A témában Szabó Ödön, aki a képviselőház oktatási bizottságának tagja, Valentin Popa tanügyminiszterhez intézett hivatalos kérdést, amiben egyrészt felhívta a tárcavezető figyelmét a törvénytelenségre, ugyanakkor magyarázatot kért arra, hogyan fogják ismét szavatolni a jogszabály betartását. A parlamenti képviselő a február 14-én iktatott dokumentumban ugyancsak a 2011/1-es számú tanügyi törvény 263-as cikkelyére, valamint a tantervekre vonatkozó 2013-as miniszteri rendeletekre hivatkozik.

Idézet
A jelenlegi tanügyi törvény világosan előírja, hogy a tanítónők esetében nem óraszám függvénye a szerződés, azaz katedrájuk nem órához kötődik, hanem magához a tanítói álláshoz”

– magyarázta a Krónikának Szabó Ödön. Azaz, míg egy tanárnak hetente legalább 18 órája kell hogy legyen ahhoz, hogy katedrája legyen, ez a tanítóknál osztályként, illetve az óvónőknél csoportként van meghatározva.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

„Egy osztály, egy tanítónő. Azért fontos ez, mert az elemi oktatásban dolgozó pedagógusok katedrájából bizonyos órákat szakképesítéssel rendelkező szaktanárok tanítanak, ilyen az idegen nyelv, a hittan és a sport” – mutatott rá a politikus. A kerettanterv ugyanakkor azt szabja meg, hogy az egyes évfolyamokon hány, illetve milyen órákat kell látogatnia a diákoknak, ez előkészítő osztályban hetente 19, 1–4. osztályban 20, a kisebbségi oktatásban pedig előkészítőben heti három, az elemi évfolyamokon heti 4 órával több az anyanyelvi tanórák miatt. Az oktatási törvény szerint a különbözetet órabér alapján fizetik ki.

„Eddig miniszteri utasítások alapján ki is fizették ezeket az összegeket anélkül, hogy külön létre kellett volna hozni úgynevezett normákat, amire szerintem nincs is szükség, hiszen a jogszabály egyértelműen fogalmaz: az illető tanító elvégzi a munkát, és ezt külön kifizetik neki” – magyarázta a képviselő. Rámutatott: januártól mindez módosult, a minisztérium ugyanis normák létrehozására kötelezte a tanfelügyelőségeket, tehát az alsó tagozaton a román és a magyar osztályoknak van egy normájuk, az utóbbi esetében pedig a többletórák miatt még kijön 0,22 század, azaz egyhuszadnyi vagy ötödállás.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi elemi oktatásban öt helyett hat álláskeretet kell létrehozni. Ezt a hatodik álláskeretet sok helyen nem tudták bevállalni”

– fejtette ki Szabó Ödön. A minisztérium ugyanis előzetesen minden megyének jóváhagyja az oktatási költségvetését, illetve azt is, hogy az egyes megyék hány pedagógusi állással rendelkeznek, ebbe kötelező beleférni. Sok helyen emiatt nincs fedezet arra a többletállásra, amit „rájuk akarnak kényszeríteni”.

„Azokban a megyékben, ahol maradt tartalékállás, beírták ezeket a 0,22 százalékos normákat, és ki is tudják fizetni a juttatást” – tudtuk meg a képviselőtől. Szabó Ödön egyébként azért sem érti a módosítást, mert szerinte ezzel a minisztérium sem jár jól. Hiszen ha normaként kezeli a többletórákat, a vakációban és a hivatalos szabadnapokon is ki kell fizetnie a pótlékot, amit órabéres rendszerben nem kell megtennie.

Az államtitkár szerint folyamatban van a megoldás

Eközben a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje is arról tájékoztatta a Krónikát, hogy az ügy megoldása folyamatban van. Leszögezték: az oktatási törvény vonatkozó cikkelye nem módosult, ennek értelmében „a nemzeti kisebbségek egyikének nyelvét tannyelvként alkalmazó osztályokban tanító elemi iskolai tanárok a tantervekben a román tannyelvű osztályok számára előírt óraszámot meghaladó órák tekintetében órabéres rendszerben javadalmazhatók”.

Kovács Irén államtitkár írásban küldött válaszában közölte:

Idézet
az ország összes megyéjében fizetik a kisebbségi tannyelvű, elemi oktatásban tanítóknak a többletórákért járó juttatásokat. Ezeknek a kifizetése idén januárban Kolozs megye néhány iskolájában elmaradt, az ügy megoldása azonban folyamatban van”.

Kérdéseink nyomán a kabinet felvette a kapcsolatot Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel, aki közölte, hogy a megye legtöbb tanintézetében kifizették az előírt számot meghaladó órákért járó juttatást, „azonban van néhány iskola, ahol a januári hónapra még nem sikerült folyósítani ezt az összeget”. Török arról is beszámolt: reményei szerint március közepéig a tanfelügyelőség kifizeti az érintett pedagógusok elmaradt juttatásait.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek
2025. június 30., hétfő

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk
2025. június 30., hétfő

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét

A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét
2025. június 30., hétfő

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök

Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök
2025. június 30., hétfő

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián

Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián
2025. június 30., hétfő

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon

Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon
2025. június 30., hétfő

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg

Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg
2025. június 30., hétfő

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala

Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala
2025. június 30., hétfő

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron

Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron
2025. június 29., vasárnap

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”