Az újraállított emlékmű a református templomkertbe került. Erdei János az MTI-nek felidézte, hogy 2015. március 15-én fogalmazták meg az emlékmű újraállításának célját, és hét év munkája árán valósult meg a terv. Ez idő alatt személyesen kereste fel a szilágysomlyói magyarokat adományokat gyűjteni.

Mint a pedagógus elmondta, az emlékmű közadakozásból épült újra, a vállalkozóvá lett egykori tanítványai segítségével, akik ingyen biztosították a munkagépeket, a szakembereket. Kiemelte ugyanakkor a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap hárommillió forintos támogatását, és azt is, hogy a helyi politikai vezetők segítettek megszerezni az engedélyeket. A munkálatok során lebontották a Báthory-vár udvarában állt emlékművet, megszámozott építőelemeit restaurálták, és újraépítették az új helyszínen.

Az emlékmű avatásán Szilágyi Péter miniszteri biztos úgy fogalmazott: az első világháború tragédiája kitörölhetetlen folt a történelemből, a világháború utáni békekötés pedig máig vérző seb a magyar szívekben. „Az évek során területeket téptek ki, emberi kapcsolatokat szakítottak szét, utcatáblákat vertek le, emlékműveket távolítottak el, hamis prédikátorok néhol újraértelmezték a történelmet. De egy dolgot nem vehetnek el tőlünk, ezek pedig az emlékeink. Biztatom önöket arra, hogy elődeik elmesélt emlékeit őrizzék és örökítsék meg, mert ez is segít abban, hogy életben tartsuk nemzetünket” – jelentette ki a miniszteri biztos.

Szilágyi Péter valóságos csodának nevezte, hogy száz évvel a trianoni döntés után is egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni. A 14 400 lakosú Szilágysomlyón a lakosság 23 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.