Turóczi Ildikó orvos szerint a megfélemlítés az egyéni felelősségvállalás akadályává válik
Fotó: Facebook
Annyi bizonytalansági tényező övezi világszerte az új koronavírus okozta járványt, hogy a hatóságoknak érdemes lenne arra összpontosítaniuk, amit már tudunk, és ezt tényszerűen közölni a lakossággal. Turóczi Ildikó szabad praxissal rendelkező, független orvos, Afrika-kutató a Krónikának adott interjúban rámutatott, a bizonytalanság, a félreinformálásnak akár a gyanúja is bizalmatlanságot vált ki, ez pedig tápot ad az összeesküvés-elméleteknek, a „csak azért sem” jellegű attitűdnek, ellehetetleníti a járvány tudományos megközelítését.
2020. július 19., 10:522020. július 19., 10:52
2020. július 19., 10:552020. július 19., 10:55
– Az elmúlt időszakban tetemesen nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma Romániában, és úgy tűnik, minél több tesztet végeznek, annál több az új eset. A lakosságot nap mint nap egy-egy új, többnyire a korábbinál nagyobb számról értesítik a hatóságok, közben az nem derül ki, hogy a naponta jelentett esetek közül hány valóban új fertőzött, és hány közülük újratesztelés eredménye. Hogyan látja, torzíthatnak-e a számok? Mi az, amit árnyaltabban kellene láttatni a lakossággal a járvány alakulását, a teszteléseket, a veszélyeket illetően?
– Valóban úgy tűnik, hogy az elvégzett tesztek számával arányosan nő a fertőzöttek száma is, azaz a detektált, feltérképezett fertőzötteké. Ha összehasonlítjuk például az áprilisi és a jelenlegi adatokat, valójában az akkori járványszinten vagyunk. De mit jelent ez most, és valóban olyan félelmetes helyzetre utal-e, mint ahogy azt naponta olvashatjuk, vagy ahogy áprilisban értelmeztük volna? Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke osztja azoknak a szakértőknek a véleményét, akik szerint a járvány súlyosságának megítélésében nem annyira az újonnan azonosított fertőzöttek száma a mérvadó, hanem az intenzív ellátásra szorulóké és az elhunytaké, erről viszont már nincsenek biztos adataink. Nem ismerjük sem az intenzív ellátásra szorulók, sem az elhunytak életkorát, sem a társpatológiák jelenlétét vagy hiányát. Másrészt, ha a betegnek új koronavírus okozta fertőzésre utaló tünete volt, vagy ha a közelmúltban új koronavírusos beteggel érintkezett, az elhalálozási igazolásban kiváltó okként a Covid–19 kerül még akkor is, ha a betegnek esetleg negatív volt a laborlelete.
– És mi a helyzet a tünetmentes fertőzöttekkel?
– A tünetmentes fertőzésekkel kapcsolatosan több kérdés is felmerül, így például az, hogyha a tünetmentest vírushordozónak tekintjük, akkor hogyan és mennyire fertőz. Ha a fertőzés levegő útján terjed nyálfertőzéssel, akkor mi magyarázza az egy háztartáson belül élők eltérő fertőzöttségét? Tehát felmerül a fertőzésre való fogékonyság kérdése, valamint az is, hogy a tünetmentesekben kialakul-e valamiféle immunitás, és ez milyen időtartamú. Valószínűsíthető, hogy 14 nap után már megszűnik a fertőzés terjesztésének a veszélye, valamint az is, hogy kialakul egyfajta sejtes immunitás. Talán arra még érdemes figyelnünk, hogy a fertőzések igen nagy hányada, úgy 80 százalék körül, tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik, ami indokolja a 14 napos elkülönítést/elkülönülést.
– A romániai hatósági intézkedéseket rengeteg bírálat éri. Sokan tapasztalhatták az elmúlt hónapokban, hogy a kórházaknak a koronavírus miatti átrendezése következtében sok sürgős ellátást igénylő beteg nem részesülhetett orvosi segítségben. Orvosként dolgozott járvány sújtotta afrikai övezetekben is: miként látja, mi lehetett volna a megfelelő megoldás arra, hogy ne „billenjen” ki a mérleg csak a vírusos betegségek kezelése irányába, és a más betegségekben szenvedőkre nézve ne legyenek hátrányosak a járványügyi intézkedések?
– Induljunk ki egy alaphelyzetből: amikor befizetek a biztosítónak egy adott összeget, akkor nagyon leegyszerűsítve tulajdonképpen megelőlegezek egy egészségellátó szolgáltatást, amit vagy igénybe veszek, vagy nem, vagy van rá szükségem, vagy nincs. Azok az akut vagy krónikus betegek, akik a kórházak átrendezése miatt hónapok óta nem részesülnek orvosi segítségben, a fentiek értelmében jogosultak lennének a gondos és felelős egészségügyi ellátásra, mert esetleg éveken át kötelező módon befizettek erre. Persze, hogy egy járvány ideig-óráig zavart okozhat ebben, de a kérdés az, hogy meddig.
– Melyek a következményei a kórházak, kórházi osztályok átrendezésének?
– Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kialakult helyzet megoldása már most nem problémamentes. Például az egészségellátó személyzet további önkényes áthelyezését célzó tendenciák is egyre több ellenállásba ütköznek, és egyre vehemensebb tiltakozást váltanak ki, fokozódik a bizalmatlanság és türelmetlenség a lakosság és az egészségszolgáltatók részéről egyaránt. Az intenzív osztályon dolgozó kollégáknak is egyre nehezebb a növekvő számú, koronavírusos és nem koronavírusos betegek ellátása. Ezt csak fokozza, hogy kánikulás időszak van, egyre többen mondanak fel stb.
Egyébként az, hogy járvány sújtotta övezetekben dolgoztam, nem jelent túl sokat, mert az egészen más helyzet volt, egészen más szervezéssel, elkülönített járványövezetekkel, jól kidolgozott és begyakorolt kommunikációs módszerekkel, folyamatos tájékoztatással, csapatmunkával, ezen belül jól meghatározott, körvonalazott szerepekkel. Nem mellékes az sem, hogy ismertük a kórokozót, a fertőzés terjedésének módját, a terápiát stb.
– A járvány jelenlegi szakaszában is az derül ki a hatósági kommunikációból, hogy az intézkedéseket meghozók, a döntéshozók jobbára fenyegetéssel igyekszenek rávenni a lakosságot a szabályok betartására. Vajon a távolság megtartását, maszkviselést, a szabályok betartását nem lehetne-e más megközelítésben, hatékonyabban elérni? Az egymás iránti felelősséget meg lehet-e teremteni kötelezéssel, fenyegetéssel, vagy ez sokszor „csakazértsem”-fajta ellenállást válthat ki az emberekből?
– Egy járványstratégiának nem szabadna pánikkeltésre, riogatásra, megfélemlítésre épülnie, ez hosszú távon nem lehet eredményes. Annyi bizonytalansági tényező van világszerte a koronavírus-járvány körül, hogy érdemes lenne arra összpontosítani, amit már tudunk, ezt tényszerűen közölni a lakossággal, mint ahogy erre van több példa is a járványstratégiájukat bizalomra (is) építő társadalmakban. Ha kezdetben nagy is volt a riadalom a Kínából, Olaszországból érkező, tényleg sokkoló hírek miatt, és ez magyarázza is részben az elhamarkodott intézkedések nagy részét, ezeket lehetett volna és lehetne korrigálni akár most is. Egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy ez nem a mi esetünk.
– Többek között hol volt ez tetten érhető?
– Az első komoly figyelmeztető jel talán a suceavai eset volt. A probléma megoldása a gondok elhallgatásával és eltusolásával, a katonaság kivezénylésével, a felmondások letiltásával, felszínre hozta az évek óta halmozódó szervezési, adminisztratív hézagokat és hiányosságokat. Ez eléggé világosan láttatta, hogy bármilyen járványstratégiát is kezdeményezne a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs, ennek nincs infrastrukturális alapja, tehát erre a járványra ilyen szempontból nem vagyunk felkészülve.
Most pedig az alkotmánybíróság döntése teremtett olyan helyzetet, amire ugyancsak nem voltak felkészülve a döntéshozók, és ami olyan fontos tünetekre hívja fel a figyelmet, mint a fokozódó civil elégedetlenség és a személyi jogok tiszteletben tartásának igénye. Azzal, hogy az egészségügyi miniszter az új esetek számának növekedéséért egyértelműen és kizárólag az alkotmánybíróságot és a kórházakból saját felelősségre távozókat hibáztatja, tulajdonképpen újabb ad hoc bűnbakkeresés példáját demonstrálja. Ez azért elhibázott és veszélyes helyzet, mert ismételten éppen azokat a panaszokat és vádakat hagyja figyelmen kívül, amik az alkotmánybíróság közbelépéséhez vezettek, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a járványhelyzetben oly fontos egyéni felelősségvállalás szerepét, és ha hivatkozik is az egyén felelősségére, ez csak üres szólam marad.
Jó lett volna tudni például, hogy a kórházból saját felelősségre távozók közül hányan voltak tünetmentesek, és hányan voltak betegek, jó lett volna figyelni a kórházi elkülönítés néha embertelen és megalázó módjára, vagy akár a nem koronavírusos betegek hiányos ellátására, az ezekből fakadó, fokozódó elégedetlenségre.
Vagy lehetne riogatás helyett sugallni, ajánlani olyan alternatívákat, amik élvezhetővé teszik a nyarat, csökkentik a szorongást, ezzel pedig erősítik az immunrendszert, stb. Láthattuk, hogy a bizonytalanság, a félreinformálásnak akár a gyanúja is bizalmatlanságot vált ki, ez pedig tápot ad a konteóknak, a kiskapus megoldásoknak, a „csak azért sem” jellegű attitűdnek, ellehetetleníti a járvány tudományos megközelítését. Láthatjuk, amint a megfélemlítés, pánikkeltés az egyéni felelősségvállalás akadályává válik, és épp ezért érthetetlen a járványkezelésnek ez a módja még egy önkényes, az állampolgárok jólétét figyelmen kívül hagyó rendszerben is.
Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
szóljon hozzá!