Erejük és türelmük végén a háziorvosok: megalázónak tartják, hogy kimaradnak a bérpótlékosztásból

Nagy a nyomás. Csökkent a háziorvosok jövedelme, miközben többet dolgoznak •  Fotó: Haáz Vince

Nagy a nyomás. Csökkent a háziorvosok jövedelme, miközben többet dolgoznak

Fotó: Haáz Vince

Újabb és újabb feladatokat kapnak a háziorvosok, ám amikor pénzosztásról van szó, a kormány folyamatosan megfeledkezik róluk – háborognak az alapellátásban dolgozók. Ugyanis a hétvégi bejelentések szerint csak az egészségügyi intézmények és a mentőállomások alkalmazottait részesítenék veszélyességi bérpótlékban.

Bíró Blanka

2020. december 02., 08:212020. december 02., 08:21

2020. december 02., 09:102020. december 02., 09:10

Nelu Tătaru egészségügyi miniszter lemondását követelik a háziorvosok, akik ismételten arra hívják fel a figyelmet, hogy megalázó módon bánik velük a kormány.

A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF) az egészségügyi minisztérium sajtókapcsolatokért felelős osztályvezetőjének menesztését is kéri, mert mint mondják, félretájékoztatja a közvéleményt, amikor annyit közöl: a szaktárca javaslatára a kormány két jogszabályt fogadott el, miszerint a veszélyhelyzetben az egészségügyi intézményekben és a mentőállomásokon dolgozók veszélyességi bérpótlékot kapnak.

Seres Lucia háziorvos a Krónikának elmondta, erejük és a türelmük végére jutottak,

csak újabb és újabb feladatokat kapnak, ám amikor pénzosztásról van szó, a kormány folyamatosan megfeledkezik róluk.

A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége Facebook-oldalán közölte, hogy a járvány kitörése óta az alapellátásban dolgozók jövedelme átlag 30 százalékkal csökkent. Arra panaszkodnak, hogy a járvány időszakában nem kaptak semmilyen pluszjuttatást, holott kiadásaik növekedtek, hiszen meg kellett vásárolniuk a fertőtlenítőszereket, a védőruhákat, „tartották a frontot” addig is, amíg a tavasszal két hónapra bezárták a járóbeteg-szakrendelőket. A munkáltatói szövetség kifejti, hogy

sem a háziorvosok nem kaptak pluszjuttatást a járvány kitörése óta, sem a rendelőjükben dolgozó egészségügyi asszisztensek és a kisegítő személyzet.

Az országban 11 ezer háziorvos dolgozik az alapellátásban.

Megcsappant jövedelmek, sokasodó feladatok

Az elmúlt hónapokban megcsappant a jövedelmük, hiszen az egészségbiztosítási pénztár a konzultációkat számolja el, ám a járvány időszakában a betegek egy része ódzkodott attól, hogy személyesen felkeresse a rendelőt – sok esetben éppen az orvosok beszélték le őket, attól tartva, hogy a beteg is megfertőződhet, vagy megfertőzheti az orvosát.

Idézet
Ezekben a hónapokban még többet dolgoztunk, mint általában, de sok esetben csak telefonon tartottuk a kapcsolatot a betegekkel, amit viszont eddig nem javadalmaztak. Személyesen kevesebben jártak be vizsgálatokra, ám ez nem jelenti azt, hogy nem tartottuk a kapcsolatot a betegeinkkel”

– fejtette ki Seres Lucia.

Felidézte, voltak ugyan próbálkozások, a nyár folyamán az egészségbiztosítási pénztár két alkalommal is kért kimutatást tőlük, hogy hány, koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált beteget láttak el, ám ez végül annyiban maradt. „Most 80 százalékos bérpótlékot adnak az egészségügyi alkalmazottak egy részének, ám az alapellátásban dolgozókról megfeledkeznek. Arról beszélnek, hogy az első vonalban helyt állók kapnak bérpótlékot –

Idézet
mi is ott vagyunk az első vonalban, de rólunk egy szó sem esik”

– sorolta a sérelmeket az orvosnő. Hozzátette, a háziorvosok körében hatalmas az elégedetlenség, hiszen feladatokat kapnak, rájuk bízták a lakhelyi elkülönítésben levő koronavírus-fertőzöttek követését, csakhogy „pénzosztáskor” lemaradnak a listáról.

Megterhelő telemedicina

A lakhelyi elkülönítésben levő koronavírus-fertőzött betegek többsége együttműködő, megfogadják az orvos telefonon közölt javaslatait – számolt be a tapasztalatokról Seres Lucia. Ennek ellenére az orvosok számára megterhelő a feladat, mert

nagy nyomás alatt dolgoznak, nehezebb megítélni a beteg állapotát, ha csak telefonon tartják a kapcsolatot.

„A személyes vizsgálat során az orvosnak sokkal több eszköz áll rendelkezésére, hogy felmérje a beteg állapotát; a telefonos beszélgetés során többet faggatózunk, próbáljuk kideríteni a legapróbb részleteket is, hogy felmérjük, van-e ok aggodalomra, szükséges-e a kórházi beutalás” – részletezte Seres Lucia.

Bár a betegek többsége türelmes, megvárja, amíg az orvos hívja, az országban több szakember szembesült azzal, hogy a beteg durván letorkolta, hogy ne zavarja, vagy egyszerűen fel sem vette a telefont. „Ilyen helyzetben sem tehetünk más, mint újra próbálkozunk, hiszen a mi felelősségünk a ránk bízott beteg állapota, de ez mind-mind idő, energia és stressz” – mutatott rá az orvosnő.

Bérpótlék a különlegesen veszélyes munkakörülmények miatt

A koronavírusos betegeket gondozó egészségügyi és kisegítő személyzetnek járó bérpótlékot az alapbér 85 százalékáig emeli meg a kormány – tájékoztatott a napokban Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője. A pótlékemelést kormányhatározat és sürgősségi kormányrendelet rögzíti. A Ludovic Orban vezette kabinet döntése értelmében a Covid–19-cel diagnosztizált páciensek kezelésével foglalkozó egészségügyi intézmények egészségügyi-orvosi, illetve kisegítő személyzete a különlegesen veszélyes munkakörülmények miatt az alapbére 75 százalékától 85 százalékáig terjedő összeget kapja meg pótlékként. A mentőszolgálat személyzetének pótlékát az alapbér 80 százalékában állapították meg – mondta Ionel Dancă. Eközben Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is arról beszélt, hogy növelik a mentősöknek járó bérpótlékot. „A mentősök 55 százalékos pótlékot kaptak. Ez most 25 százalékkal egészül ki” – mondta újságírók érdeklődésére a tárcavezető Jászvásáron. Így az emelés eredményeképpen a mentősök 80 százalékos bérpótlékot fognak kapni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 22., vasárnap

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására
2025. június 22., vasárnap

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét

Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét
2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján