Nagy a nyomás. Csökkent a háziorvosok jövedelme, miközben többet dolgoznak
Fotó: Haáz Vince
Újabb és újabb feladatokat kapnak a háziorvosok, ám amikor pénzosztásról van szó, a kormány folyamatosan megfeledkezik róluk – háborognak az alapellátásban dolgozók. Ugyanis a hétvégi bejelentések szerint csak az egészségügyi intézmények és a mentőállomások alkalmazottait részesítenék veszélyességi bérpótlékban.
2020. december 02., 08:212020. december 02., 08:21
2020. december 02., 09:102020. december 02., 09:10
Nelu Tătaru egészségügyi miniszter lemondását követelik a háziorvosok, akik ismételten arra hívják fel a figyelmet, hogy megalázó módon bánik velük a kormány.
A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF) az egészségügyi minisztérium sajtókapcsolatokért felelős osztályvezetőjének menesztését is kéri, mert mint mondják, félretájékoztatja a közvéleményt, amikor annyit közöl: a szaktárca javaslatára a kormány két jogszabályt fogadott el, miszerint a veszélyhelyzetben az egészségügyi intézményekben és a mentőállomásokon dolgozók veszélyességi bérpótlékot kapnak.
Seres Lucia háziorvos a Krónikának elmondta, erejük és a türelmük végére jutottak,
A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége Facebook-oldalán közölte, hogy a járvány kitörése óta az alapellátásban dolgozók jövedelme átlag 30 százalékkal csökkent. Arra panaszkodnak, hogy a járvány időszakában nem kaptak semmilyen pluszjuttatást, holott kiadásaik növekedtek, hiszen meg kellett vásárolniuk a fertőtlenítőszereket, a védőruhákat, „tartották a frontot” addig is, amíg a tavasszal két hónapra bezárták a járóbeteg-szakrendelőket. A munkáltatói szövetség kifejti, hogy
Az országban 11 ezer háziorvos dolgozik az alapellátásban.
Az elmúlt hónapokban megcsappant a jövedelmük, hiszen az egészségbiztosítási pénztár a konzultációkat számolja el, ám a járvány időszakában a betegek egy része ódzkodott attól, hogy személyesen felkeresse a rendelőt – sok esetben éppen az orvosok beszélték le őket, attól tartva, hogy a beteg is megfertőződhet, vagy megfertőzheti az orvosát.
– fejtette ki Seres Lucia.
Felidézte, voltak ugyan próbálkozások, a nyár folyamán az egészségbiztosítási pénztár két alkalommal is kért kimutatást tőlük, hogy hány, koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált beteget láttak el, ám ez végül annyiban maradt. „Most 80 százalékos bérpótlékot adnak az egészségügyi alkalmazottak egy részének, ám az alapellátásban dolgozókról megfeledkeznek. Arról beszélnek, hogy az első vonalban helyt állók kapnak bérpótlékot –
– sorolta a sérelmeket az orvosnő. Hozzátette, a háziorvosok körében hatalmas az elégedetlenség, hiszen feladatokat kapnak, rájuk bízták a lakhelyi elkülönítésben levő koronavírus-fertőzöttek követését, csakhogy „pénzosztáskor” lemaradnak a listáról.
A lakhelyi elkülönítésben levő koronavírus-fertőzött betegek többsége együttműködő, megfogadják az orvos telefonon közölt javaslatait – számolt be a tapasztalatokról Seres Lucia. Ennek ellenére az orvosok számára megterhelő a feladat, mert
„A személyes vizsgálat során az orvosnak sokkal több eszköz áll rendelkezésére, hogy felmérje a beteg állapotát; a telefonos beszélgetés során többet faggatózunk, próbáljuk kideríteni a legapróbb részleteket is, hogy felmérjük, van-e ok aggodalomra, szükséges-e a kórházi beutalás” – részletezte Seres Lucia.
Bár a betegek többsége türelmes, megvárja, amíg az orvos hívja, az országban több szakember szembesült azzal, hogy a beteg durván letorkolta, hogy ne zavarja, vagy egyszerűen fel sem vette a telefont. „Ilyen helyzetben sem tehetünk más, mint újra próbálkozunk, hiszen a mi felelősségünk a ránk bízott beteg állapota, de ez mind-mind idő, energia és stressz” – mutatott rá az orvosnő.
Bérpótlék a különlegesen veszélyes munkakörülmények miatt
A koronavírusos betegeket gondozó egészségügyi és kisegítő személyzetnek járó bérpótlékot az alapbér 85 százalékáig emeli meg a kormány – tájékoztatott a napokban Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője. A pótlékemelést kormányhatározat és sürgősségi kormányrendelet rögzíti. A Ludovic Orban vezette kabinet döntése értelmében a Covid–19-cel diagnosztizált páciensek kezelésével foglalkozó egészségügyi intézmények egészségügyi-orvosi, illetve kisegítő személyzete a különlegesen veszélyes munkakörülmények miatt az alapbére 75 százalékától 85 százalékáig terjedő összeget kapja meg pótlékként. A mentőszolgálat személyzetének pótlékát az alapbér 80 százalékában állapították meg – mondta Ionel Dancă. Eközben Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is arról beszélt, hogy növelik a mentősöknek járó bérpótlékot. „A mentősök 55 százalékos pótlékot kaptak. Ez most 25 százalékkal egészül ki” – mondta újságírók érdeklődésére a tárcavezető Jászvásáron. Így az emelés eredményeképpen a mentősök 80 százalékos bérpótlékot fognak kapni.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
szóljon hozzá!